Női labdarúgó-világbajnokság
A női labdarúgó-világbajnokság elismerten a legfontosabb nemzetközi rendezvény a női labdarúgásban, melyet a FIFA-tag női nemzeti labdarúgó csapatok között játszanak. Négyévenként versenyeznek, az első női labdarúgó-világbajnokságot 1991-ben tartották meg, 61 évvel az első férfi labdarúgó-világbajnokság után, ami az 1930-as torna volt. A jelenlegi formátumban 32 csapat versenyez minden negyedik évben a trófea elnyeréséért.
| Női labdarúgó-világbajnokság | |
| Címvédő |  Spanyolország (2023) |
| Legtöbb győzelem |  Egyesült Államok (4) |
| Adatok | |
| Sportág | Labdarúgás |
| Résztvevők | 32 |
| Ország | Nemzetközi (FIFA) |
| Alapítva | 1991 |
| Első esemény | (1991) |
| Eddigi események száma | 9 |
| Utolsó esemény | (2023) |
Története
szerkesztésA torna eredeti ötlete João Havelange FIFA elnöké volt.[1] Az első női labdarúgó-világbajnokságot megelőzően 1988. június 1. – június 22. között a FIFA kezdeményezésére a Kínai labdarúgó-szövetség Kuangtung tartomány fővárosában Kantonban egy 12 csapatos (három négyes csoport) meghívásos torna keretében lejátszotta a minta világbajnokságot. A világbajnokságot megelőző években 1978 – 1987 között háromévente Tajvani labdarúgó-szövetség meghívásos formában rendezett nemzetközi női labdarúgó tornát. 1981–1988 között az Olasz labdarúgó-szövetség meghívásos rendszerben rendezte a Mundialitót (a kis világbajnokságot). 1984-től ez volt a legrangosabb női labdarúgó torna. 1991-től a női labdarúgó-világbajnokság lett a legrangosabb nő labdarúgó torna. 1994-től az évente megrendezésre kerülő Algarve-kupa további lehetőséget biztosít a nemzetközi női labdarúgó-válogatottak felkészüléséhez. A nemzeti válogatottak következő rangos tornája az 1996. évi nyári olimpiai játékokon első alkalommal lehetőséget kapott torna lett.
A felavató torna házigazdája Kína volt, tizenkettő csapat részvételével. Az 1995-ös női labdarúgó-világbajnokságot Svédország rendezte tizenkét csapattal. 660,000 volt a nézőszám az 1999-es női labdarúgó-világbajnokságon az Amerikai Egyesült Államokban,[2] és hetven országból közel egymillió néző látta a tizenhat ország versenyzését a címért.
Az Egyesült Államok négyszer, a Németország kétszer nyerte meg a bajnokságot, Norvégia pedig egyszer. Az Egyesült Államok nyerte a legutóbbi, 2019-es tornát.
Az 1999-es kiírásban a torna egyik leghíresebb momentuma az amerikai védő Brandi Chastain ünneplése volt, miután belőtte a győzelmet jelentő találatot a 11-es párbajban Kína ellen. Levette a mezét, és megforgatta azt a feje felett (ahogy a férfiak gyakran csinálják), megmutatva az izmos felsőtestét és a melltartóját, miközben ünnepelt. Az 1999-es döntőt a Rose Bowlban, a kaliforniai Pasadenában tartották 90,185 néző előtt, ami világrekord a női sportesemények között.[3]
Az 1999-es és 2003-as női labdarúgó-világbajnokságot az Egyesült Államok rendezte; 2003-ban Kína lett volna a házigazda, de a tornát átköltöztették a súlyos akut légúti szindróma miatt.[4] Kárpótlásként Kína megtarthatta az automatikus részvételét a 2003-as tornán, és rendező nemzete lett a 2007-es női labdarúgó-világbajnokságnak. A házigazda országot a 2011-es női labdarúgó-világbajnokságra 2007 novemberében döntik el.
A 2007-es Világbajnokságon Kínában az USA csapatkapitánya, Kristine Lilly az ötödik világbajnokságán vett részt, amellyel az első nő lett, és egyike annak a három játékosnak a sportág addigi történelmében, amely öt világbajnokságon szerepelt.[5] A 2019-es tornán a brazil Formiga hetedik világbajnokságán szerepelt és 41 évesen a tornák történetének legidősebb játékosa lett.[6] Hét vb-szereplésével is abszolút csúcstartó, őt megelőzően a japán Szava Homare szerepelt hat világbajnokságon.
Formátuma
szerkesztésA résztvevők a regionális szövetségükön, az óceániai (OFC), az európai (UEFA), az Észak-amerikai, Közép-amerikai és karib-térségi (CONCACAF), a Dél-amerikai (CONMEBOL), az ázsiai (AFC) és az afrikai (CAF) szövetségen keresztül kvalifikálják magukat.
A rendezvény egy hónapon át tart. A csoportkörben 24 csapatot hat csoportba sorsolják, majd mindegyik megmérkőzik egymással körmérkőzés formájában. Miután Németország megverte Argentínát 11–0-ra a 2007-es világbajnokság nyitómérkőzésén, a FIFA-elnök Sepp Blatter belátta azt, hogy az egyoldalú mérkőzés "nem jó a játék számára", és volt valami, amit a FIFA fontolóra vett, hogy talán a csoportmérkőzéses szakaszt kiterjeszti 24 csapatosra.[7]
Az egyenes kieséses szakaszba az első két helyezett és a négy legjobb harmadik jut tovább csapat, ahonnan egyenes kieséses rendszerben játszik, hosszabbítás és büntetőpárbaj használatával, hogy eldöntsék a győztest, ha szükséges.
Tornák
szerkesztés| Év | Rendező | Döntő | Bronzmérkőzés | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Győztes | Eredmény | Ezüstérmes | Bronzérmes | Eredmény | 4. helyezett | ||
| 1991 |  Kína |
 Egyesült Államok |
2–1 |  Norvégia |
 Svédország |
4–0 |  Németország |
| 1995 |  Svédország |
Norvégia |
2–0 | Németország |
Egyesült Államok |
2–0 |  Kína |
| 1999 |  Egyesült Államok |
Egyesült Államok |
0–0 (h.u.) (t. 5–4) |
Kína |
 Brazília |
0–0 (h.u.) (t. 5–4) |
Norvégia |
| 2003 | Egyesült Államok |
Németország |
2–1 (h.u., aranygóllal) | Svédország |
Egyesült Államok |
3–1 |
 Kanada |
| 2007 | Kína |
Németország |
2–0 | Brazília |
Egyesült Államok |
4–1 | Norvégia |
| 2011 |  Németország |
 Japán |
2–2 (h.u.) (t. 3–1) |
Egyesült Államok |
Svédország |
2–1 |  Franciaország |
| 2015 |  Kanada |
Egyesült Államok |
5–2 | Japán |
 Anglia |
1–0 (h.u.) | Németország |
| 2019 |  Franciaország |
Egyesült Államok |
2–0 |  Hollandia |
Svédország |
2–1 | Anglia |
| 2023 |   Ausztrália/Új-Zéland |
 Spanyolország |
1–0 | Anglia |
Svédország |
2–0 |  Ausztrália |
Örökmérleg
szerkesztés| Csapat | Győzelmek | 2. helyezések | 3. helyezések | 4. helyezések |
|---|---|---|---|---|
| Egyesült Államok
|
4 (1991, 1999, 2015, 2019) | 1 (2011) | 3 (1995, 2003, 2007) | - |
 Németország
|
2 (2003, 2007) | 1 (1995) | - | 2 (1991, 2015) |
 Norvégia
|
1 (1995) | 1 (1991) | - | 2 (1999, 2007) |
 Japán
|
1 (2011) | 1 (2015) | - | - |
| Spanyolország
|
1 (2023) | - | - | - |
 Anglia
|
- | 1 (2023) | 1 (2015) | 1 (2019) |
 Svédország
|
- | 1 (2003) | 4 (1991, 2011, 2019, 2023) | - |
 Brazília
|
- | 1 (2007) | 1 (1999) | - |
 Kína
|
- | 1 (1999) | - | 1 (1995) |
 Hollandia
|
- | 1 (2019) | - | - |
 Kanada
|
- | - | - | 1 (2003) |
 Franciaország
|
- | - | - | 1 (2011) |
 Ausztrália
|
- | - | - | 1 (2023) |
Díjak
szerkesztésAranylabda
szerkesztésAranycipő
szerkesztés| Világbajnokság | Aranycipő | Gólok | Ezüstcipő | Gólok | Bronzcipő | Gólok |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1991 Kína | Michelle Akers
|
10 | Heidi Mohr
|
7 |  Linda Medalen Carin Jennings
|
6 |
| 1995 Svédország | Ann Kristin Aarønes
|
6 | Hege Riise
|
5 | Shi Guihong
|
3 |
| 1999 USA | Szun Wen Sissi
|
7 | Ann Kristin Aarønes
|
4 | ||
| 2003 USA | Birgit Prinz
|
7 | Maren Meinert
|
4 | Kátia
|
4 |
| 2007 Kína | Marta
|
7 | Abby Wambach
|
6 | Ragnhild Gulbrandsen
|
6 |
| 2011 Németország |  Szava Homare
|
5 | Marta
|
4 | Abby Wambach
|
4 |
| 2015 Kanada | Célia Šašić
|
6 | Carli Lloyd
|
6 | Anja Mittag
|
5 |
| 2019 Franciaország | Megan Rapinoe
|
6 | Alex Morgan
|
6 |  Ellen White
|
6 |
| 2023 Ausztrália/Új-Zéland | Mijazava Hinata
|
5 | Kadidiatou Diani
|
4 | Alexandra Popp
|
4 |
Aranykesztyű
szerkesztés| World Cup | BG / Golden Glove Award |
|---|---|
| 1999 USA | Gao Hong |
| 2003 USA | Silke Rottenberg
|
| 2007 Kína | Nadine Angerer
|
| 2011 Németország | Hope Solo
|
| 2015 Kanada | Hope Solo
|
| 2019 Franciaország |  Sari van Veenendaal
|
| 2023 Ausztrália/Új-Zéland | Mary Earps
|
Fair Play csapat
szerkesztés| Világbajnokság | Fair Play díjas |
|---|---|
| 1991 Kína | Németország
|
| 1995 Svédország | Svédország
|
| 1999 USA | Kína
|
| 2003 USA | Kína
|
| 2007 Kína | Norvégia
|
| 2011 Németország | Japán
|
| 2015 Kanada | Franciaország
|
| 2019 Franciaország | Franciaország
|
| 2023 Ausztrália/Új-Zéland | Japán
|
Rekordok és statisztikák
szerkesztésÖsszesített góllövőlista
szerkesztés| # | Játékos | Világbajnokság | Összesen | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| '91 |
'95 |
'99 |
'03 |
'07 |
'11 |
'15 |
'19 |
'23 | |||
| 1 | Marta |
3 | 7 | 4 | 1 | 2 | 0 | 17 | |||
| 2 | Birgit Prinz |
1 | 1 | 7 | 5 | 0 | 14 | ||||
| Abby Wambach |
3 | 6 | 4 | 1 | 14 | ||||||
| 4 | Michelle Akers |
10 | 0 | 2 | 12 | ||||||
| 5 | Cristiane |
0 | 5 | 2 | 0 | 4 | 11 | ||||
| Szun Ven |
1 | 2 | 7 | 1 | 11 | ||||||
| Bettina Wiegmann |
3 | 3 | 3 | 2 | 11 | ||||||
| 8 | Ann Kristin Aarønes |
6 | 4 | 10 | |||||||
| Carli Lloyd |
0 | 1 | 6 | 3 | 10 | ||||||
| Heidi Mohr |
7 | 3 | 10 | ||||||||
| Christine Sinclair |
3 | 3 | 1 | 2 | 1 | 0 | 10 | ||||
Legtöbb részvétel (játékosok)
szerkesztés| # | Játékos | Részvétel |
|---|---|---|
| 1 | Formiga
|
7 (1995, 1999, 2003, 2007, 2011, 2015, 2019) |
| 2 | ||
| Marta
|
6 (2003, 2007, 2011, 2015, 2019, 2023) | |
| Szava Homare
|
6 (1995, 1999, 2003, 2007, 2011, 2015) | |
| Christine Sinclair
|
6 (2003, 2007, 2011, 2015, 2019, 2023) | |
| 3 | Kristine Lilly
|
5 (1991, 1995, 1999, 2003, 2007) |
| Bente Nordby
|
5 (1991*, 1995, 1999, 2003, 2007) | |
| Birgit Prinz
|
5 (1995, 1999, 2003, 2007, 2011) | |
| Christie Rampone
|
5 (1999, 2003, 2007, 2011, 2015) | |
| Karina LeBlanc
|
5 (1999*, 2003, 2007*, 2011, 2015*) | |
| Nadine Angerer
|
5 (1999*, 2003*, 2007, 2011, 2015) | |
| Cristiane
|
5 (2003, 2007, 2011, 2015, 2019) | |
 Onome Ebi
|
5 (2003, 2007, 2011, 2015, 2019) |
*Nem játszott, de a keret tagja volt.
Világbajnok csapat- és szövetségi kapitányok
szerkesztés| Év | Csapatkapitány | Szövetségi kapitány | Csapat |
|---|---|---|---|
| 1991 | April Heinrichs | Anson Dorrance | Egyesült Államok
|
| 1995 | Heidi Støre | Even Pellerud | Norvégia
|
| 1999 | Carla Overbeck | Tony DiCicco | Egyesült Államok
|
| 2003 | Bettina Wiegmann | Tina Theune-Meyer | Németország
|
| 2007 | Birgit Prinz | Silvia Neid | Németország
|
| 2011 | Szava Homare | Szaszaki Norio | Japán
|
| 2015 | Christie Rampone | Jillian Ellis | Egyesült Államok
|
| 2019 | Megan Rapinoe | Jillian Ellis | Egyesült Államok
|
| 2023 | Ivana Andrés | Jorge Vilda |  Spanyolország
|
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Women's World Cup History. Sports Illustrated. (Hozzáférés: 2007. március 25.)
- ↑ FIFA Women's World Cup – USA 1999. FIFA.com. [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 27.)
- ↑ Women's World Cup History. The Sports Network. (Hozzáférés: 2007. március 25.)[halott link]
- ↑ Koppel, Naomi. „FIFA moves Women's World Cup from China because of SARS”, USA Today, 2003. május 3. (Hozzáférés: 2007. március 27.)
- ↑ U.S. Women Still Have One Link to the Past. Washington Post. (Hozzáférés: 2007. szeptember 7.)
- ↑ „Brazil's Formiga set to be first player, male or female, to play in seven World Cups”, ESPN, 2019. május 16. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
- ↑ FIFA chief dismayed at 11–0 scoreline in women's World Cup opener. AFP. [2007. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 11.)
További információk
szerkesztés- FIFA hivatalos honlap Archiválva 2007. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- UEFA's honlap a FIFA Női labdarúgó-világbajnokságról
- Fényképek: FIFA Női labdarúgó-világbajnokság Kína 2007 Archiválva 2010. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben a Time.com-on (a Time Magazin részlege)
- RSSSF's honlapok
