Kálium-jodid
Kálium-jodid | |
IUPAC-név | kálium-jodid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7681-11-0 |
EINECS-szám | 231-659-4 |
RTECS szám | TT2975000 |
ATC kód | R05CA02, S01XA04, V03AB21 |
Gyógyszer szabadnév | potassium iodide |
Gyógyszerkönyvi név | Kalii iodidum |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | KI |
Moláris tömeg | 166,00 g/mol |
Megjelenés | fehér kristályok |
Halmazállapot | szilárd |
Sűrűség | 3,13 g/cm³ (20 °C) |
Olvadáspont | 686 °C |
Forráspont | 1330 °C |
Oldhatóság (vízben) | 1430 g/l (20 °C) |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
−328 kJ/mol |
Standard moláris entrópia S |
51,6 J/(mol·K) |
Veszélyek | |
EU osztályozás | nem veszélyes |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | a kálium vegyületei |
Azonos anion | jodidok |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kálium-jodid (KI) egy kristályos só, amit a fényképészetben és a sugárkezelések során használnak. Fontos jodidforrás, mivel kevésbé nedvszívó (higroszkópos) mint a nátrium-jodid, ezért könnyebb vele dolgozni. Viszont erősen nedvszívó, ha kálium-karbonát, kálium-jodát vagy nátrium-jodid szennyezést tartalmaz. Kocka alakú kristályokat alkot. Színtelen vegyület, nagyon jól oldódik vízben. Metanolban jól, etanolban kevésbé jól oldódik.
Kémiai tulajdonságai
szerkesztésA KI hő vagy fény hatására vagy hosszabb ideig nedves levegőn állva megsárgulhat, mert a jodid jóddá oxidálódik.
A kálium-jodid oldat jódoldat készítésére használható, mert kálium-jodid oldatban a jód oldódik. Az oldatban a következő reakció játszódik le:
A keletkező KI3 vízben jól oldódik. Barna színű, bomlékony vegyület, könnyen jód szabadul fel belőle. A kálium-jodidos jódoldat, vagy más néven Lugol-oldat a legtöbb esetben úgy viselkedik, mintha a jód vizes oldata volna.
A kálium-jodid vizes oldatából a bróm vagy a klór elemi jódot tesz szabaddá. Erősen savas közegben klór hatására kálium-kloriddá és jód-monokloriddá alakul.
A klóros víz a kálium-jodidot semleges kémhatású oldatban jódsavvá bontja el. Ha vizes oldatban ózonnal reagál, jód szabadul fel belőle:
Ha hidrogén-peroxiddal reagál, először jód és kálium-hidroxid keletkezik, majd a képződő kálium-hidroxid jelenlétében kálium-jodáttá oxidálódik.
Kálium-permanganát hatására semleges lúgos közegben szintén kálium-jodáttá oxidálódik.
Előállítása
szerkesztésElőállításakor először jódot oldanak kálium-hidroxid oldatban, majd a keletkező oldatot bepárolják. A reakcióban kálium-jodid mellett kálium-jodát is képződik, ezt szénnel való hevítéssel távolítják el.
Felhasználása
szerkesztésA kősóhoz a golyva megelőzése céljából kis mennyiségű kálium-jodidot kevernek. Az analitikai kémia felhasználja kémszerként. Tömény kálium-jodid oldat ezüst-nitrát-nyomok eltüntetésére használható, mert a keletkező ezüst-jodid feloldódik a kálium-jodid fölöslegében.
Nukleáris baleseteknél az esetleg környezetbe kikerült radioaktív jód a táplálékláncba jutva feldúsulhat a pajzsmirigyben, ez megakadályozható kálium-jodid szedésével, mivel a nagy mennyiségben bevitt nem sugárzó jód csökkenti az egyéb forrásokból a szervezetbe bejutó potenciálisan radioaktív jód felhalmozódását.
Források
szerkesztés- Nyilasi János.szerk.: T. Balla Gizella: Szervetlen kémia. Gondolat Könyvkiadó, 339. o. (1980). ISBN 963-280-649-2
- Erdey-Grúz Tibor.szerk.: Kertész Gyula: Vegyszerismeret I-II.. Műszaki Könyvkiadó, 784. o. (1955)