Kis csér
A kis csér (Sternula albifrons) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Kis csér | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Sternula albifrons Pallas, 1764 | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
A elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
költözési útvonal
telelőhely
Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2019) 2019 | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis csér témájú médiaállományokat és Kis csér témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Jean Cabanis német ornitológus írta le 1873-ban, a Sterna nembe Sterna albifrons néven.[3]
Alfajai
szerkesztés- Sternula albifrons albifrons (Pallas, 1764) - Európa, Nyugat-Ázsia
- Sternula albifrons guineae (Bannerman, 1931) - Nyugat- és Közép-Afrika
- Sternula albifrons sinensiss (Gmelin, 1789) - Kelet-Ázsia, Ausztrália
Előfordulása
szerkesztésA mérsékelt égövi és trópusi Eurázsiában tengerpartjain és édesvizek mentén költ. Szubtrópusi-trópusi területeken telel, ilyenkor eljut Dél-Afrikáig és Ausztráliáig is.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi tavak, folyók és patakok, valamint tengerpartok, lagúnák, torkolatok és nyílt óceán. Vonuló faj.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
szerkesztésMagyarországon rendkívül ritka fészkelő, a Dráva kavicszátonyain költ évente néhány pár. Olykor a szikes tavaink mentén is megtelepszik egy-egy pár. Májustól novemberig tartózkodik itt.[5]
Megjelenése
szerkesztésFeltűnően kis termetű, testhossza 22-24 centiméter, szárnyterpesztése 48-55 centiméter, testtömege 49-63 gramm.[5] Költési időben feltűnő fehér homlokfoltja alapján biztosan felismerhető. Vékony, hosszú csőre sárga színű, végén fekete folttal, lábai szintén sárgák. Télen, nyugalmi tollazatban a fejen több a fehér szín, ilyenkor csőre fekete, a lábai tompább színűek.
Életmódja
szerkesztésA víztükör fölött repülve keres táplálékot, zsákmányát zuhanórepülésből lecsapva szerzi meg. Főleg kishalakkal, vízi rovarokkal táplálkozik.[5]
Szaporodása
szerkesztésJellemzően telepesen költ, homok- vagy kavicszátonyokon, kopár tengerparti fövenyeken. A fészke csak egy sekély talajmélyedés, ebbe 2-4 tojást rak, a fészkét vagy fiókáit közelítő ragadozókat megtámadja. Az Európa folyami zátonyain költő állomány nagyrészt megsemmisült.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. október 4.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
- ↑ a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
További információk
szerkesztésIrodalom
szerkesztés- Bridge ES, Jones AW, Baker AJ 2005. A phylogenetic framework for the terns (Sternini) inferred from mtDNA sequences: implications for taxonomy and plumage evolution. Molecular Phylogenetics and Evolution 35: 459–469. PDF fulltext
- Harrison P 1988. Seabirds (2nd edition). Christopher Helm, London ISBN 0-7470-1410-8.
- Olsen KM, Larsson H 1995. Terns of Europe and North America. Christopher Helm, London. ISBN 0-7136-4056-1
- Kis csérek a Dráván