Kadencia (dal)
Dalok esetén a kadencia, kadenciarend, vagy sorzárlat a sorok utolsó hangjainak magasságai a dal utolsó hangjához képest. A dalok kadenciarendje csoportosítási szempontot ad például a népzenekutatásban. A kadenciarend meghatározását Ilmari Krohn(de) használta először a finn népdalok rendszerezésére.[1] Bartók Béla 1912-ben javasolta az eredeti Krohn-rend a módosítását, azaz hogy a magyar népdalok esetén a fő kadencia szerinti rendezést alkalmazzák.[2]
Jelölése
szerkesztés| Hangköz | Feljebb | Lejjebb |
|---|---|---|
| prím | 1 | |
| kis szekund | ♭2 | ♯ VII |
| nagy szekund | 2 | VII |
| kis terc | ♭3 | VI |
| nagy terc | 3 | ♯ V |
| kvart | 4 | V |
| tritónusz | ♯4 | ♯ IV |
| kvint | 5 | IV |
| kis szext | ♭6 | III |
| nagy szext | 6 | ♯ II |
| kis szeptim | 7 | II |
| nagy szeptim | ♯7 | ♯ I |
| oktáv | 8 | I |
 | ||
A sorvégi záróhang magasságát arab számokkal adjuk meg, ha azok magasabbak a strófazáró hangnál az alábbiak szerint: 1=prím (azonos hang), 2=nagyszekund, 3=nagyterc stb. A hangközöket a szám elé írt ♭ fél hanggal csökkenti, a ♯ fél hanggal növeli.
Ha a hang alacsonyabb a dal utolsó hangjánál, a viszonyítási alap az utolsó hangnál egy oktávval mélyebb. Ekkor a hangközöket római számokkal jelöljük. Ebből következik, hogy egy római és a vele azonos arab számmal jelölt két kadencia oktáv távolságra van egymástól.
A dalokat nemzetközi megállapodás alapján úgy transzponálják, hogy utolsó hangjuk G legyen.[2][4][* 1] A G-ről induló előjegyzés nélküli (mixolíd) skálában pedig nagyterc és nagyszext van.
A főkadenciát zárójelbe teszik, mely nyomtatásban olykor keretezve vagy karikázva jelenik meg. Négysoros népdaloknál ez csaknem mindig a második sor utolsó hangja. Az utolsó sor kadenciája a fenti szabályok szerint mindig 1, ezért ezt fel sem tüntetjük.[4][* 2]
Példák
szerkesztés- A Madárka, madárka ötsoros strófájának végződései például rendre D, A, A, A, D.[* 3] A strófazáró hang tehát D, mely tonikához a többi fokot viszonyítjuk. Ennek megfelelően D első fok, A pedig ötödik fok. Az utolsó sor triviális 1-ét a szabályok szerint elhagyva a népdal kadenciarendje tehát
1 5 (5) 5. - Az Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt kezdetű magyar népdal négysoros strófájának sorzárlatai rendre: G, C, D, C. A második sor tonikán álló zárlata a strófát két félperiódusra osztja. Megállapítható, hogy ez lesz a főkadencia, melyet zárójelezve jelölünk. A kadenciarend ennek megfelelően:
5 (1) 2. - Az Az hol én elmegyek négy sorzárlata: A, F, C, D, azaz a D tonikához viszonyítjuk a fokokat. Arab számmal jelöljük az első kettőt, mivel a strófazáró tonika felettiek, de római számmal a harmadikat, mely az alatt található. Így a kadenciarend:
5 (♭3) VII.
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ Bartók és Kodály Krohn javaslatával összhangban így ír erről: „Népdalban nincs jelentősége az abszolút hangmagasságnak, s az énekes úgyis mindent áthelyez a maga hangteijedelmébe.”
- ↑ Az igen gyakori négysoros strófát négy sorzárlat alakítja ki, melyek közül a második és a negyedik a legteljesebb kadencia, melyeket Bartók „főkadenciáknak” nevezett. (Lásd: Autentikus kadencia) A második sorzárót jelölő számot ezért emelik ki írásban.
- ↑ Ezek a hangok a kottázás módjától függnek, valójában csak a sorzáradékok foka mondható meg. Példaképpen azonban egy adott kottázás záróhangjai használhatók.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Ilmari Krohn (1903. Augusztus). „Welche ist die beste Methode, um Volks- und volksmäßige Lieder nach ihrer melodischen (nicht textlichen) Beschaffenheit lexikalisch zu ordnen?”. Sammelbände Der Internationalen Musikgesellschaft 4 (4). (Hozzáférés: 2016. december 1.)
- ↑ a b Bereczky 2002, 19. o.
- ↑ Bereczky 2002, 30. o.
- ↑ a b Bartók–Kodály 1923.
Források
szerkesztés- Bereczky János: Zenetudományi dolgozatok 2001–2002: Ilmari Krohn hatása a magyar népzenetudományra. real-j.mtak.hu. Budapest: MTA Zenetudományi Intézete (2002) 30–36. o. (Hozzáférés: 2016. december 1.)
- Bartók Béla, Kodály Zoltán. Erdélyi magyarság. Népdalok.. Rózsavölgyi és Társa (1923)
