Keserűfű
A keserűfű szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjében a keserűfűfélék (Polygonaceae) osztályának két nemzetsége (Polygonum, Persicaria), amelyeket magyarul egységesen keserűfűnek nevezünk. Egyes rendszerezők nemcsak ezt a két nemzetséget vonják össze a tágabb értelemben vett keserűfű (Polygonum) nemzetségbe, hanem még továbbiakat is:
- Bistorta,
- Fallopia,
- pohánka (Fagopyrum),
- japánkeserűfű (Reynoutria),
- Pleopterus.
Keserűfű | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
vidrakeserűfű (Persicaria amphibia)
| ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||||||
szövegben | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Keserűfű témájú kategóriát. |
Ebbe a tágabb értelemben vett nemzetségbe mintegy 200–250 faj tartozik. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ezek közül a többségi álláspont szerint a japánkeserűfű (Reynoutria) nemzetség az önálló Fallopia nemzetség egyik fajsora. A rendkívül eltérő álláspontok ellentéteit csak a molekuláris genetikai vizsgálatok oldhatják fel.
A keserűfű név (akkor még keserű magú fű alakban) a magyar írásbeliségben 1533-ban, Murmellius szójegyzékében jelent meg. Egyes nyelvjárásokban keserűgaz alakja is használatos.
Származása, elterjedése
szerkesztésAlapvetően kozmopolita, de főleg mérsékelt égövben terjedt el, különösen mediterrán éghajlaton.
Megjelenése, felépítése
szerkesztésRózsaszínű vagy fehér virágai fürtvirágzatba egyesülnek. Termése makkocska.
Életmódja, termőhelye
szerkesztésAz egyes taxonok rendkívül eltérő körülményekhez alkalmazkodtak; homokpusztai, mocsári és magashegyi fajok egyaránt vannak köztük. A szél porozza be őket. Több faja is a kapás növények jellemző gyomnövénye.
Rendszertani felosztása
szerkesztés1. Polygonum L. nemzetség (szűkebb értelemben):
- homoki keserűfű (csinos keserűfű, Polygonum arenarium)
- tatáriszalag (Polygonum aubertii, Polygonum baldschuanicum, Reynoutria aubertii)
- porcsinkeserűfű madárkeserűfű(Polygonum aviculare)
- Polygonum cognatum
- Polygonum cognatum
- Polygonum floridum
- festő keserűfű (Polygonum tinctoria)
- fiadzó keserűfű (Polygonum viviparum)
2. Persicaria Mill. nemzetség:
- örökzöld keserűfű (Persicaria affinis)
- keserű pacsirtafű (Persicaria amara)
- vidrakeserűfű (Persicaria amphibia)
- kígyógyökerű keserűfű (kígyózó keserűfű, Polygonum bistorta, Persicaria bistorta)
- Persicaria capitata
- dúslevelű keserűfű (Persicaria foliosa)
- borsos keserűfű (Persicaria hydropiper, Polygonum hydropiper) — légyfű, vízibors, vízihunyor, vízigyömbér
- lapulevelű keserűfű (Persicaria lapathifolia, Polygonum lapathifolium)
- baracklevelű keserűfű (Persicaria maculosa, Polygonum persicaria)
- keskenylevelű keserűfű (Persicaria minor)
- pulykaorrú keserűfű (Persicaria orientalis, Polygonum orientale)
- Persicaria perfoliata
- Persicaria senticosa
- Thunberg-keserűfű (Persicaria thunbergii)
- Persicaria viscosa
Források
szerkesztés- Balogh Lajos: A Fallopia nemzetség Reynoutria szekciója…]
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 833. o. ISBN 963-9257-02-8
- Természettudományi lexikon III. (Gy–K). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1966. 664–665. o.
- Növénykatalógus: Keserűfű (Polygonum)[halott link]
- Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén, 2005: Növénytan 22. VIRÁGOS RENDSZERTAN
- Rácz János: Keserű növények — keserű nevek