Meddőhányó
A meddőhányó a szénre vagy ércekre irányuló bányászati tevékenység melléktermékeként, az értékes nyersanyagot fedő vagy tartalmazó, de a kitermelés szempontjából értéktelen kőzetanyag felhalmozásából keletkező domb, lerakat. Ezek a kőzethulladékok jellemzően palás kőzetek, valamint nyomokban szenet tartalmazó homokkövek és különféle más üledékek. Bár a meddőhányók nem salakból épülnek, egyes területeken salakhegynek hívják őket.
A folyók vagy tavak mederkotrása során kiemelt anyag neve is lehet (kotrási) meddő, de az épületek alapozásánál vagy alagútépítésnél kitermelt földre, kőzetanyagra is használhatják ezt a kifejezést. Az ilyen anyagok lehetnek tiszták - ez esetben talajjavításhoz is használhatók - vagy olyan szennyezettek is, hogy ártalmatlanításra szorulnak. A meddőt megkülönböztetjük a salak ipari mellékterméktől, ami az ércből marad az értékes összetevők kivonása után.
Megjelenés
szerkesztés
A meddőhányók lehetnek kúposak és tájidegen megjelenésűek, de laposabbak és lepusztultak is, különösen ha birtokba veszi őket az élővilág. A francia Loos-en-Gohelle-ben, Pas-de-Calais egykori bányászati zónájában található öt tökéletes kúp, melyből kettő a 180 métert is eléri, meghaladva Flandria legmagasabb csúcsát, a Mont Cassel-t.
Környezeti hatások
szerkesztés
A meddőhányók olykor több millió tonnásra nőnek és befejezésük után hatalmas kupacok maradnak, amik csapdába ejtve a napsugarakat felmelegedésükkel megnehezítik, hogy növények verjenek rajtuk gyökeret. Növényzet hiányában erózióra hajlamosak lesznek és lejtőik instabillá, veszélyessé válnak. Léteznek módszerek a meddőhányók újrazöldítésére, például geotextíliák alkalmazásával kordában tarthatják az eróziót, amíg oldalán talaj képződik és az egyszerűbb vegetáció (fű) megtelepszik rajta.
A meddőhányókból savas csurgalékvíz is folyhat, ami szennyezi a felszíni vizeket.
Felszín alatti parázslás
szerkesztés
Bizonyos szénhidrogén-termelő iparágak meddőhányóiban magas százalékban lehetnek jelen szénhidrogének vagy akár szénpor is, amik spontán gyulladással parázslani kezdhetnek a hányó belsejében és ezt felszíni tüzek is kísérhetik. Egyes szénbányászati körzetekben az ilyen tüzeket természetesnek tartják és meg sem kísérlik eloltani őket.[1] Ilyen tüzek követhetik a maradvány szénhidrogének lassú égését. Kioltásukhoz akár a domb teljes beburkolására is szükség lehet, ami műszaki és gazdasági okokból lehetetlen. Locsolni általában hatástalan, a víz befecskendezése pedig robbanást okozhat az általa szállított oxigén miatt. Alacsony környezeti és egészségügyi kockázatuk miatt általában megvárják, hogy ezek a tüzek maguktól kihunyjanak, ami akár évtizedekig is eltarthat.
Rézsűcsúszás
szerkesztésA meddőhányókon fennáll a rézsűcsúszás veszélye. Ennek egyik példája a walesi Aberfan katasztrófája, ahol 1966-ban 144 ember vesztette életét, köztük 116 iskolás korú gyermek, legtöbbjük 7-10 év közötti. Öt tanár is meghalt a balesetben.[2]
2013 februárjában egy meddőhányó csuszamlása vasútvonalat rongált meg Scunthorpe és Doncaster között.[3]
Újrahasznosítás
szerkesztés
Számos módszer létezik a meddőhányók hasznosítására, beleértve geotechnikai vagy újrahasznosító módszereket is. Az öreg, építési célokra alkalmatlan meddőhányókat gyakran veszi birtokba a természet értékes zöldfelületeket hozva rajtuk létre. Nœux-les-Mines-nál mesterséges sípályát létesítettek a dombon. Ha a meddőben kellő mennyiségű nyersanyagmaradványt sejtenek, a hányó különféle eljárásokkal elszállítható további feldolgozásra.
A legöregebb szénalapú meddőhányók is tartalmazhatnak elegendő szenet egy spontán gyulladó lassú égéshez. Ez a palás kőzet üvegesedését (vitrifikáció) okozza, ami által a kőzet kellő mechanikai ellenálló képességre tesz szert ahhoz, hogy útépítésnél hasznosítható legyen. Néhány ezek közül így új életet kezdhet, például a Loos-en-Gohelle-i terület ellaposodott 11/19 maradványhalma. Ezzel szemben másokat szigorúan őriznek ökológiai értékükért. Ezeket az idő múlásával színes, néha tájidegen növény- és állatvilág népesíti be. Ez a sokféleség követi a bányászati kitermelést. Ha például a bányászok körte- vagy almacsutkáikat a csillékbe dobálták, a meddőhányót gyümölcsfák veszik birtokba. Megfigyelhető a francia lórom (Rumex scutatus) gyors terjedése is, melynek magjai a bányákban használt fenyő faanyag repedéseiben érkeztek a fejtés színhelyére. Továbbá sötét színük miatt a meddőhányók déli fele lényegesen melegebb környezeténél, ami hozzájárul a terület ökológiai sokféleségéhez. Így például Pinchonvalles meddőhányója Avionnál 200 különféle magasabb rendű növényfajnak ad otthont és néhány veszélyeztetett madárfaj is fészkel ott. Néhányukon szőlőt művelnek, mint a 7. számú meddőhányó esetében Mariemont-Bascoup szénbányászati körzetében Belgiumban, ahol évi 3000 liter bort állítanak elő.
Egyes meddőhányókat különféle sporttevékenységekhez használnak, például a 11/19 meddőhányókat Loos-en-Gohelle-nél vagy a már említett Nœux-les-Mines-nál lévőket téli sportokra (sí, szán), mihelyst a hó összetömörödik a domb oldalán. Belgiumban Bernissart-tól Blegny-ig egy hosszú gyalogutat nyitottak a meddőhányók mentén 2005-ben.
Az Egyesült Államokban a bányavállalatoknak tilos gazdátlan meddőhányókat hátrahagyniuk az 1977-es „külfejtés ellenőrzési és tájrehabilitációs törvény” hatályba lépése óta.
Példák
szerkesztés
Az egyik legmagasabb – legalábbis Nyugat-Európában – a Loos-en-Gohelle-i az egykori Pas-de-Calais bányatelken (Franciaország). Ez egy öt kúpból álló sorozat, melyből kettő eléri a 180 méteres magasságot, meghaladva a környék legmagasabb csúcsát, a Mont Casselt Flandriában. Európa egyik meddőhányókkal legjobban „teleszemetelt” területe az ukrajnai Donyec-medence, különösen Doneck város körül, mely önmagában 130 darabbal büszkélkedhet, helyi elnevezésük terikon.[4] A képen látható Heringeni meddőhányó káliumtartalmú kőzetek bányászatából származó meddőből épült és 200 méterre magasodik környezete fölé.[5] A „La Muntanya de Sal” (Sóhegy) - egy másik káliumtartalmú kőzetek bányászata során épült meddőhányó a katalán Cardonában - megközelítőleg 120 m magas.[6][7] Egy terebélyesebb és magasabb hányó is fekszik arrafelé Sallent-ben, az „El runam del Cogulló” („Demokrácia salakhegye” vagy „Sós hegy” néven is ismert), mely már meg is haladja névadójának, El Cogulló hegyének 474 méteres tengerszint feletti magasságát.[8][9]
Irodalmi feldolgozás
szerkesztésRichard Llewellyn 1939-es regényében, a Hová lettél, drága völgyünk?-ben ismerteti a walesi szénbányászat társadalmi és környezeti hatásait a századfordulón. A helyi bányászati meddőhányó a pusztulás közvetlen megtestesítője, mely végül beteríti az egész völgyet és szétzúzza Huw Morgan házát.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ F. F. Jorgensen, Handling Rock and Waste in Iowa Coal Mines, The Iowa Engineer, Vol.
- ↑ „1966: Coal tip buries children in Aberfan”, BBC, 1966. október 21. (Hozzáférés: 2013. február 14.)
- ↑ South Yorkshire landslip rail line closed for weeks. BBC, 2013. február 13. (Hozzáférés: 2013. február 14.)
- ↑ "Slagheap - the card of Donbass" Archiválva 2017. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, on Ukraine On-line Travel Guide.
- ↑ Facts & Figures about the Werra Monte Kali, Werra Kalibergbau Museum / The Werra Kali Mining Museum in Heringen (in German).
- ↑ "Cardona acull aquest dissabte una jornada científica sobre la mineria al període neolític" Archiválva 2017. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben ("Cardona Hosts a Symposium on Mining in the Neolithic this Saturday"), Cardona Town Council website (in Catalan).
- ↑ Salt Mountain Culture Park Archiválva 2014. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, official Cardona Tourism website.
- ↑ "Prou Sal" Archiválva 2016. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2007 (article in Catalan).
- ↑ "El runam del Cogulló" Archiválva 2021. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (The Cogulló Spoil Tip) in "La mineria de sal al Bages" (Salt Mining in the Bages). (study in Catalan).
Külső hivatkozások
szerkesztés- Videófelvétel a Gateside-i (Sanquhar, Skócia) szénbányászati meddőhányóról (angol)
- A 11/19 bányászati meddőhányó Loos-en-Gohelle-ben (francia)
- A szénmeddő fénnyé lesz 2004.10.08 (angol)
- Hulladék kőzet és ARD (savas csurgalékvíz) (angol)
- Lehetőségek a bányászati hulladékok hasznosítására Magyarországon
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Spoil tip című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.