Munkáspárt (Norvégia)
A Munkáspárt (norvégul: Arbeiderpartiet, A/Ap) szociáldemokrata politikai párt Norvégiában. A jelenlegi norvég kormány fő ereje a vörös-zöld koalíció tagjaként, elnöke, Jens Stoltenberg pedig Norvégia miniszterelnöke volt 2000–2001 és 2005–2013 között.
| Munkáspárt Arbeiderpartiet | |
 | |
| Mottó: Alle skal med (Senkit sem hagyunk hátra) | |
| Adatok | |
| Elnök | Jonas Gahr Støre |
| Frakcióvezető | Jonas Gahr Støre |
| Alapítva | 1887 |
| Székház | Oslo Youngstorget 2 A, 5. em. |
| Ifjúsági tagozat | Arbeidernes Ungdomsfylking |
| Tagok száma | 50 000 (2009)[1] |
| Ideológia | szociáldemokrácia demokratikus szocializmus |
| Politikai elhelyezkedés | balközép |
| Parlamenti jelenlét | 1903 óta |
| Nemzetközi szövetségek | Szocialista Internacionálé Európai Szocialisták Pártja (PES) SAMAK |
| Hivatalos színei | vörös |
| Norvégia politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Munkáspárt Arbeiderpartiet témájú médiaállományokat. | |
Hivatalos irányvonala szerint elkötelezett a szociáldemokrata eszmék mellett. Jelszava az 1930-as évek óta a „munkát mindenkinek”; adókból és illetékekből fenntartott erős jóléti államot kíván építeni. Az elmúlt 20 évben politikájában megjelentek a szociális piacgazdaság elemei: 1980-as évek liberális hullámának hatására megengedővé vált az az állami vagyon és szolgáltatások privatizációjával, valamint a személyi jövedelemadó progresszivitásának csökkentésével szemben. Önmagát progresszív pártként definiálja, amely nyitott a nemzeti és nemzetközi együttműködésre. Ifjúsági szervezete az Arbeidernes Ungdomsfylking (AUF).
19. századi alapítását követően folyamatosan növelte támogatottságát, és 1927-ben az ország legnagyobb pártja lett; ezt a helyzetét azóta is megőrizte. Ebben az évben csillapodtak le az 1920-as évek során a pártban dúló viszályok, amelyek az 1919 és 1923 közötti Komintern-tagság nyomán törtek ki. 1945 és 1961 között abszolút többsége volt a norvég parlamentben; ezt az időszakot „egypárti államnak” is szokták nevezni. 1935 óta mindössze 16 év volt, amikor nem a Munkáspárt adta a miniszterelnököt. Dominanciáját az 1960-as és 1970-es években először balról törte meg a Szocialista Néppárt. Az 1970-es évek végétől azonban a jobboldal felé is szavazatokat kezdett veszíteni, ezért az 1980-as években, Gro Harlem Brundtland vezetése alatt a jobboldal felé fordult. 2001-ben 1924 óta a legrosszabb választási eredményt érte el, ezért együttműködési megállapodást kellett kötnie más pártokkal, hogy többségi kormányt alakíthasson.
Történelem
szerkesztés2011-ben a párt nevét Norvég Munkáspártról (Det norske arbeiderparti) Munkáspártra (Arbeiderpartiet) változtatta. Állításuk szerint a választókat megzavarhatta a szavazófülkékben, hogy a hivatalos név eltér a közbeszédben használt Munkáspárt elnevezéstől. A változás hatására a szavazólapokon is az Arbeiderpartiet név jelenik meg, kiküszöbölve az esetleges félreértéseket.
2011. július 22-én egy fegyveres tüzet nyitott az Arbeidernes Ungdomsfylking ifjúsági táborában (11–25 évesek), megölve 68 embert.
Parlamenti választási eredményei
szerkesztés| Év | A szavazatok százaléka | Képviselői a Stortingban / / összes képviselő |
|---|---|---|
| 1894 | 0,3 | 0 / 114 |
| 1897 | 0,6 | 0 / 114 |
| 1900 | 5,2 | 0 / 114 |
| 1903 | 12,1 | 4 / 117 |
| 1906 | 15,9 | 11 / 123 |
| 1909 | 21,5 | 11 / 123 |
| 1912 | 26.2 | 23 / 123 |
| 1915 | 32,0 | 19 / 123 |
| 1918 | 31,6 | 18 / 126 |
| 1921 | 21,3 | 29 / 150 |
| 1924 | 18,4 | 24 / 150 |
| 1927 | 36,8 | 59 / 150 |
| 1930 | 31,4 | 47 / 150 |
| 1933 | 40,1 | 69 / 150 |
| 1936 | 42,5 | 70 / 150 |
| 1945 | 41,0 | 76 / 150 |
| 1949 | 45,7 | 85 / 150 |
| 1953 | 46,7 | 77 / 150 |
| 1957 | 48,3 | 78 / 150 |
| 1961 | 46,8 | 74 / 150 |
| 1965 | 43,1 | 68 / 150 |
| 1969 | 46,5 | 74 / 150 |
| 1973 | 35,3 | 62 / 155 |
| 1977 | 42,3 | 76 / 155 |
| 1981 | 37,1 | 65 / 155 |
| 1985 | 40,8 | 71 / 157 |
| 1989 | 34,3 | 63 / 165 |
| 1993 | 36,9 | 67 / 165 |
| 1997 | 35,0 | 65 / 165 |
| 2001 | 24,3 | 43 / 165 |
| 2005 | 32,7 | 61 / 169 |
| 2009 | 35,4 | 64 / 169 |
| 2013 | 30,8 | 55 / 169 |
| 2017 | 27,4 | 49 / 169 |
| 2021 | 26,4 | 48 / 169 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ KrF mister medlemmer (norvég nyelven). VG Nett, 2010. szeptember 2. (Hozzáférés: 2011. július 25.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Labour Party (Norway) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
