Morvaország

történelmi föld a Cseh Köztársaságban
(Morávia szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 19. 3 változtatás vár ellenőrzésre.

Morvaország (korábbi magyar neve: Morávia, csehül és szlovákul Morava; németül Mähren (kiejtése), lengyelül Morawy) történelmi régió a mai Csehország keleti részén.

Morvaország
8. század1918
Morvaország címere
Morvaország címere
Morvaország zászlaja
Morvaország zászlaja
Morvaország a 17. században
Morvaország a 17. században
Általános adatok
FővárosaBrünn (1641-ig Olmütz)
Terület22 348,87 km²
Népességcsehek, morvák, szlovákok
ElődállamUtódállam
Csehszlovákia 
A Wikimédia Commons tartalmaz Morvaország témájú médiaállományokat.
Morvaország zászlaja[1][2]

Az utóbbi néhány évszázad során Morvaország (illetve így Morvaország-Szilézia) a korábbi Szilézia tartomány egy részét, az úgynevezett Morva-Sziléziát is magába foglalta. (Amikor Nagy Frigyes Szilézia nagy részét Poroszországhoz csatolta, Szilézia legdélebbi része a Habsburg Birodalom része maradt.)

Nevét a Morva folyóról kapta, amely a terület északnyugati részén ered, és amelynek nagyjából a vízgyűjtő területét jelenti.

Földrajza

szerkesztés
 
Morvaország-Szilézia domborzati térképe (1888)

Északon Lengyelországgal és Cseh-Sziléziával, keleten-délkeleten Szlovákiával, délen Alsó-Ausztriával, nyugaton-északnyugaton a történelmi Csehországgal határos. Északi határait a Szudéták alkotják, keleti határait pedig a Fehér-Kárpátok, ennek legmagasabb pontja a 970 méteres Velká Javořina.

Délen a Hodonín és Břeclav körüli terület a Bécsi-medence része. A kanyargó Thaya folyó folyik végig az osztrák határvidéken, és Hardegg környékén a határ mindkét oldalán természetvédelmi terület húzódik.

A régió szívében a Morva és a Thaya folyók üledékes medencéi terülnek el, 180-250 méteres tengerszint feletti magasságban. Nyugaton a Cseh–Morva-dombság 800 méter fölé emelkedik, míg a legmagasabb hegy, az 1490 m magas Praděd (németül Altvater) északnyugaton, a Szudétákban található. Délebbre fekszik a Jeseníky felföld (400 – 600 m), ami 310 méterig ereszkedik az Odera felső folyásánál, Hranice na Moravě közelében (Morva-kapu), hogy aztán Beszkidek néven 1322 méteres magasságba emelkedjen (Lysá hora, németül Kahlberg). Ez a három gerinc a Morva-kapuval az európai vízválasztó részét képezi.

Történelme

szerkesztés

Ókor és korai középkor

szerkesztés

I. e. 60 körül a kelta boiok visszavonultak a területről, és helyükre a germán kvádok érkeztek. A területre a 6. század során szláv törzsek érkeztek, akiket a Morva folyó után morváknak kezdtek hívni. Régi magyar nevük: marótok.

Morva Fejedelemség

szerkesztés
 
Morvaország területe a 9. század első harmadában (a mai országhatárok feltüntetésével)

A 8. század végén jött létre a Morva Fejedelemség a jelenlegi Délkelet-Morvaország, Záhorie (Délnyugat-Szlovákia) és Alsó-Ausztria területén. 833-ban a Nyitrai Fejedelemség elfoglalásával létrejött a Nagymorva Birodalom, melynek első uralkodója I. Mojmír (830-846) volt. A Nagymorva Birodalom legnagyobb területi kiterjedését a 890-es években, I. Szvatopluk uralkodása alatt érte el. Ezekben az időkben a birodalom magába foglalta a mai Csehország, Nyugat-Szlovákia és Nyugat-Magyarország (Pannónia) egyes területeit, Lusatiát a jelenlegi Németország és Szilézia területén, valamint a Visztula felső medencéjét Dél-Lengyelországban. Szvatopluk 895-ben bekövetkezett halála után a cseh fejedelmek elszakadtak, hogy a keleti frank uralkodó, Karintiai Arnulf hűbéreseivé váljanak, a morva államot pedig 906-907-ben a magyarok elsöpörték.

Cseh és lengyel uralom

szerkesztés

Miután a magyarok 955-ben Augsburgnál vereséget szenvedtek I. Ottó német-római császártól, szövetségese, I. (Kegyetlen) Boleszláv (Csehország Přemysl uralkodója) kapta meg Morvaországot. 999-ben I. (Vitéz) Boleszláv lengyel fejedelem foglalta el, és uralta 1019-ig, amíg I. Břetiszláv vissza nem foglalta. Bretiszláv apja halálakor, 1035-ben Csehország uralkodója lett. 1054-ben Bretiszláv elrendelte, hogy a cseh és morva területek együtt öröklődjenek a primogenitúra rendje alapján, bár azt is kikötötte, hogy Morvaország egyes részeit ifjabb fiai kormányozzák mint a legidősebb fiú hűbéresei.

Morva Őrgrófság

szerkesztés

A Přemysl-korszak alatt a fiatalabb hercegek gyakran irányították Morvaországot vagy annak egyes részeit Olmütz, Brünn vagy Znojmo központtal, változó mértékű önállóságot kapva a cseh uralkodótól. Morvaország 1182-ben érte el az autonómia legnagyobb mértékét, amikor I. Frigyes közvetlenül a császárnak alárendelt őrgrófsággá emelte Morvaországot. Ez az állapot csak rövid ideig állt fenn: 1197-ben a cseh III. Vladiszláv megoldotta az örökösödési vitát maga és fivére, Ottokár között azzal, hogy lemondott a cseh trónról, és elfogadta a Morva Őrgrófságot, mint Csehország hűbéresét.

Innentől kezdve Morvaország és a történelmi Csehország történelme közös. A Přemysl-ház 1306-ban kihalt, és 1310-ben Luxemburgi (Vak) János lett Csehország királya. Csehország és Morvaország a német Luxemburg-ház uralma alatt maradt 1437-ig, amikor Habsburg Albert örökölte a trónt.

A huszita háborúk során a Habsburgok elvesztették az ellenőrzést Csehország és Morvaország felett, és a cseh területek átmenetileg több részre szakadtak. 1458-ban a huszita Podjebrád Györgyöt választották cseh királlyá. 1466-ban II. Pál pápa kiátkozta, és megtiltotta minden katolikusnak, hogy szolgálják őt. 1469-ben Hunyadi Mátyás magyar király meghódította Morvaországot. A terület 1490-ben egyesült újra Csehországgal, amikor II. Ulászló, aki 1471-ben Györgytől a cseh trónt örökölte, Mátyás helyébe lépett Magyarországon. 1526-ban fia, II. Lajos életét vesztette a mohácsi csatában, és a rendek Habsburg I. Ferdinándot választották meg cseh királynak. Morvaország Csehországgal együtt az első világháború végéig Habsburg uralom alatt maradt.

Habsburg örökös tartomány

szerkesztés

A harmincéves háború cseh-pfalzi szakaszában a cseh, morva és sziléziai rendek erőit a császári csapatok 1620. november 8-án a fehérhegyi csatában tönkreverték, az önállóságától megfosztott országot pedig Habsburg örökös tartománnyá tették. 1641-ig Morvaország fővárosa az ország középpontjában elhelyezkedő Olomouc volt, de miután a svédek bevették, a nagyobb és az ostromnak sikeresen ellenálló Brünn lett a főváros.

 
Morvaország

A Morva Őrgrófságnak megvolt a maga országgyűlése (zemský sněm, ill. Landtag), melynek képviselőit 1905-től kezdve külön német és cseh választókerületekben választották.

Csehszlovákia és a Cseh Köztársaság

szerkesztés
 
Morvaország-Szilézia Csehszlovákián belül 1928-ban

1918-tól, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Morvaország Csehszlovákia részévé vált. A második világháborúban, a német megszállás alatt a Cseh–Morva Protektorátus része volt. A háború után ismét az újjáalakult Csehszlovákiához került. 1945-ben a német kisebbséget kitelepítették.

Az 1960-as években történt javaslat arra, hogy Morvaország számára is biztosítva legyen az autonómia Csehszlovákiában, így állítsák fel a cseh-morva-szlovák föderációt, ezt azonban a csehek és a szlovákok egyaránt leszavazták.

1993-ban Csehszlovákia felbomlásával Morvaország továbbra is Csehország része maradt, de akadtak politikusok, akik Szlovákiához hasonlóan megpendítették a függetlenség lehetőségét.

2013 őszén is újból lángra kapott a morva nemzeti érzület, amelyről a csehek nem vettek továbbra sem tudomást és regionális megnyilvánulásnak tartják. Milan Repa viszont elismeri, hogy a morva nacionalizmus tényleg éledőben van.[3]

Közigazgatás

szerkesztés
 
Morvaország a mai Csehországon belül (kék színnel)

Morvaország Csehország keleti harmadának nagy részét elfoglalja, beleértve a Dél-morvaországi és a Zlíni kerületet, valamint a Morva-sziléziai, az Olomouci, a Pardubicei, a Vysočina és a Dél-csehországi kerület egy részét.

Legnagyobb városok

szerkesztés
Település Lakosság (fő, 2010)
 
Brno
 
Ostrava
1. Brno (Brünn) 403 539
2. Ostrava 310 135
3. Olomouc (Olmütz) 101 797
4. Zlín 77 043
5. Frýdek-Místek 59 132
6. Jihlava 51 265
7. Přerov 46 094
8. Prostějov 45 683
9. Třebíč 37 930
10. Znojmo 34 881

Népesség

szerkesztés
 
Jobst német király lovas szobra a brünni, Morva tér (Moravské náměstí). A lovag által tartott kerek pajzsot 2021. március 26-án a morva emblémával látták el.[4]

A morvák a szláv népek közé tartoznak. Nyelvüket hivatalosan Csehországban a cseh nyelv nyelvjárásának tekintik. Egy részük etnikai értelemben morvának tartja magát és morva anyanyelvűnek, mások néprajzilag csehnek tartják magukat. Az 1991-es népszámlálás alkalmával Csehországban 1 362 000 ember (Csehország lakosságának 13,2%-a) vallotta magát morva nemzetiségűnek; 2001-re ez a szám 380 000-re csökkent (3,7%), 2011-ben azonban látszólag újból növekedésnek indult és újabb lépések történtek külön morva irodalmi nyelv kialakítására.

Morvaországnak ma kb. 3 millió lakosa van, ennek valamivel kevesebb mint a fele tősgyökeres morvaországi (bizonyos értelemben morva). Az egykori morvaországi német területeken ma betelepített csehek élnek, de jelentős még a szlovákok aránya is.

Híres szülöttei

szerkesztés

Gazdasága

szerkesztés

Délen a Hodonín és Břeclav körüli terület a Bécsi-medence része, itt a mélyebb üledékes rétegekből kőolajat és barnaszenet bányásznak. Ostrava környékén 1995-ig jelentős szénbányászat folyt. A legfontosabb ipari termékek a vas, a vegyipari termékek, a bőr és az építőanyagok. A fő gazdasági központok Brno, Olomouc és Ostrava. Más mezőgazdasági ágazatok mellett Morvaország a szőlőművelésről nevezetes; az ország szőlőinek 94%-a itt található, és ez az ország bortermelésének központja is.

  1. Svoboda, Zbyšek (2013. december 25.). „Odborné vexilologické stanovisko k moravské vlajce”. Vexilologie. Zpravodaj České vexilologické společnosti, o.s. č. 169: 3319, 3320, Brno: Česká vexilologická společnost. 
  2. Pícha, František (2013. december 25.). „Znaky a prapory v kronice Ottokara Štýrského”. Vexilologie. Zpravodaj České vexilologické společnosti, o.s. č. 169: 3320-3324, Brno: Česká vexilologická společnost. 
  3. Kezd öntudatra ébredni Morvaország? (haromszek.ro)
  4. Sochu Jošta v Brně ozdobil moravský znak, připomíná význam Moravy (A brnói Jobst-szobrot Morvaország emblémája díszítette, amely emlékeztetett Morvaország fontosságára) 

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Morvaország témájú médiaállományokat.
  NODES