Lužnica
Lužnica falu Horvátországban, Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zaprešićhez tartozik.
| Lužnica | |
 | |
| A Rauch-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Zaprešić |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Željko Turk |
| Irányítószám | 10290 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 27 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 20,72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Terület | 1,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 58″, k. h. 15° 46′ 48″45.866111°N 15.780000°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 58″, k. h. 15° 46′ 48″45.866111°N 15.780000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lužnica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésZágráb központjától 16 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re nyugatra, Zaprešić és Brdovec között fekszik.
Története
szerkesztésLuzsnicát írott forrás 1673-ban említi először. A mai egyemeletes háromszárnyú barokk kastélyt vélhetően egy korábbi kastély helyén a 18. század elején kezdték építeni. A birtok első tulajdonosa a Csikulin család volt. Az itáliai származású család gazdagságának megalapozója Csikulin Gyula a vinodoli Zrínyi birtokok intézője volt. Miután Zrínyi Miklós lopással vádolta meg el kellett hagynia álláshelyét és 1612-ben felesége Rátkay Zsófia luzsnicai birtokára költözött. Kereskedőként egyre nagyobb vagyonra tett szert és a kicsiny luzsnicai birtokot a valamikori szomszédvár-stubicai uradalomból egyre nagyobb területek megvásárlásával jelentős birtokká gyarapította. A család 1706-ra a grófi rangot is elérte. A 18. században, a luzsnicai birtokot megosztották a Csikulin és a Sermage-Moscon család között, majd az egész birtok a Sermage-Moscon családé lett. A kastélyról szóló legrégibb dokumentum 1761-ből való és a mai is látható kastélykápolna felszentelésével kapcsolatos. A 18. század végén a kastély a Rauch családé lett, akik 1791-ben késő barokk stílusban teljesen átépítették és a család székhelyévé tették. Az épületegyüttes lényegében ekkor nyerte el mai formáját. 1925-ben a család utolsó tagja báró Rauch Géza halála után özvegye a Szent Vince rendi nővéreknek adományozta. Azóta a vincés nővérek öregek otthona és kórháza működött benne, de 2005-ben kulturális és lelki központtá alakították át. A településnek 1880-ban 98, 1910-ben 40 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 2011-ben 40 lakosa volt.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 98 | 83 | 48 | 40 | 68 | 58 | 96 | 67 | 91 | 89 | 65 | 64 | 62 | 40 |
Nevezetességei
szerkesztésA Rauch-kastély[4] egyemeletes U alakú barokk épület sarkain kerek tornyokkal. Főhomlokzata délnyugatra néz, míg a főbejárat az ellenkező oldalon van, ahol az épületszárnyak egy bejárati előteret öveznek. Az első emelet magasságában, a tető alatti részen, figurális dombormű díszítmények, férfi- és nőalakok mellszobrai láthatók. Belül található az 1761-ben felszentelt rokokó oltárral ékesített, barokk Szent Kereszt-kápolna. Érdekesség még az 1791-ben készített fából faragott főlépcsőzet és a központ terem beépített barokk szekrényei. A régi berendezésből rajtuk kívül csak néhány cserépkályha maradt fenn. Az udvar belső sarkaiba utólagosan a 19. században neogótikus építményeket helyeztek. A kastélyt nyolc hektáros, tóval ékesített nagy angolpark övezi. Sétányainak hossza eléri a két és fél kilométert. Területén rendszeresen tartanak gyermekprogramokat, családi rendezvényeket.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2789.
Források
szerkesztés- A lužnicai lelki-nevelési központ honlapja
- Mladen Obed Šćitaroci: Kastélyok és történelmi kertek a horvátországi Zagorjében
- Lužnica a horvát kastélyok honlapján Archiválva 2008. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Zaprešić város hivatalos oldala Archiválva 2012. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Zaprešić információs portálja Archiválva 2012. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Zaprešić turisztikai egyesületének honlapja
