Wikipédia

Mezőtúr

magyarországi város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 17.

Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járás székhelye.

Mezőtúr
A városháza épülete
A városháza épülete
Mezőtúr címere
Mezőtúr címere		 Mezőtúr zászlaja
Mezőtúr zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásMezőtúri
Jogállásváros
PolgármesterSzűcs Dániel (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5400
Körzethívószám56
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség15 469 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség56,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület289,72 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájSzolnok–Túri-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 20° 37′ 05″47.004167°N 20.618056°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 20° 37′ 05″47.004167°N 20.618056°E
Mezőtúr (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Mezőtúr
Mezőtúr
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Mezőtúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőtúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

A vármegye keleti részén, a Tiszántúlon található. A várost keresztezi a Hortobágy-Berettyó csatorna. Szomszédai: észak felől Örményes, északkelet felől Túrkeve, kelet felől Gyomaendrőd, dél felől Szarvas, délnyugat felől Békésszentandrás és Mesterszállás, nyugat felől Mezőhék, északnyugat felől pedig Kétpó.

Megközelítése

szerkesztés

Közúton a legegyszerűbben a 46-os főúton érhető el, Törökszentmiklós és a 4-es főút felől éppúgy, mint Gyomaendrőd és Békés vármegye központi részei irányából. Szomszédai közül Túrkevével a 4202-es, Szarvassal a 4631-es, Mezőhékkel a 4628-as, Kétpóval pedig a 4632-es út köti össze.

Vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán, illetve a 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal érhető el. Mezőtúr vasútállomás a városközpont északi szélén található, közúti elérését a 46 302-es út biztosítja. Ezen felül a város területén mindkét vasútvonalnak egy-egy megállási pontja van még: a fővonalon Csugar megállóhely a nyugati határszélen, ahová a 46 346-os út vezet, az orosházi vonalon pedig Pusztabánréve megállóhely, a déli határban, az azonos nevű külterületi városrész mellett.

1885–1975 között létezett még a Mezőtúr–Túrkeve-vasútvonal is.

Nevének eredete

szerkesztés

A mező előtag a mezővárosi jellegre utal.

A Túr név a Berettyó (Ma: Hortobágy-Berettyó) alsó szakaszára utal, a város e mellett a folyó mellett épült. Az első írásos emlék e településről az 1205–1235 közötti időszakból való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdve királyi okleveleinkben már gyakrabban előfordul, 1562-ből pedig ismerünk adatot a Nagy-Túr névhasználatra is, mint például „Nagytúr báránytized jegyzéke” a törökkorból.[4]

Története

szerkesztés

A 14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. A Sárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Ez volt a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül a Budáról Erdélybe vezető utak közül. Az átkelőhely fontos városfejlesztő tényező lett, így a század második felében Túr is a mezővárosok sorába lépett. Mezővárossá nyilvánító oklevele 1378-ból Nagy Lajos királytól származik, aki több ízben is megfordult Túron. Az Anjou-uralkodóra utal a város régi címerében az Anjou-liliom is. Mint mezőváros, vásártartási jogot kapott, vámmentességet, sőt vámszedési jogot élvezett. A túri vásárok már a 15. században látogatottak és nagyon híresek voltak, jelentőségük a török hódoltság idején tovább nőtt. A kereskedelem mellett virágzott a kézműipar. Különösen ismertek voltak a csizmadiák, a tímárok, a korsósok, a szűcsök.

Mezőtúr kulturális téren századokon át központja volt e vidéknek. A város korán csatlakozott a reformációhoz. 1530-ban alapított protestáns iskolája rövidesen - a debreceni után, amelynek partikulája volt - a Tiszántúl legjelentősebb oktatási intézménye lett. A 16. században a wittenbergi egyetemen tíz túri származású diák tanult, akik azzal hálálták meg volt iskolájuk gondoskodását, hogy könyveket, térképeket hoztak magukkal, s odaajándékozták az iskola könyvtárának. A református gimnázium 16 000 kötetes régi, ritka könyveket tartalmazó könyvtárának is ilyen ajándékok vetették meg az alapját. A 19. században meginduló tőkés fejlődésnek nem sok hasznát látta Mezőtúr. A gyáripar olcsó termékeivel fokozatosan háttérbe szorította a város kisiparát. A nagyipart pedig csupán a téglagyár, néhány malom és egy szövőüzem képviselte. A város lakossága 25 000 fő körül stabilizálódott. A 19. század derekán még lényegesen kisebb Szolnok a századfordulóra utoléri, majd elhagyja Mezőtúrt. A II. világháború után az új gazdasági-társadalmi viszonyok hosszú időn át szintén kedvezőtlenül befolyásolták a város életét. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszervezése, majd a technikai színvonal emelkedése jelentős számú munkaerőt szabadított fel. Ipar hiányában ez a munkaerő elvándorlásra kényszerült. Különösen nagy az elvándorlás az '50-es évek második felében, amikor az évi átlag megközelítette a 300-at. Javulást csak az 1970-es évek hoztak, amikor is a múlt kisipari hagyományaira támaszkodó szövetkezeti ipar mellett több középüzem települt a városba.

A mezőtúri zsidóság története

szerkesztés

A kiváltságos területen kívül eső, főúri birtokhoz tartozó mezővárosban már a 19. század első felében is éltek zsidók, klasszicista stílusú zsinagógájuk (Damjanich utca) 1862-ből[5] (más források szerint tévesen: 1835-ből) való. 1850-ben itt élt a vármegye második legnépesebb zsidó közössége, 348 fővel. 1890-ben 902 izraelita vallású lakost írtak össze a városban (3,8 százalék), ez a létszám a harmincas évek végére a felére esett vissza.

Szathmáry Imre polgármester javaslatára Alexander alispán eredetileg a város belterületén, a Rigó utcában és környékén jelölte ki a gettót az 1944 áprilisában 360 lelket számláló helyi zsidóság részére. A tervet azonban a helyi lakosság erőteljes tiltakozása nyomán megváltoztatta, így a zsidóságot a délnyugati újvárosban, a Márer-féle téglagyár ipartelepéhez – Balassa utca és Földvári út – tartozó gazdasági épületekben, tisztviselő- és munkáslakásokban, három különálló tömbben helyezték el. A zsidó tanács – tagjai között Vass Sándor malomtulajdonossal és Schulcz Fülöp rabbival – egészségügyi okokra hivatkozva kérvényezte a döntés megváltoztatását, ám nem járt eredménnyel.

A gettó számára május 23-án szigorú rendszabályokat léptetett életbe vitéz Mihályi Endre, a rendőrkapitányság vezetője. A helyieket június 17–18. körül vasúton vitték a szolnoki gyűjtőtáborba. A zsidóüldözés áldozatainak száma 220-240 főre becsülhető, köztük volt a rabbi is. Ezzel együtt 1949-ben a városnak még 127 izraelita lakosa volt.[6]

Közélete

szerkesztés

Városvezetői

szerkesztés

1950 előtt

szerkesztés
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Tanácselnökei (1950–1990)

szerkesztés
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Polgármesterei 1990 után

szerkesztés

A településen 2022. július 17-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2022. május 1-ji hatállyal lemondott tisztségéről.[17]

Népcsoportok

szerkesztés

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

2015-ben a város etnikai összetétele a következő volt; 99,6% magyar, 0,3% cigány, 0,1% ruszin.

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak és románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

szerkesztés

A 2017-es felmérés szerint a lakosság 98%-a keresztény (ezen belül 63,2% református, 20,4% római katolikus, 6,3% keleti katolikus, 10,1% evangélikus.) és 2%-a ateista.

2022-ben vallásuk szerint 17,2% volt református, 7,2% római katolikus, 0,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 37,6% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).[19]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
17 111
16 898
16 086
15 699
15 785
15 644
15 469
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

Kultúra

szerkesztés
 
Az első világháborús emlékmű

Fazekasság

szerkesztés

Mezőtúron régi hagyományai vannak a fazekasságnak. A jelenlegi fazekasok is őrzik a helyi hagyományokat.[20]

Túri Vásár

szerkesztés

Minden évben, augusztus első hétvégéjén rendezik meg a hagyományos Túri Vásárt és 2002 óta a vásárt megelőző Mezőtúri Művészeti Napokat (arTúr fesztivál).[21][22]

Közösségi Ház

szerkesztés

Programok, rendezvények szervezése, lehetőség biztosítása a sport és a kultúra területén a polgári közösségek tevékenységeihez.[23]

Képzőművészeti Alkotótelep

szerkesztés

A nemzetközi képzőművészeti alkotótelep Holt-Körös partján működik 1981 óta.[24]

Népzene

szerkesztés

A népzenei hagyományokat őrzi a Mezőtúri Szivárvány Népzenei Egyesület, mely 1998-ban alakult. Fenntartója a Szivárvány citerazenekar[25] (1970), a Tücsök és a Méhecske citerazenekaroknak, szervezője az évi 2-3 népzenei rendezvénynek. Támogatója volt az Iringó (1996) és a Lókötők citerazenekaroknak[26] (2004) azok aktív működése alatt. Az egyesület szorosan együttműködik a Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskolával. A népzenei hagyományok tovább éltetése érdekében közművelődési megállapodást tart fenn a város önkormányzatával.

Fúvószene

szerkesztés

1991-ben alakult meg Mezőtúron a mai Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskola falain belül Szúnyogh József tanár úr vezetésével a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekar, amely régi és új fúvószenekari hagyományokat ápolt.

A zenekar eddigi karmesterei voltak:

  • Szúnyogh József
  • Szűcs Csaba
  • Debreceni Örs
  • Katona Tiborné

A RE*FLEX BAND 2009 augusztusában alakult a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekarból. Tagjai az a 20 lelkes fiatal, akik a zenére, a fúvószenére életmódként tekintenek. Megalakulásuk után célul tűzték ki maguknak, hogy a fúvószenét egy más nézőpontból is bemutatják a nagyközönségnek. Eleinte úgynevezett Flex-Band, illetve Young-Band felállásban hangszerelt zeneművek előadását helyezték előtérbe, de ma már Concert Band és Marching Band átiratokat is megszólaltatnak. Repertoárjuk legfőképp a 60-as évektől napjainkig terjedő időszakot felölelő pop, rock, latin, film és tánczenék fúvószenekarra áthangszerelt műveit tartalmazza. Megtalálhatók többek közt benne: The Doors, Aerosmith, Nickelback, Lady Gaga, Michael Jackson, Adele, Jon Bon Jovi, Linkin Park, The Black Eyed Peas, Cee Lo Green s más egyéb feldolgozások. Az együttes fesztiválokon, városi rendezvényeken, egyéni meghívásos felkéréseken ad színpadi koncerteket.[27][28]

Kóruskultúra

szerkesztés

PETŐFI DALKÖR 1873. május 10-én megalakult Mezőtúri Dalárda utódjaként működik. Tevékenységük legfőbb állomásait és eredményeit a kezdetektől 2003-ig a 130 éves fennállás ünneplése alkalmából kiadott önálló kiadvány foglalja össze. A Petőfi Dalkör felnőtt vegyeskórusként működik, melynek tagjai aktív dolgozók, nyugdíjasok és középiskolás diákok.

A jelenlegi törzslétszám 25-30 fő. A kórus maga is számos nívódíj, arany oklevél és elismerés birtokosa, több önálló múzeumi hangversenyt adtak a fővárosban, állandó résztvevői a megyei kórustalálkozóknak. Kiterjedt zenei cserekapcsolatokat ápolnak több település kórusaival. Több alkalommal képviselték városunkat és hazánkat külföldön is. 2008-ban, egy nagyszabású kórushangversennyel ünnepelték a dalkör megalakulásának 135, majd 140 évfordulóját is. A 135. évfordulón örökös karnagyuknak választották Kávási Sándort, aki közel 60 éven át vezette a dalkört. 2008 óta a kórust Karsai Krisztina vezeti, aki korábban is énekelt a csoportban.

VIVACE KAMARAKÓRUS

A kamarakórus 2007 körül alakult végzett kossuthos diákokból. Tevékenységünk művészeti jellegű. Célunk, hogy népszerűsítsük a méltán világhírű magyar kórusművészetet koncertjeinkkel, belföldi és külföldi szerepléseinkkel.

A politikai jellegű rendezvények kivételével szívesen vállalunk fellépéseket bármilyen kulturális, esetleg családi ünnepségeken.

Hetente egyszer tartunk másfél órás kóruspróbákat, mely alkalmakon szinte soha nincs együtt a kórus, hiszen többen nem élnek életvitelszerűen a városban. Ők ritkábban tudnak próbára járni, de általában havonta még így is számíthatunk rájuk. A fellépéseken minden nehézség ellenére igyekszünk mindahányan jelen lenni. A nehéz próbakörülmények ellenére is szép eredményeink vannak:

Ø  2007 és 2008. Országos Társaséneklő verseny: kiemelt arany fokozat

Ø  2009. Közös szereplés a Kossuth Iskola Napraforgó kórusával Nancyban (Franciaország) a Voix du Monde fesztiválon 5 nap, 8 önálló koncert

Ø  2010. Vendégszereplés Torockón

Ø  2011. Fesztivál Charleroi-ban (Belgium)

Ø  2014. Liviu Borlan Nemzetközi Kórusverseny Nagybánya (Románia): ezüst diploma

Ø  2015. Keszthely, Dalünnep; országos minősítés: arany fokozat

Ø 2017. Keszthely, Dalünnep; országos minősítés: arany fokozat

A kórus vezetője: Csiderné Csizi Magdolna

Fesztiválok, események

szerkesztés

Városnap

szerkesztés

Mezőtúri Művészeti Napok - arTúr Fesztivál

szerkesztés

Túri Vásár

szerkesztés

East Fest

szerkesztés

2012 nyara óta rendezik Mezőtúron az East Fest zenei fesztivált, melyen az élőzenei színpad mellett egy hiphop és egy elektronikus helyszínen vonulnak fel a magyar könnyűzenei élet élvonalbeli képviselői. Az igazi nyári életérzés emeléséhez a kempingen kívül hozzájárul az is, hogy a fesztiválnak az a Városi Strandfürdő ad helyet, ahol 14 évig az ország egyik legnagyobb s legrégibb nemzetközi zenei fesztiválja a WAN2 Fesztivál zajlott. Az EAST FEST nem a WAN2 folytatása, csupán a helyszín ugyanaz, de a hangulat évről évre fokozódik.

Média

szerkesztés

Látnivalók

szerkesztés
 
A második világháborús emlékmű

Műemlékek

szerkesztés

Múzeumok

szerkesztés

Emlékművek

szerkesztés
 
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve
  • 1956-os emlékmű (Györfi Sándor alkotása)
  • Első világháborús emlékmű
  • Második világháborús emlékmű

Strand

szerkesztés

Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda

Gazdaság

szerkesztés
  • Mezőgazdaság
  • Ipari park (vetőmag kezelés)
  • Téglagyár (bezárt)[forrás?]

Oktatás

szerkesztés

Középfokú oktatási intézmények

  • Mezőtúri Református Kollégium
  • Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma
  • Karcagi Szakképzési Centrum Mezőtúri Szakközépiskolája és Kollégiuma (egykori 626. Szakképző Iskola)

Híres mezőtúriak

szerkesztés
 
Klasszicista református templom. Épült 1677 átépítették 1814-45 között.

Mezőtúron születtek

szerkesztés

Mezőtúron alkotnak

szerkesztés
  • Lóránt János Demeter festő, grafikus, Munkácsy-díjas érdemes művész, az MTA Széchenyi irodalmi és művészeti akadémiájának tagja
  • Györfi Sándor szobrászművész, a nyíregyháza-sóstói éremművészeti szimpózium vezetője, s a mezőtúri nyári művésztelep szakmai vezetője

Mezőtúron alkottak

szerkesztés

Testvérvárosok

szerkesztés

Mezőtúr testvérvárosai:

Galéria

szerkesztés
  •  
    Mezőtúr látképe madártávlatból
  •  
    Mezőtúr városháza légi fotón
  •  
    Légi felvételen a mezőtúri városháza
  •  
    Mezőtúr, a magasból fényképezve

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Nagytúr báránytized jegyzéke. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  5. ↑ MEZŐTÚRista; hozzáférés: 2024. október 27.
  6. ↑ Mezőtúr -. archives.milev.hu. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  7. ↑ a b Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár honlapján. Hozzáférés: 2023. szeptember 6.
  8. ↑ M települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  10. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  11. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  12. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  13. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  14. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  15. ↑ Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  16. ↑ Mezőtúr települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 17. (Hozzáférés: 2022. július 18.)
  17. ↑ Július közepén lesz az időközi választás Mezőtúron. szoljon.hu, 2022. május 10. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  18. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. ↑ Mezőtúr Helységnévtár
  20. ↑ Archivált másolat. [2005. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. július 23.)
  21. ↑ Archivált másolat. [2010. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  22. ↑ [1]
  23. ↑ Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
  24. ↑ [2] Archiválva 2006. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben [3] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  25. ↑ Archivált másolat. [2009. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 12.)
  26. ↑ Archivált másolat. [2012. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 12.)
  27. ↑ A RE*FLEX BAND hivatalos weboldala. www.re-flexband.com (Hozzáférés: 2018. november 18.) arch
  28. ↑ A RE*FLEX BAND hivatalos Facebook oldala. www.facebook.com
  29. ↑ Mezőtúr és Vidéke. mezoturesvideke.hu (Hozzáférés: 2014. december 16.)

További információk

szerkesztés


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mezőtúr&oldid=27605401”
  NODES