Lodewijk Asscher
Lodewijk Frans Asscher (Amszterdam, 1974. szeptember 27. –) holland baloldali politikus és újságíró, a Munkáspárt (PvdA) korábbi elnöke, valamint frakcióvezetője a Képviselőházban. 2012 és 2017 között Hollandia miniszterelnök-helyettese, és szociális ügyekért felelős minisztere volt.[1]
Lodewijk Asscher | |
A Munkáspárt elnöke | |
Hivatali idő 2016. december 10. – 2021. január 14. | |
Előd | Diederik Samsom |
Utód | Lilianne Ploumen |
A Munkáspárt frakcióvezetője a Képviselőházban | |
Hivatali idő 2017. március 23. – 2021. január 14. | |
Előd | Attje Kuiken |
Utód | Lilianne Ploumen |
Hollandia miniszterelnök-helyettese | |
Hivatali idő 2012. november 5. – 2017. október 26. | |
Miniszterelnök | Mark Rutte |
Előd | Maxime Verhagen |
Utód | Hugo de Jonge |
Munka- és szociális ügyekért felelős miniszter | |
Hivatali idő 2012. november 5. – 2017. október 26. | |
Miniszterelnök | Mark Rutte |
Előd | Henk Kamp |
Utód | Wouter Koolmees |
Amszterdam polgármestere (megbízott) | |
Hivatali idő 2010. március 12. – 2010. július 7. | |
Előd | Job Cohen |
Utód | Eberhard van der Laan |
Képviselőház tagja | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2017. március 23. | |
Születési név | Lodewijk Frans Asscher |
Született | 1974. szeptember 27. (45 éves) Amszterdam |
Párt | Munkáspárt |
Választókerület | országos lista |
Szülei | Irene Asscher-Vonk Bram Asscher |
Házastársa | Jildau Piena |
Gyermekei | 3 gyermek |
Foglalkozás | politikus újságíró |
Iskolái | Amszterdami Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lodewijk Asscher témájú médiaállományokat. |
Pályafutása
szerkesztés1974-ben született Amszterdamban, édesanyja katolikus, édesapja zsidó vallású volt. A szülei is részt vettek a politikában, apja ugyanis tagja volt a VVD pártnak, anyja pedig a Munkáspártnak. A középiskolát Hágában végezte, majd beiratkozott az Amszterdami Egyetemre, ahol először pszichológiát, majd később holland jogot tanult. 2002-ben PhD doktori címet kapott. Ugyanebben az évben belépett a Munkáspártba.[1]
2002-ben Amszterdamban beválasztották az önkormányzati tanácsba, majd az egyetemen kezdett jogot oktatni, ezt a tevékenységét 2006-ig folytatta. 2006 és 2010 között Amszterdam polgármester-helyettese volt. Miután Job Cohen polgármester lemondott, Asscher-t ideiglenesen polgármesterré nevezték ki, aminek tisztjét 3 hónapig és hét napig töltötte be.
2012-ben az első Rutte-kormány felbomlása miatt előrehozott választásokat kellett tartani, mely a VVD fölényes győzelmével, a Munkáspárt sikerével, valamint a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) súlyos vereségével zárult. A VVD és a PvdA közösen alakíthatott koalíciós kormányt, melyben Asscher lett a munka- és szociális ügyekért felelős miniszter, valamint Mark Rutte helyettese.[2] Miniszteri teljesítményét sokan kritizálták, mivel az általa bevezetett, új menekültügyi integrációs rendszer alkalmatlannak bizonyult: korábban évente 25 000 nem európai bevándorló tett sikeres integrációs vizsgát, míg az új politika bevezetése után ez a szám jelentősen lecsökkent.[3]
2016-ban pedig a szavazatok 54,5%-val a Munkáspárt elnökévé választották.[4] A 2017-es holland általános választáson a párt történetének legnagyobb vereségét szenvedte el: a szavazatok mindössze 5,7% -át kapta meg, és 29 mandátumot veszített el. A párt így kiesett a kormányból, jelenleg ellenzékben politizál.
2021. január 14-én lemondott a Munkáspárt vezetői pozíciójáról.[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Dr. L.F. (Lodewijk) Asscher (holland nyelven). www.parlement.com. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Asscher: politiek talent van de PvdA (holland nyelven). nos.nl. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Integráció - Vasárnap Lubach-al (magyar felirattal). (Hozzáférés: 2020. november 12.)
- ↑ Vries, Joost de: Asscher verslaat Samsom in lijsttrekkersstrijd PvdA (nl-NL nyelven). de Volkskrant, 2016. december 9. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Asscher trekt zich terug als lijsttrekker PvdA (holland nyelven). nos.nl. (Hozzáférés: 2021. január 15.)