Körösztös Krizosztom
P. Körösztös Krizosztom (eredetileg: Körösztös Imre; Pécs, 1909. január 10.[1] – Újvidék, 1944. október 28.) ferences rendi szerzetes, pap, tábori lelkész.
| Körösztös Krizosztom | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Körösztös Imre |
| Született | 1909. január 10. Pécs |
| Nemzetiség | magyar |
| Elhunyt | 1944. október 28. (35 évesen) Újvidék |
| Iskolái | A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Felavatás | 1932 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körösztös Krizosztom témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésKörösztös Vince pécsi hentesmester gyermekeként született. Hat évig a pécsi ciszterci gimnázium tanulója volt. 1925. szeptember 11-én belépett a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences szerzetesi közösségbe Szécsényben, ahol novíciusi évének eltöltése után 1926-ban első fogadalmát is letette. Ünnepélyes fogadalmára 1930. december 20-án került sor Gyöngyösön, ugyanitt szentelték pappá 1932. június 19-én.[2]
A mohácsi, majd a szécsényi ferences rendházban tevékenykedett. 1938-tól az amerikai magyarok lelki gondozását látta el. 1941-ben katonalelkészként érkezett Újvidékre és elvállalta az Újvidék mellett létesült hét bukovinai székely telep lelki gondozását.
1941-ben katonai szolgálatra hívták be, s a keleti frontra vezényelték. Frontszolgálata alatt súlyos isiászt szerzett, aminek következtében kényszertartása, külseje alapján sokkal korosabbnak nézték („öreg barát”). 1943-ban katonai szolgálatának teljesítése után Újvidéken az újonnan létesülő ferences rendház előjárója (gvardián) lett.
Vértanúsága
szerkesztés1944. október 23-án szerb csapatok vonultak a városba. P. Körösztös Krizosztom a fokozódó veszély ellenére sem volt hajlandó elhagyni a várost, híveit. Ekkor hangzott el híres mondata:
Miért fusson az ártatlan? Amíg hívek jönnek a templomba, a pap nem hagyhatja el a rábízottakat!
1944. október 26-tól összegyűjtötték a város és a környék férfi lakosságát. Körösztös Krizosztom kihallgatója egy, a rendházban korábban menedéket kapott partizán volt. Fogva tartói felajánlották, hogy idős korára (ekkor 35 éves volt) és betegségére tekintettel haza mehet, de ő ragaszkodott ahhoz, hogy rendtársaival együtt maradjon. 1944. október 27-én 300 nevet olvastak fel, köztük P. Körösztös Krizosztom atyáét is, akik „Haza mehetnek, folytathatják a munkát”. Körösztös Krizosztomot feltehetőleg ezt követően agyonverték.[4] Sírja ismeretlen, feltehetőleg az akkori kátyi erdőben, az egykori mészárszék közelében lehet.[5]
Több alkalommal lehetősége volt az elmenekülésre, de mindannyiszor tudatosan vállalta magyarságát, katolikus hitét és az ezzel járó következményeket: a mártíromságot és vértanúságot.[6]
Emlékezete
szerkesztés2009. március 14-én emléktáblát helyeztek el az egykori pécsi ferences rendház falán.[2]
2010-ben Erdő Péter bíboros felterjesztéssel fordult a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjához, amelyben kérte a szentszéki hivatal engedélyét az egyházmegyei eljárás megkezdéséhez.[4][7] 2013. augusztus 31-én lezárult a boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza.[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vértanúk és hitvallók: Körösztös Krizosztom
- ↑ a b Onhausz M. 2009. 99.
- ↑ Ferences hősök emlékezete!
- ↑ a b [ Isten Szolgája, Körösztös Krizosztom és Kovács Kristóf Isten Szolgája, Körösztös Krizosztom és Kovács Kristóf]
- ↑ Kamarás Mihály visszaemlékezése
- ↑ Ferences vértanúk (1.)
- ↑ Ferences mártírok: volt, akit puskatussal vertek agyon. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
- ↑ Lezárul a ferences vértanúk boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza. [2018. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 23.)
Források
szerkesztés- Onhausz Miklós: Körösztös Imre Krizosztom OFM 1909–1944. Pécsi Szemle, 2009 (12. évfolyam, 2. szám 99.
