Kukoricamoly

Kukoricamoly
	Kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) nősténye
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak ; (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Öregcsalád:	Pyraloidea;
Család:	Fényiloncafélék (Pyralidae);
Alcsalád:	Tűzmolyok (Pyraustinae);
Nem:	Ostrinia;
Faj:	O. nubilalis;
Tudományos név
	Ostrinia nubilalis; Hb., 1796
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kukoricamoly témájú médiaállományokat és Kukoricamoly témájú kategóriát.

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a tűzmolyok (Pyraustinae) alcsaládjába tartozó lepkefaj.

Elterjedése, élőhelye

Eredetileg eurázsiai faj, de (valószínűleg a cirokfélékkel) – a huszadik század elején áthurcolták Észak-Amerikába is. Nem tudjuk biztosan, hogy mikor találkozott először a kukoricával, de azóta robbanásszerűen terjed: megtelepedett már a Távol-Keleten, Észak-Afrika keleti részén és a közép-amerikai szigeteken (Antillák stb.) is. Nagy-Britannia és Észak-Európa kivételével egész Európában elterjedt, de nagyobb károkat csak Dél- és Délkelet-Európában okoz.

A Kárpát-medencében az alföldeken és a dombvidékeken (500–700 m tszf. alatt) általánosan elterjedt; komolyabb károkat a medence déli részein (Vajdaság, Bácska), a Tiszántúl déli felén, a Nagyalföldön a Duna mellett és Erdélyben a Mezőségben okoz.

Megjelenése

A hím szárnya barna, a nőstényé agyagsárga. A harántirányú minták a hímen sárgásfehérek, a fakóbb színű nőstényen szürkésvörösek, illetve barnák. Testhossza 25–40 mm. Az első pár szárny viszonylag széles; fesztávolsága 24–32 mm.

Életmódja

A vegetációs időszak hosszától függ, hogy egy évben hány nemzedéke kel ki – így például Észak-Amerika déli partvidékén négy, a kontinens északi részén egy. Hazánk az egy- és kétnemzedékű populáció határterülete: a Magyar-középhegységtől északra inkább egy, délre inkább két, ritkán három nemzedéke van. A fejlett hernyó a tápnövényben telel át.

Nagyon polifág faj: csak az USA-ban több mint 200 tápnövényét írták le. A volt Szovjetunióban is több mint 50 kultúr- és 100-nál több egyéb növényen ismerték kártételét.

Mielőtt találkozott a kukoricával, egyik legáltalánosabb gazdanövénye valószínűleg a vadkomló volt; ezen még ma is rendszeresen megtalálható.

Hazánkban ma legfőbb termesztett tápnövényei a kukorica mellett a köles és a kender. Alkalmilag megtelepedhet a paprikán és más termesztett, illetve gyomnövényen is. Jelentősége évjáratonként változik. Hazánk melegebb éghajlatú részein, ahol két nemzedéke van, több kárt okoz, mint ott, ahol hűvösebbek a nyarak. A fiatal hernyók a tápnövény leveleit és virágját, később annak szárát rágják belülről.

További információk

Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
ORDO: LEPIDOPTERA – LEPKÉK

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap