Lederer Ignác

Lederer Ignác Lajos Pál ( Ignaz Ludwig Paul Freiherr von Lederer, Bécs, 1769. augusztus 25. – Bécs, 1849. szeptember 10.) báró, császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az 1848. március 15-ei forradalom idején a magyarországi császári-királyi főhadparancsnokság (k.k. Generalkommando in Ungarn) főhadparancsnoka.

Lederer Ignác
Született	1769. augusztus 25. Bécs
Elhunyt	1849. szeptember 10. (80 évesen) Bécs
Állampolgársága	osztrák
Gyermekei	August von Lederer Moriz von Lederer
Foglalkozása	fegyveres erők tagja katonatiszt
Kitüntetései	a katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztje
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása

Fiatalon belépett a császári hadseregbe és részt vett a Franciaország elleni háborúkban. Katonai képességeinek köszönhetően gyorsan haladt előre a ranglétrán, 1809-ben vezérőrnaggyá léptették elő, majd megkapta a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét. 1830-ban lovassági tábornokká, 1848 elején tábornaggyá és a Budán székelő magyarországi főhadparancsnokká nevezték ki. Előzőleg is gyakran tartózkodott Magyarországon, ezért 1840-ben magyar honosságot is kapott.

• 
  Császári-királyi vezérőrnagy (k.k. Generalmajor) rangjelzése
• 
  Császári-királyi altábornagy (k.k. Feldmarschallleutnant) rangjelzése
• 
  Császári királyi gyalogsági tábornok (k.k. General der Infanterie), császári-királyi lovassági tábornok (k.k. General der Kavallerie) és táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister) rangjelzése
• 
  Császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall) rangjelzése

1848. április 18-án a minisztertanács küldöttségének nem engedte meg a fegyvertár átvizsgálását, és megtagadta a nemzetőrség felfegyverzéséhez kért fegyverek kiadatását. A pesti egyetemi ifjúság ezért május 10-én a Szent György téren lévő várbeli lakása előtt – a korban szokásos tiltakozási formával – macskazenével tüntetett az eljárás ellen. Lederer előre értesült az ifjúság tervéről, ezért a szomszéd házak udvarán néhány osztály katonaságot rejtett el, akik a tüntetéskor rejtekhelyükről előretörve, megrohanták a tüntető fiatalokat és közülük sokat megsebesítve, átszorították Pestre. A következő nap vizsgálat indult ellene, ami elől titokban Bécsbe távozott.

Jókai hüledezve látta, hogy egyszerre milyen nagy port vert fel. Kétségkívül gyenge politikus és felületes újságíró volt, de bizonyos tulajdonságai a publicisták fölé emelik. Jelszavakat tudott kidobni a közönség közé s egy sikerült jelszó többet segít mázsaszámra menő bölcs érveknél. Egy ötlet, egy bonmot megöli a legfönségesebb beszédet és megállítja a legdühösebb rohanó tömeget. Láttuk e fiatalembert a Lederer-féle macskazenénél, mikor azt mondja a Lederer vesztét kívánó népnek: »A hazáért könnyű meghalni, de nehéz ölni«. Láttuk a Landerer-nyomda előtt, mikor szakadó esőben letéteti a tömeggel az esernyőket. Az ilyen embernek az elmeszikrái veszedelmesek, ha rosszra használja. Azért hát vigyázni kell, hogy olajat csöppent-e a tűzre, vagy oltó vizet.

– Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora

Lederert Bécsben tábornaggyá nevezték ki, majd július 1-jén nyugdíjazták.

Források

• Hermann Róbert: A politikai és katonai vezetés viszonya 1848–1849-ben
• Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  
• Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 153. o. ISBN 963-547-414-8  

További információk

• Jókai Mór: Ne bántsd a magyart!!!, mek.niif.hu
• Petőfi Sándor: Miért kisérsz..., magyar-irodalom.elte.hu
• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?, mult-kor.hu