Lumbricina

A Lumbricina a gyűrűsférgek törzsébe, ezen belül a nyeregképzők osztályába, a kevéssertéjűek alosztályába, a Haplotaxida rendbe tartozó alrend. Ide tartoznak többek között a közismert földigiliszták (Lumbricidae). Jelentős szerepet játszanak a szerves anyagok lebontásában, de ürülékük és járataik által a talaj fizikai adottságait is befolyásolják. Emiatt az "ökoszisztéma mérnök" (angolul ecosystem engineer) szervezetek közé tartoznak.

Lumbricina
Közönséges földigiliszta
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida) Osztály: Nyeregképzők (Clitellata) Alosztály: Kevéssertéjűek (Oligochaeta) Rend: Haplotaxida Alrend: Lumbricina
Családok
18 család, több mint 5000 ismert faj
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lumbricina témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lumbricina témájú médiaállományokat és Lumbricina témájú kategóriát.

Megjelenésük

A Lumbricina alrend alkotja a gyűrűsférgek legjelentősebb csoportját. Jól láthatóan gyűrűzött, hengeres testű állatok. Egy külső gyűrű egy belső szelvénynek felel meg. A Kárpát-medencében élő fajok szelvényszáma 50-350, a kifejlett példányok testhossza 1,5 és 40 cm között változik. Amikor összehúzódnak, hosszuk kb. a felére zsugorodik. Az első kivételével minden gyűrűhöz 4 pár merev kampóserte kapcsolódik. A keskenyebb testvégen a szájnyílás, a másikon a végbélnyílás található.

Az állat testét csupasz, nyálkás bőr fedi, ennek típusa egyrétegű hengerhám. A bőrével védekezik, lélegzik és fényt érzékel. A bőre ugyanakkor a mozgásában is részt vesz, mert összenőtt az alatta lévő izommal. Az izomzat a testet tömlőszerűen veszi körül. Innen a mozgásszerv neve, a bőrizomtömlő. A földigiliszta testének első harmadán néhány gyűrű sötétebb színű és vastagabb. Ez a nyereg, amely a bőrizomtömlőből kialakult szaporítószerv. Váladékából az állat egy kis tartályfélét képez, amelybe aztán a petéit helyezi. A kis petetartó képződmény neve gubó.

A földben vagy az iszapban élnek, néhány fajuk kétéltű. A táplálkozási lánc alján helyezkednek el.

Életmódja

Hasznos állatok, a talajban lévő növényi részekkel táplálkozva trágyát állítanak elő. Az ürülékükkel és földalatti járataikkal a talaj minőségét javítják. Minimum művelésű mezőgazdálkodási területeken sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta. A horgászok gyakran használják csaliként legismertebb faját, a közönséges földigilisztát (Lumbricus terrestris).

Rendszerezés

A Lumbricina alrend besorolása a legújabb genetikai alapú (filogenetikus) rendszertani osztályozás szerint:

Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali részarányosak (Bilateria)
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Csoport: Csillókoszorús lárvájúak (Trochozoa)

• Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
• Törzs: Fecskendőférgek (Sipuncula)
• Törzs: Zsinórférgek (Nemertea)
• Törzs: Ormányosférgek (Echiura)
• Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida)
  • Osztály: Soksertéjűek (Polychaeta) – a tengeri gyűrűsférgek többsége
  • Osztály: Olajosgiliszta-szerűek (Aphanoneura)
  • Osztály: Nyeregképzők (Clitellata)
    • Alosztály: Piócák (Hirudinoidea)
    • Alosztály: Kevéssertéjűek (Oligochaeta)
      • Rend: Lumbriculida – mocsári giliszták
      • Rend: Haplotaxida – zsinórgiliszta-alakúak
        • Alrend: Haplotaxina – zsinórgiliszták
        • Alrend: Tubificina – csővájó férgek
        • Alrend: Lumbricina

Családjai

Az alrendbe a következő öregcsaládok és családok tartoznak:

• Criodriloidea
  • Criodrilidae
• Eudriloidea
  • Eudrilidae
• Glossoscolecoidea
  • Kynotidae
  • Microscolecidae vagy Microchaetidae
  • Glossoscolecidae
  • Almidae
• Lumbricoidea
  • Ailoscolecidae
  • Hormogastridae
  • Földigiliszta-félék (Lumbricidae)
  • Lutodrilidae
• Alluroidoidea
  • Alluroididae
• Megascolecoidea
  • Acanthodrilidae
  • Megascolecidae
  • Ocnerodrilidae
  • Octochaetidae
  • Exxidae
  • Tumakidae
• Sparganophiloidea
  • Sparganophilidae

Egyes fajai

• közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) – kozmopolita
• erdei giliszta (Lumbricus polyphemus) – a Kárpát-medencében a legnagyobb földigiliszta-faj, 15–50 cm, barna erdei talajban gyakori
• tejfehér giliszta (Octolasion lacteum) – mészben gazdag talajokban él, kozmopolita
• rózsaszínű giliszta (Aporrectodea rosea) – nyáron diapauzába vonul
• trágyagiliszta (Eisenia fetida) – a szerves hulladék lebontásában fontos
• világító giliszta (Eisenia lucens) – hegyvidéki, korhadó fatörzsekben él
• barlangi giliszta (Helodrilus mozsariorum) – megtalálható például a Baradla-barlang vízzel telt szifonjaiban
• ausztráliai óriásgiliszta (Megascolides australis) – a kifejlett példány 3 méter hosszúra is megnő!