Mozsonyi Sándor
Mozsonyi Sándor (Kadarkút, 1889. március 15. – Budapest, 1976. szeptember 1.)[3] gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár, a gyógyszerészeti tudományok kandidátusa (1952).
| Mozsonyi Sándor | |
 | |
| Mozsonyi Sándor 1933 | |
| Született | 1889. március 15. Kadarkút |
| Elhunyt | 1976. szeptember 1. (87 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Száva Lenke Gizella (h. 1921–1976) |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (37/1-6-40)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésMozsonyi Sándor (1852–1940) református lelkész és Körmendy Erzsébet Ilona (1861–1950) gyermekeként született. Középiskoláit Bonyhádon és Csurgón végezte. Gyakorlati éveit a kaposvári Arany Kereszt gyógyszertárban töltötte le, majd beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, ahol 1911-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett. 1912 és 1918 között a Matolcsy Miklós által vezetett Egyetemi Gyógyszertárban dolgozott, majd 1918–1919-ben a pozsonyi Közegészségtani Intézet tanársegédje volt. 1919-ben a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen orvosi oklevelet szerzett. Rövid ideig az Egyetemi Gyógyszertár, később a RICO Kötszerművek műszaki igazgatója volt, illetve 1934-ig miniszteri titkár, majd osztálytanácsos volt a Népjóléti Minisztérium gyógyszerészeti főosztályán. E minőségében képviselte a magyar kormányt 1931-ben Genfben a Népszövetség nemzetközi kábítószer-konferenciáján. 1924-ben részt vett a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság létrehozásában, s 1938 és 1949 között a szervezet alelnöke volt. 1933-ban magántanári képesítést szerzett. A következő évtől az Egyetemi Gyógyszertár, 1940-től a belőle alakult budapesti Egyetemi Gyógyszerészeti Intézet igazgatója volt 1962-es nyugdíjazásáig. Időközben nyilvános rendkívüli egyetemi tanári címet kapott (1940). Az 1951-ben átszervezéssel létrejött Budapesti Orvostudományi Egyetemen dékánhelyettesi tisztséget töltött be, majd 1955-től 1962-ig a megalakuló Gyógyszerésztudományi Kar első dékánja volt. Javaslatára vezették be a négyéves gyógyszerészképzést az egyetemen. Mintegy száz szakközleménye jelent meg
Felesége Száva Lenke Gizella (1898–?) volt, Száva Aladár és Süttő Gizella lánya, akit 1921. május 10-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[4] Lánya Mozsonyi Marietta.
Emlékezete
szerkesztés- A Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei című, 2014-ben megjelent enciklopédikus kötetben bemutatják életét és munkásságát.[5]
Díjai, elismerései
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Gyászjelentése (1976). (Hozzáférés: 2021. július 16.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 663/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
- ↑ Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei pp. 139-146. Pécsi Tudományegyetem, 2014. [2016. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 19.) ISBN 978-963-642-594-4
- ↑ Magyar Közlöny, 1959. április 18. (43. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1962. augusztus 31. (65. szám)
- ↑ „Átadták a kiváló és érdemes orvos és gyógyszerészi kitüntetéseket”, Népszabadság, 1961. július 2., 10. oldal (Hozzáférés: 2021. július 16.)
Források
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Dr. Zalai Károly (1987). „Mozsonyi Sándor egyetemi tanár és dékán” (PDF). Gyógyszerészet (Magyarország) 31, 203–205. o.
- Mozsonyi Sándor. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
