Kövesházi Kalmár Elza
Kövesházi Kalmár Elza, névváltozatok: Kövesházy, Elsa; Kalmár Elza, született: Kalmár (Bécs-Hietzing, 1876. január 1. – Budapest, 1956. szeptember 3.) magyar szobrász.
| Kövesházi Kalmár Elza | |
 | |
| Született | 1876. január 1.[1][2][3] Bécs[4] |
| Elhunyt | 1956. szeptember 3. (80 évesen)[2][3] Budapest |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kövesházi Kalmár Elza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tanulmányai, munkássága
szerkesztésBécsben kezdte meg művészi tanulmányait, tanára Hugo Loeffler volt. Eleinte főleg rajzzal, festészettel foglalkozott. 1896-ban Münchenben életnagyságú aktokat rajzolt. Fennmaradt rajzai tájképek.
1898-ban kezdett plasztikát mintázni, rövid ideig Hermann Hahn foglalkozott vele. Iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat is készített. 1900-tól Magyarországon és külföldön egyaránt részt vett reprezentatív magyar tárlatokon. Hosszabb ideig élt Firenzében (1902–1903 és 1905–1909). 1906-ban Kalmár családi nevét Kövesházira változtatta.[6] 1909 és 1912 között Bécsben, 1914-ig Párizsban tevékenykedett. Az első világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. 1920-tól haláláig Budapesten élt.
Munkássága számos művészeti ágra terjedt ki, grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket, kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. Kőszobrait maga faragta. Szobrászati pályázatokon (Kossuth-mauzóleum, 1902; Madách, 1938) is részt vett alkotásaival. Dolgozott Ligeti Miklós művészi kerámiaműhelye számára (Angyalföldi Kerámiaműhely) és terveit kivitelezte a Wiener Kunstkeramische Werkstatte, valamint a Herendi Porcelánmanufaktúra is. A 20-as évek második felében a Palasovszky Ödön-féle Lényegretörő Színház előadásaihoz díszleteket és jelmezeket tervezett.
Az 1930-as évek elején megélhetési gondokkal küzdött, ezért kitanulta az ortopéd cipészetet. Művei egy részét a szecesszió és art déco stílusában alkotta. Egyik fő ihletője a tánc, a mozgás volt. Egy hattyúszobra a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben látható.[7]
Művészeti társulati tagságok
szerkesztés1907-től a KÉVE, 1925-től a Spirituális Művészek Egyesülete, 1926-tól az Új Művészek Egyesülete tagja. 1928-ban a bécsi Künstlerbund Hagen külföldi levelező tagjává választották. Részt vett a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének elnöki tanácsa munkájában is.
Egyéni kiállítások
szerkesztés- 1901 • Királybazár, a Műbarátok Köre kiállítása [Katona Nándorral, Szinyei Merse Pállal]
- 1904 • Galerie Miethke [Raffaellivel], Bécs
- 1909 • Könyves Kálmán Szalon [Olgyay Ferenccel]
- 1988 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár.
Válogatott csoportos kiállítások
szerkesztés- 1946 • Magyar Képzőművészetért Mozgalom I. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
- 1947 • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
- 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1954 • Magyar kisplasztikai és grafikai kiállítás 1800-1954, Ernst Múzeum, Budapest
- 1965 • A századforduló művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
- 1984 • A KÉVE. Művésztársaság a századelőn, Kecskeméti Galéria, Kecskemét
- 1999 • A mi XX. századunk, Szent István Király Múzeum, Csók Képtár, Székesfehérvár.
Művei közgyűjteményekben
szerkesztés- Fővárosi Képtár, Budapest
- G. Moderna, Milánó
- Iparművészeti Múzeum, Budapest
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Elismerései
szerkesztés- Tolnai-díj a Műcsarnok Tavaszi Kiállításán, 1924;
- Ezüstdiploma az Egyházművészeti kiállításon, Nemzeti Szalon, 1926;
- Ezüstérem, a philadelphiai világkiállításon (Sesquicentennial Exposition), 1926;
- kitüntető elismerés a Képzőművészek Új Társasága tavaszi tárlatán, Nemzeti Szalon, 1927;
- ezüst- és bronzérem apárizsi világkiállításon, 1937.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia
- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2009. február 6. (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 26260/1906. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 174. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 19. oldal 40. sor
- ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2022/03/01/latnivalok-es-kultura-temetoi-setak-a-salgotarjani-utcai-zsido-temeto/
Források
szerkesztés- artportal.hu Archiválva 2017. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
szerkesztés- SZABADI J.: A magyar szecesszió művészete, Budapest, 1979
- Magyar művészet 1890-1919, Budapest, 1981
- Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985
- NAGY I.: (a Szent István Király Múzeum katalógusának bevezető tanulmánya, Székesfehérvár, 1988, irodalommal)
- BERNÁTH, M.: Indomitable Movement. Kövesházi Kalmár Elza (1876-1956), New Hungarian Quarterly, 1988/112.
- L. L.: A bronzba öntött mozdulat. Kövesházi Kalmár Elza Emlékkiállítás, Művészet, 1988/8.
- Egy elfelejtett magyar szobrásznő
- Fülep Lajos: KÖVESHÁZY-KALMÁR ELZA Művészet, 1908
- Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
- Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
