Máriaradna

Máriaradna (románul Radna) Lippa városhoz beosztott település Romániában, Arad megyében.

Máriaradna (Radna)
A máriaradnai kolostor temploma
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Rang	falu
Községközpont	Lippa város
Irányítószám	315401
SIRUTA-kód	9592
Népesség
Népesség	2009 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	78 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 05′ 57″, k. h. 21° 41′ 09″46.09911, 21.68595
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriaradna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Lippa északnyugati városrészét képezi.

Története

Máriaradna 1820 körül

Máriaradna a magyar Mária-kegyhelyek egyike. Ferences temploma híres búcsújáró hely. Kegyképét 1668-ban vásárolta Vrichonassa György katolikus bosnyák kereskedő egy olasz kereskedőtől, amely a régi kápolna oltárát díszítette. 1695-ben Lippa visszafoglalása után a török ezt is felgyújtotta, de a kép a tűzben sértetlen maradt, a kápolna lángoló tetejéről pedig tüzes cserepek hullottak a bámuló törökök közé. Erre a török vezér a gyújtogatókat kivégeztette. A török palánkvárat épített itt, aminek mára nyoma sem maradt. A templomot felújították, majd 1756-ban kolostort építettek mellé. 1732 óta az aradiak búcsújáróhelye. 1910-ben 2858 lakosából 1606 román, 1002 magyar és 187 német volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott.

Ismert búcsújáróhely, többek között a kunszentmártoni zarándokok számára is, akik a trianoni békediktátumig minden év pünkösdjére zarándokoltak el gyalog Máriaradnára. Az ő bőkezűségüket őrzi máig a kegytemplom 14 stációsképe, valamint a templom közelében található Szent Rókus-szobor is.

Képek

• 
  A tűzben megfeketedett Szűz Mária-kegykép, ma az oltár dísze
• 
  Mennyezeti freskó a kegytemplom oltára felett
• 
  A bazilika 2012-ben a befejezetlen bal oldali toronnyal

Kapcsolódó szócikkek

• Máriaradnai csodák
• Arad-Hegyaljai Motorosított Vasút