Marcelháza

Marcelháza (szlovákul Marcelová, 1942-1948 között Marcelkeszi) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. 1942-ben alakult Marcelháza és Kurtakeszi egyesítésével.

Marcelháza (Marcelová)
Római katolikus templom
Marcelháza címere Marcelháza zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Komáromi
Rang	község
Első írásos említés	1256
Polgármester	Varga Ervin
Irányítószám	946 32
Körzethívószám	035
Forgalmi rendszám	KN
Népesség
Teljes népesség	3802 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	105 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	112 m
Terület	35,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 47′ 24″, k. h. 18° 17′ 24″47.7901, 18.2899
Marcelháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcelháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A községi hivatal épülete

Fekvése

Komáromtól 15 km-re északkeletre fekszik. A község kataszterileg határos Újpusztával, Szentpéterrel, Izsával, Pattal, Dunaradvánnyal, Virttel és Szilasházával. Közúton Hetény, Szilasháza és Virt felől közelíthető meg. A falu nagy része síkságon fekszik, keleti részén homokdombokkal, melyeket erdei fenyő és akácerdő borít, északra alacsony dombokkal, melyek a szőlőtermesztésükről híresek.

Marcelháza területe 35,75 km², mely két kataszteri területből áll:

• Marcelháza (Marcelová) – 18,15 km²,
• Kurtakeszi (Krátke Kosihy) – 17,60 km².

Élővilága

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Marcelházán négy gólyafészek vagy alátét található. Az egyikben 2011-ben 5, 2012-ben 2, 2013-ban 3 fiókát számoltak össze, azóta nem volt költés. A többi alátét jelenleg nincs használatban.

Története

Területe a neolit kor óta lakott, bronzkori, népvándorlás és honfoglalás kori temetőket tártak itt fel. Marcelháza első írásos említése 1353-ból származik "Nagkezeu" néven, Kurtakeszié 1256-ból. A 15.-16. században nemesi birtok. 1552-ben 19 házból álló elhagyott településként említik. Marcelháza 1615-ben hódolt falu.

A 17. század végén a Pálffyak telepítik újjá (nagyrészt Trencsén és Nyitra vármegyei jobbágyokkal) és uradalmi központtá teszik. 1784-ben likőrgyártó manufaktúra, később szeszgyár létesült.

Fényes Elek 1848-ban írt Komárom vármegye leírása című munkájában így ír a faluról: Marczelháza, magyar kis részben tót fala Kurtakeszihez közel, a Zsitva folyam mellett rónáságon fekszik és számlál 506 r. kath., 528 reform., 15 zsidó lakost. Ref. anyaegyház. Határa 4358 holdnyi, s van itt 53 1/2 jobbágytelek, mellyből 3 4/8 curiális, 1/2 iskoláé, 1/2 a kurtakeszi plébanusé, 49 robotos, 10 udvarteleki ház, 34 robotos zsellér, 3 szabados; telkesgazda 92, hazátlan zsellér 24. Urasági szántóföld 1480 mérő 740 hold, 40 h. kenderes, 41 1/8 hold kaszáló. A szőlőbül 115 kapás urasági, 400 kapás jobbágyi. Papi dézmát birja az urodalom, természetben szedi, a kilenczed 4 ezüst forintért váltatik meg egy telek után, s illy telek ára középszámítással 1500—2000 váltó forint. Földe nagyobbrészt fekete homok s igen jó termő, Virth felől sárgahomokos. Mesterember 3. u. m. 2 kovács, 1 takács. De legnagyobb nevezetessége e helységnek az urodalom nagy szeszgyára, 1 gőzkazánnal, 3 burgonyazúzó, 11 élesztőkáddal. Naponként 75 köböl burgonyából 10—13 akó 20—25 foknyi szeszt éget, mellynek akóját 30—35 v. fért adja, s 11 személyt foglalatoskodtál. Épületei s felszerelési töke 25,000 forgótőke 9900 p. forint. Földesura: herczeg Pállfy Antal, s a bátorkeszi uradalomhoz tartozik. [1]

Az önkéntes tűzoltó-egyesület 1886-ban alakult meg Marcelházán.

A trianoni békeszerződésig mindkét község Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

A mai község 1942-ben jött létre az akkori Marcelháza és Kurtakeszi egyesüléséből. A kitelepítések 1946 decemberében kezdődtek a községben és 1948. októberéig tartottak. 1948-ig a Marcelkeszi (szlovákul Marcelové Kesy) nevet viselte. Miután a falut 1945-ben visszacsatolták Csehszlovákiához, betiltották a magyar nevek használatát, majd 1948-tól az egyesített község magyar neve Marcelháza lett. 2005-ben lakossági referendumot írtak ki a falu nevének Marcelkeszire (Marcelove Kosihy) változtatására, ez azonban eredménytelen volt.

Népessége

1910-ben Kurtakeszinek 1058, Marcelházának 2046, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 3822 lakosából 3381 magyar (88,4 %) és 377 szlovák (11,2 %) nemzetiségű. A 2000-es években kezdődött a Komáromban lakbért fizetni képtelen romák szervezett beköltöztetése a faluba, 2007-ben már mintegy 420-an voltak.

2011-ben 3751 lakosa volt, ebből 3228 magyar és 442 szlovák.

2021-ben 3802 lakosából 2807 (+93) magyar, 524 (+70) szlovák, 29 (+25) cigány, (+8) ruszin, 12 (+1) egyéb és 430 ismeretlen nemzetiségű volt.

Az elmúlt másfél évtizedben a roma lakosság aránya 20 % körülire nőtt.(Roma Atlasz 2019)

Neves személyek

• Itt született 1947-ben Vörös Péter író, költő, kritikus.
• Itt született 1950-ben Keszegh István matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár, igazgató.
• Kurtakeszin élt és nyugszik Baranyay Géza (1858-1927) földbirtokos, hivatalnok.
• Kurtakeszin hunyt el 1878-ban Schnausz György kurtakeszi alesperes.
• Kurtakeszin szolgált Lukács Pál író, színész, nevelő.
• Kurtakesziről származott Dalmady Zoltán orvos, sportorvos, balneológus.
• Itt szolgált Tárnok Gyula (1894-1964) teológus, református lelkész.
• Itt szolgált Újváry László (1930-2021) szlovákiai magyar pedagógus, a lévai magyar kulturális élet egyik szervezője.

Gazdasága

A szocializmus évtizedeiben országszerte híres volt zöldségtermesztéséről, ez az ágazat azonban a rendszerváltás óta hanyatlásnak indult, 1996-ban a termelőszövetkezet is tönkrement. Jelenleg zöldségfelvásárló és szállító vállalat, valamint zöldségszárító üzem működik a faluban. Az olajos magvak pörkölésével, csomagolásával és forgalmazásával foglalkozó vállalat 1990 óta működik a községben.

Nevezetességek

A református templom

• Az eredetileg gótikus stílusban épült, Kurtakeszi falurészben álló római katolikus Keresztelő Szent János-templom az 1731-es földrengéskor nagyon megrongálódott. A templomot 1901-ben és 1986-ban újították fel. A felújításhoz felhasználták a régi építmény egy részét. A templom egyhajós építmény poligonális zárású szentéllyel és hatalmas, előrenyúló toronnyal a nyugati részén. A Baranyay család oratóriuma, amely szentély lett, később épült hozzá a nyugati oldalon. A homlokzatok simák, csupán a félkörös zárású vagy csúcsos ablakok tagolják. A szentély boltozatán finom rokokó stukkódíszek vannak: Isten szeme, csillagok és hold alakú díszek. A Jézus Szíve-, valamint a Szűz Mária-mellékoltárok az 1860-as években készültek.
• A református templomot 1786-ban kezdték építeni és az első istentiszteletet 1787. január 21-én tartották benne. A templom torony nélkül épült, ezt 1833-ben építették hozzá. A hosszúkás teremtemplomhoz előcsarnok csatlakozik; a csúcsos homlokzatba illeszkedik a kétemeletes torony. A torony falazatát vállpárkányzat zárja, ezen nyugszik a kupolás toronysisak. A templomtérben három oldalról fakarzat helyezkedik el. A templom falán helyezték el az I. világháború áldozatainak emléktábláját.
• Az 1952-1962-es években épült baptista imaház hosszúkás, földszintes épület, sima homlokzatait félkörös zárású ablakok tagolják. Belső berendezése korunkbeli.
• A Művelődési otthon alapjait 1956-ban rakták le. Átadása 1962-ben történt. Az első átépítésére 1975-77 között került sor, majd a mai, teljesen új formáját 2001-ben kapta. A község társadalmi életének központja. A művelődési otthonban található kis galériában képzőművészeti alkotásokból és kézimunkákból időszaki kiállításokat rendeznek.
• A faluközpontban levő szép parkot a 19. században létesítették.
• A faluhoz közeli Temető (Pohrebište) nevű védett területen több mint hetven madárfaj él. A védett területen – amely egykori mocsár lecsapolt maradványa – nyárfákkal és fűzfákkal övezett vízfelület található összefüggő nádassal.
• A Marcelházi-homokos (Marcelovské piesky) természetvédelmi területen a homokkedvelő növényzetet és a melegkedvelő rovarvilágot védik.
• Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub.

Szobrok, emlékművek, emléktáblák

• Baróti Szabó Dávid gipsz mellszobra az alapiskola melletti parkban áll. Gáspár Péter pozsonyi szobrászművész alkotását 1995. december 1-én avatták fel.
• A második világháború református áldozatainak emlékműve a református templom bejárata mellett található.
• A katolikus templom kertjében található az eredetileg az első világháború katolikus áldozatainak emlékére emelt emlékkereszt, melyet később a második világháborúban elesettek névsorával is kiegészítettek.
• Az idegen földben nyugvó marcelháziak emlékére a marcelházi és a kurtakeszi temetőben is kopjafákat állítottak.
• A második világháború után kitelepítettek emlékművét (Bélai Tibor kőfaragó alkotása) 2002. július 7-én adták át a Hídverő Napok keretében.
• Kurtakeszi első írásos említésének 750. évfordulójára 2006. október 1-jén a katolikus templom mellett emlékművet állítottak.
• A Csemadok megalakulásának 50. évfordulójára 1999-ben a kultúrház épületének falán emléktáblát helyeztek el.
• A Baranyay János Cserkészcsapat megalakulásának 10. évfordulóján, 2003-ban a kultúrház épületének falán emléktáblát helyeztek el.

• 
  Baróti Szabó Dávid mellszobra
• 
  A második világháború áldozatainak emlékműve (református)
• 
  Az két világháború áldozatainak emlékkeresztje (katolikus)
• 
  Emlékkopjafa a marcelházi temetőben
• 
  Emlékkopjafa a kurtakeszi temetőben
• 
  A kitelepítettek emlékműve
• 
  Kurtakeszi alapítási emlékműve
• 
  Csemadok-emléktábla
• 
  Cserkész-emléktábla

Szakrális kisemlékek

• A Szent Annát ábrázoló barokk szoborcsoport Kurtakeszin található, egy hatalmas hársfa mellett. 1764-ben állították.
• Barokk Immaculata szobor Kurtakeszin, a falu szélén, a Komáromszentpéterre vezető út mentén található. Felirata szerint 1764-ben állították, 2008-ban restaurálták.
• Kurtakeszin, a Hársfasoron található egy szoborfülkés képoszlop, mely eredetileg a temető melletti homokbánya helyén állt.
• Szent Flórián oszlopon álló szobra a katolikus templom kertjében található, az önkéntes tűzoltó-egyesület megalakulásának 120. évfordulóján, 2006.május 6-án avatták fel.
• Kurtakeszin, az Új utcában található egy 1826-ban állított, süttői vörösmészkőből készült feszület (felirata szerint Tapoltsány György állíttatta).
• Útmenti, fából készült feszület a Radványi utcában.
• Harangláb és fa feszület a marcelházi falurészben.
• A Baranyai-sírkert keresztje, korpuszos öntött kereszt, a 19. század második feléből származik, a kurtakeszi temetőben található.
• A kurtakeszi temető beton nagykeresztje.
• A marcelházi temetőben két nagykereszt is található, mindkettő fából készült.

• 
  Szent Anna-szoborcsoport
• 
  A restaurált Immaculata-szobor
• 
  Szoborfülkés képoszlop
• 
  Szent Flórián szobra
• 
  Feszület az Új utcában
• 
  Feszület a Radványi utcában
• 
  Harangláb és feszület Marcelházán
• 
  A Baranyai-sírkert keresztje
• 
  Kurtakeszi - temetői nagykereszt
• 
  Marcelháza - temetői nagykereszt (1)
• 
  Marcelháza - temetői nagykereszt (2)

Lásd még

• Kurtakeszi

Testvértelepülés

• Badacsonytomaj, Magyarország
• Szepetnek, Magyarország
• Vasad, Magyarország

Források

• Mária Novotná – Tomáš Zachar – Ján Dzúrik – Martin Kvietok 2021: Depot medených predmetov z Mníchovej Lehoty (okr. Trenčín) - Príspevok k poznaniu antimónovej medi typu Nógrádmarcal v období staršieho eneolitu. Památky archeologické XCII, 71-100.
• Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 55.
• Solymosi László 2002: Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. Budapest.
• Bauko János 2001: Marcelháza halászatának szakszókincse.
• Novotná, M. 1970: Die Äxte und Beile in der Slowakei. Prähistorische Bronzefunde 9/3. München.
• Anton Točík 1968: Altmagyarische Gräberfelder in Südwestslowakei. Bratislava.
• Zora Liptáková 1964: Dve pohrebiská z X. storočia na juhozápadnom Slovensku. Študijné zvesti 14, 237-258.
• Kliský, M. 1964: Územné rozšírenie a chronológia karolínskych mečov. ŠZ 14, 115.
• Fehér, G. - Éry Kinga - Kralovánszky Alán 1962: Régészeti tanulmányok II. Budapest
• Jeges árvíz Marcelházán. Az Élet Útja 1939/2

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Marcelháza témájú médiaállományokat.

• Cikk a faluról (2002)
• E-obce.sk