Kisboldogasszony-templom (Budapest V. kerület)
A Kisboldogasszony-templom, közkeletű nevén egyetemi templom római katolikus templom Budapest belvárosában. A templom 1786-tól a pesti egyetem egykori Hittudományi Karához, majd az abból önállósuló Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik; előtte a pálosok központi temploma volt. A templommal szomszédos épülettömbben működik a Központi Papnevelő Intézet, így a templom liturgikus szolgálatait az intézet papnövendékei és elöljárói látják el. A templom kéttornyú, tornyai egyenként 56 méter magasak.
| Kisboldogasszony-templom Egyetemi templom | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye |
| Egyházközség | Budapest-Belváros – Nagyboldogasszony főplébánia |
| Védőszent | Kisboldogasszony |
| Pap(ok) | Dr. Kuminetz Géza templomigazgató, de a Központi Papnevelő Intézet felszentelt áldozópapjai is látnak el lelkészi szolgálatot |
| Diakónus | A Központi Papnevelő Intézet felszentelt diakónusai látják el a diakónusi szolgálatot |
| Építési adatok | |
| Építése | 1715–1742[1] |
| Stílus | barokk |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest V. kerülete |
| Hely | 1053 Budapest, Papnövelde utca 5-7.[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Kisboldogasszony-templom
Egyetemi templom Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 03′ 29″47.490953°N 19.058086°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 03′ 29″47.490953°N 19.058086°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisboldogasszony-templom Egyetemi templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A templom tornyai láthatóak A Kecskeméti utca a Kálvin tér felől fotózva című dagerrotípián, amely 1844 körül készült. Ez a ma ismert legrégebbi fénykép Pestről.[2]
Története
szerkesztés
A templomot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok rendje emelte. A pálosok 1686-ban, Buda török alóli felszabadítása után költöztek Pestre, és vásárolták meg az egykori mecsetet néhány szomszédos házzal. Az ő történetük és lelkiségük ihlette a templom műalkotásait. A rendház 1715 és 1742 között épült. A lebontott dzsámi helyére a jelenlegi templom alapkövét 1723-ban rakták le. Építésze valószínűleg Mayerhoffer András volt, a magyar egyházi és világi barokk építészet egyik legtehetségesebb alakja. A külső munkálatok (kapu, két torony) és belső berendezések (padok, szószék, főoltár és freskók) csak 1770-ben készültek el.[1]
A pálos rend 1786. évi feloszlatása után a templom a pesti egyetem tulajdona lett.[1]
A templom szószékén állva esett össze 1927. április 1-jén Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök. Emlékére minden év április 1-jén a székesfehérvári megyés püspök mutat be szentmisét. 1961-ben a templomot felújították.[3]
Az egyetemi templom felújítására egy 2017. novemberi kormányhatározat 1,5 milliárd forintot biztosított.[4] A felújítás 2019 májusában kezdődött, és a teljes külső megújulás mellett a fűtés és világítás korszerűsítésére, valamint egyes festmények restaurálására is sor kerül.[5]
Épület
szerkesztésKülső kép
szerkesztésA templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között bal oldalon Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll.[1]
Berendezés
szerkesztésDúsan faragott kapu vezet a harmonikus, egyhajós, kétoldalt kápolnák sorával kísért belső térbe. A falakat műmárvány fedi. A boltozatok érett barokk freskói a világszerte ismert Johann Bergl munkái. A főoltár Mária születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoportja Conti Antal Lipót műve, freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja. Sekrestye felőli oldalán a három oszlop között Remete Szent Antal áll, vele szemben Remete Szent Pál, jellegzetes pálmaháncs köpenyében – Hebenstreiter József alkotásai. A remekművű szószék figurális díszei valószínűleg Conti Lipót Antaltól származnak. A tölgyfából készült padok dús díszítései, különböző jeleneteket ábrázoló táblaintarziái külön figyelmet érdemelnek.[1][6]
Harangjai
szerkesztés4 harangja van:
- Magyarok Nagyasszonya-nagyharang:
1000 kg-os, 119 cm alsó átmérőjű, e1 hangú
Felirata: "PATRONA HUNGARIAE SEDES SAPIENTIAE STUDIO SAE JUVENTAE VITAM MORES DIRICE IN COELESTI PATRIA FILIUM TUUM MONSTRA. 1926." "FUDIT FRANCISCUS WALSER BUDAPESTINI"
Másik oldalon: "PATRONA HUNGARIAE EX AERE FUNDI UNIVERSITATIS DISPONENTE MINISTRO CULTUS CUNONE COMITE KLEBELSBERG."
Kép: Szűz Mária a kis Jézussal a karján
- Szent József-harang:
550 kg-os, 100,5 cm alsó átmérőjű, g1 hangú
Felirata: "PATROCINIUM TUUM SANCTE JOSEPH CONFREGIT POTESATES CHRISTO PATRIAEQUE INIMICAS TUTELA TUA SUFFULTI EXSPECTAMUS MELIORA REGNI NOSTRI TEMPORA 1926." "FUDIT FRANCISCUS WALSER BUDAPESTINI"
Másik oldalon: "SANCTUS JOSEPHUS EX AERE FUNDI UNIVERSITATIS DISPONENTE MINISTRO CULTUS CUNONE COMITE KLEBELSBERG."
Kép: Szent József
- Szent Pál-harang:
250 kg-os, 80 cm alsó átmérőjű, h1 hangú.
Felirata: "HAEREDITATE TUA GRATI FRUENTES ROGAMUS TE SANCTE PAULE PATRIARCHA EREMITARUM RESUSCITA IN NOBIS TUI ORDINIS INGENITUM PERFECTIONIS STUDIUM. 1926." "FUDIT FRANCISCUS WALSER BUDAPESTINI"
Másik oldalon: "SANCTUS PAULUS EX AERE FUNDI UNIVERSITATIS DISPONENTE MINISTRO CULTUS CUNONE COMITE KLEBELSBERG."
Kép: Szent Pál
- Szent János-lélekharang:
170 kg-os, 71 cm alsó átmérőjű, cisz2 hangú.
Felirata: "UT QUEANT LAXIS RESONARE FIBRIS MIRA GESTORUM FAMULI TUORUM SOLUE POLLUTI LABII REATUM SANCTE JOANNES 1926." "FUDIT FRANCISCUS WALSER BUDAPESTINI"
Másik oldalon: "SANCTUS JOANNES EX AERE FUNDI UNIVERSITATIS DISPONENTE MINISTRO CULTUS CUNONE COMITE KLEBELSBERG."
Kép: Szent János
Mind a 4 harang a nyugati (jobb oldali) toronyban van elhelyezve, itt még egy kisebb harang (kb. 80 kg, fisz2 hangú) lakott, amelyet a második világháborúban hadi célokra elvittek. A másik torony üres, ebben pedig a templom legnagyobb harangja (kb. 1800 kg, cisz1 hangú) volt elhelyezve, mely szintén a világháború martalékává vált. Pótlása azóta sem történt meg.
Harangozási rend: Délben a nagyharang hallható. Este először a Szent József-harang szól úrangyalára, majd a Szent János-harang lélekharangként. Kisebb szentmisék kezdetekor hétköznap a három kisebb harang (Szent József, Szent Pál, Szent János) triója szól, míg a szombati esti, vasárnapi és ünnepi misék kezdetekor a négy harang együtt hallható.
A Magyar Rádióban felcsendülő első déli harangszót 1928. április 1-jén ebből a templomból közvetítették.[7]
Galéria
szerkesztés-
A Papnövelde utca felől -
-
Díszes főbejárat -
Ünnepi szentmise -
Szentély -
Orgona -
Mennyezeti falkép -
Mennyezeti falkép -
Faragott díszítés a szentélyben -
Mellékoltár, faragott dísz -
Kerengő-udvar -
Könyvtár -
Don Bosco dombormű részlete -
Díszes ajtó – refektórium -
Díszesen faragott ajtó – a templom főbejárata
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f Templomtörténet – Egyetemi Templom, Kisboldogasszony (magyar nyelven). Központi Papnevelő Intézet. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)[halott link]
- ↑ Ez a legrégebbi, fennmaradt dagerrotípia Pestről. Mai Manó Ház Blog. (Hozzáférés: 2024. július 15.)
- ↑ Műemlék - Az Egyetemi templom felújítása (magyar nyelven). MTVA Archívum, 2019. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
- ↑ Németh Géza: Nagyon sok pénz kap az egyház a kormánytól (magyar nyelven). Napi.hu, 2017. november 29. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
- ↑ (2019. nyár) „Megszépülő templomaink”. Esztergom-Budapest 17 (2), 10. o. [2019. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
- ↑ Egyetemi Kisboldogasszony Templomigazgatóság – Történet Archiválva 2020. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (Hozzáférés: 2019. június 2.)
- ↑ Mikor kezdődött hivatalosan a rádiózás Magyarországon?. mimicsoda.hu, 2010. október 6. (Hozzáférés: 2017. november 24.)
További információk
szerkesztés- Római katolikus templom, Egyetemi templom. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. május 19.)