Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői
A Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői, teljes nevén a Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia – Ejército del Pueblo ("Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői – Néphadsereg", vagy FARC-EP) Kolumbia legrégebbi, legnagyobb, leghatékonyabb és legjobban felszerelt katonai gerillaszervezete, amely 1964-1966 között jött létre, a Kolumbiai Kommunista Párt katonai szárnyaként. Becslések szerint a FARC 12-18 ezer tagot számlál, és Kolumbia területének 35-40%-a felett gyakorol ellenőrzést, leginkább a délkeleti őserdőkben és az Andok lábánál fekvő síkságokon.
| Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői | |
 | |
| Dátum | 1964 - 2017 |
| Ország | Kolumbia |
| Típus | gerillaszervezet |
| Méret | 17.500 fő |
| Diszlokáció | Kolumbia déli, délnyugati és keleti része. |
| Parancsnokok | |
| Főparancsnok | Timoleón Jimenez |
| Kultúra és történelem | |
| Háborús részvétel | Kolumbiai polgárháború |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői témájú médiaállományokat. | |
A FARC-ot az USA és szövetségesei terrorszervezetként kezeli.
Áttekintés
szerkesztésA FARC-EP-t egy titkárság vezette, élén a haláláig Manuel Marulanda Vélez-szel (ismert még Pedro Antonio Marín és "Tirofijo" néven is) (1930–2008), és hét másik személlyel, köztük a vezető hadparancsnokkal, Jorge Briceñóval (más néven "Mono Jojoy"). A szervezet katonai vonalakat követve épül fel, és számos városi fronttal rendelkezik. Az "-EP" (Ejército del Pueblo) végződést 1982-ben, a Hetedik Gerilla Konferencián kapta. Ez a tanácskozás azon döntésére utal, mely szerint a gerilla típusú hadviselésről fokozatosan szeretnének áttérni a hagyományos hadseregmodellre.
A FARC-EP önmagát egy Simón Bolívar nyomdokain haladó, politikai-katonai marxista–leninista szervezetként jellemzi.
Állítása szerint a vidéki szegényeket képviseli Kolumbia tehetősebb rétegeivel szemben, és ellenzi az Amerikai Egyesült Államok Kolumbiára gyakorolt hatását, a természetes források privatizációját, a multinacionális vállalatokat, és a jobboldali félkatonai erőszakot. A FARC-EP szerint jelenleg ezek a problémák motiválják őket a kolumbiai kormány fegyveres úton való megszerzésére. Anyagi forrásaikat számos tevékenységgel biztosítják: többek közt emberrablásokkal, zsarolással, legális vállalkozások támogatásaival, illetve a kokainkereskedelemben való közvetlen és közvetett részvétellel.
Történelmi háttér
szerkesztés
Tevékenységek
szerkesztésA Gerillák főleg a kolumbiai hadsereggel harcolnak. A harcok finanszírozását a drogból fedezik pl: kokain, marihuána.
További információk
szerkesztés