Wikipédia

Kiss Sándor (szobrász, 1925–1999)

(1925–1999) magyar szobrász
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 30.
Ez a szócikk az 1925-ben született szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Kiss Sándor (egyértelműsítő lap).

Kiss Sándor (Magyarsáros,[2] Románia, 1925. május 24. – Zsennye, 1999. augusztus 6.) kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász, éremművész, érdemes művész.

Kiss Sándor
Született1925. március 24.
Magyarsáros
Elhunyt1999. augusztus 6. (74 évesen)
Zsennye
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszobrász
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1945 és 1950 között tanult, mestereinek Ferenczy Bénit és Pátzay Pált tekintette. Ferenczy Béni esztergomi nyári művésztelepén is dolgozhatott 1948-ban. 1950 óta kiállító művész. A főiskola elvégzése után Budapesten élt, majd Zsennyére települt.

Szobrászata a klasszikus hagyományokat és a népművészeti hatásokat ötvözi, de nyitott volt a modern szobrászati törekvések irányában is, különösen jelentős érmészeti tevékenységében. Balladai tömörség és az erdélyi hagyományok tükröződnek alkotásain, különösen faszobrain.

Életrajzírói „királyszobrászként” emlegetik, ugyanis számos magyar királyról készített szobrot, Szent Lászlóról többet is. Dolgozott Rómában, a Vatikán területén is, a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya Kápolnájában három reliefje található meg.[3]

Amint egy visszaemlékezésben írták róla: „Emberi méltósága, életvidámsága, az emberek szeretete, dús bajusza feletti mindig huncut mosolya az őszinte tiszteletet kívánta, de nyújtotta is egyúttal.”

Felesége Lesenyei Márta szobrászművész, akivel közös műveket alkottak egyházi létesítményekben is. Házasságukból két gyermek született. Fiuk, József színművész, leányuk, Anna állatorvos, vállalkozó.

Kiállításai (válogatás)

szerkesztés
 
Fiúk, Miskolcon az Erste Bank új épülete előtt látható

Egyéni

szerkesztés

Csoportos

szerkesztés
  • 1968 • Kilencek, Műcsarnok, Budapest
  • 1973 • Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest.

Díjai

szerkesztés

Köztéri művei

szerkesztés
 
Mindszenty József szobra Zalaegerszegen.
 
Csörötnek, az Örök Ige temploma
  • Sportdombormű (bronz, 1951, Oroszlány, gimnázium)
  • Martinász (kő, 1953, Hatvan, vasútállomás)
  • Dombormű (terrakotta, 1953, Komló, filmszínház)
  • Kút (bronz, 1955, Győr, gimnázium)
  • Tégla dombormű (1955, Inota, kultúrház)
  • Labdázó fiú (1957, Kispest, Vécsei u. Általános Iskola)
  • Tégla-dombormű (1959, Budapesti Műszaki Egyetem)
  • Vas-szűz (kovácsoltvas, 1960, Ózd, lakótelep)
  • Dombormű (terrakotta, 1960, Budapest, EMKE [elveszett])
  • Anya gyermekével (kő, 1961, Heim Pál Gyermekkórház)
  • Kútfigurák (bronz, 1961, Miskolc, SZOT-székház)
  • Fa dombormű (1961, Balatonőszöd, kormány-nyaraló)
  • Dombormű (pirogránit, 1961-62, Szeged, városi tanács)
  • Figurális dombormű (terrakotta, 1964, Budapest, Magyar Filmlaboratórium)
  • Siracusa ostroma (pirogránit, 1965, Budapest, Optikai Labor)
  • Figurális lemezdombormű (vörösréz, 1967, Kistelek, Általános Iskola)
  • Ivókút (kő, bronz, 1967, Gyula, gimnázium)
  • Vízköpők (bronz, 1968, Budapest, Palatinus Strandfürdő)
  • Kőműves Kelemenné (bronzbetétes fakapu, 1968, Salgótarján, megyei tanács)
  • Háromalakos szoborcsoport (bronz, 1968, Gyula, Erkel Ferenc Múzeum)
  • V. István-emlékmű (vörösmárvány, 1969, Győr, városi tanács)
  • Fa dombormű (1970, Nyíregyháza, közösségi ház)
  • Bocskai István (vörösmárvány, 1971, Derecske, Általános Iskola)
  • Fa dombormű (1973, Szarvas, tanácsház)
  • Bláthy Ottó Titusz (bronz, 1973, Göd)
  • Emlékmű (30 sírfa, 1973-1974, Mohács, Emlékhely [Vadász Györggyel])
  • Mártír síremlék (bronz, 1973-74, Baja, temető [Vadász Györggyel])
  • Mártír síremlék (bronz, 1973-74, bronz, Marcali, temető)
  • Fortuna-emléktábla (bronz, 1976, Budapest, Fortuna utca)
  • Alkimisták - Kémikusok (bronz, 1976, Kossuth Lajos Tudományegyetem Kémiai Intézet)
  • Fa dombormű (1977, SZOTE)
  • Réz dombormű (1978, Szombathely, OTP-központ [Szilágyi Istvánnal])
  • Máriássy Félix síremléke (bronz, kő, 1979, Budapest, Farkasréti temető)
 
Máriássy Félix és Ferenc síremléke a Farkasréti temetőben. Kiss Sándor alkotása.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, PIM61138
  2. ↑ Szenensült. Magyar Nemzet, 2019. december 18. (Hozzáférés: 2023. május 30.)
  3. ↑ Kiss Sándor szobrászművész három relief elkészítésére kapott megrendelést. El is készítette a Boldog Gizella, Szent Erzsébet és Szent Margit életéről szóló domborművek gipszmintáit, a művek kidolgozását, kifaragását azonban tanítványára, Bajnok Bélára bízta, aki járatosabb volt a kőmegmunkálásban. Bajnok Béla nagy megtiszteltetésnek vette a felkérést és örömmel látott munkához. A domborműveket süttői mészkőből faragta ki, egyes részleteket pedig óarannyal vont be: így például Gizella királyné koronáját és a koronázási palást alakjait és mintázatát. Vörösvári Újság, 2005. április, 4. szám Archiválva 2009. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • A felszabadult Budapest művészete (kat., Budapest, 1960)
  • Szíj R.: Kiss Sándor. In: Művészet, 1967/3.
  • Szíj R.: Kiss Sándor. In: Bildende Kunst, 1967/10.
  • T. A.: Látogatóban Kiss Sándornál. In: Kortárs, 1969/3.
  • Sculptura Hungarica, Budapest, 1970
  • Kaposi E.: Ferenczy Béni művésztelepe Esztergomban. In: Művészet, 1970/8.
  • Szolláth Gy.: A magyar zeneművészet érmei és plakettjei, Budapest, 1972
  • Újváry B.: Kiss Sándor munkásságáról. In: Művészet, 1973/2.(kat. bev., ~ szegedi kiállításához, 1976)
  • Tandi L.: Kiss Sándor kopjafái. In: Új Tükör, 1976. augusztus 10.
  • Nagy Z.: Történelmi emlékhely Mohácson. In: Kritika, 1976/12.
  • Sz. Kürti K.: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban, Debrecen, 1977
  • Fényes, T.: Exibition of three artists in the Csók Gallery. In: Daily News, 1978. október 19.
  • Székely A.: Új utak - a tradíciók tükrében. In: Új Tükör, 1978. november 12.
  • Soós É.: A világ nem utánzást vár tőlünk... In: Napló, 1979. február 10.
  • Németh I.: Kisgaléria Kiss Sándor. In: Irodalmi Szemle, 1979/3.
  • Bóna E.: Nyírbátor város érmei a Zenei Napok tükrében. In: Szabolcs-Szatmári Szemle, 1979/3.
  • Horváth Gy.: Kiss Sándor. In: ART 11/80. (kat. bev., a bázeli művészeti vásár, Budapest, 1980)
  • Oratórium Magnae Dominae Hungarorum Romae, Budapest, é. n. [1982]
  • Kiss Sándor katalógus bevezető, Siófok, 1982.
  • Salamon N.: Kiss Sándor és Lesenyei Márta szobrai. In: Új Tükör, 1987/24.
  • Tóth S.: Emléktábla „a szegények orvosának”. In: Új Ember, 1988. november 6.
  • Sill F.: A kiengesztelődés emlékművének a felavatása. In: Vasi Szemle, 1990/3.
  • M. D.: A függetlenség emlékműve. In: Új Magyarország, 1992. október 24.
  • Szobrot és kápolnát szenteltek Körmenden. In: Vas Népe, 1993. augusztus 24.
  • Gyürki L.: IV. Béla emlékműve. In: Vas Népe, 1994. január 25.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiss_Sándor_(szobrász,_1925–1999)&oldid=26154672”
  NODES