Nagyszalatna
Nagyszalatna (szlovákul: Zvolenská Slatina, korábban Veľká Slatina) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. Kisszalatna tartozik hozzá.
| Nagyszalatna (Zvolenská Slatina) | |||
 | |||
| A Szent Kereszt felmagasztalására szentelt, római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Zólyomi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1263 | ||
| Polgármester | Mária Klimentová (független, 2014–) | ||
| Irányítószám | 962 01 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | ZV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2802 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 328 m | ||
| Terület | 45,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 33′ 41″, k. h. 19° 15′ 36″48.561389°N 19.260000°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 41″, k. h. 19° 15′ 36″48.561389°N 19.260000°E | |||
| Nagyszalatna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszalatna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésZólyomtól 10 km-re keletre, a Szalatna-patak jobb partján fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a bronzkorban is éltek emberek, a lausitzi kultúra emlékei kerültek itt elő.
A falut 1263-ban említik először. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel, amikor plébániáját a zólyomi plébániák között „Petrus de Sancta Crux de Solio” alakban említik. Eszerint templomát a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték. 1393-ban „Salathna”, 1406-ban „Zalathna Zolyensis”, 1410-ben „Zalathna” alakban szerepel az oklevelekben. Nagy kiterjedésű határa volt és mivel a véglesi váruradalom központi részén feküdt, az uradalom természetes központja volt. A 15. század elejétől mezőváros, a királytól kiváltságokat kapott. 1584-től 1664-ig a töröknek fizetett adót. A 17. századtól a szalatnai határ a gyetvai uradalom igazgatása alá került. 1722-ben üveghutáját említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Szalatna. Mezőváros Zólyom Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katholikusok, ’s másfélék is, fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; patakja által nedvesíttetik. Itten állapodott vala meg Homonnai Bálint 1605-ben hadi népével, minekelőtte Zólyomot ostromlotta vólna. 1709-ben pedig Pálfy János, hogy Rákóczinak Katonáit akadályoztassa. Hajdan arany bányái is vóltak, de azoknak már most tsak emlékezetek esméretes; határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, Szalatna vize néha megönti.”[2]
1828-ban 151 házában 1491 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Nagy-Szalatna, tót m. v., Zólyom vmegyében, a Szalatna vize mellett s völgyében, 592 kath., 899 ev. lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Határa a legjobbak közüli a megyében; szép szarvasmarhát és sok juhot nevel. Van savanyu vize is. F. u. h. Eszterházy. Van helyben postahivatala.”[3]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásának székhelye volt.
Kisszalatna
szerkesztésNagyszalatnától 5 km-re nyugatra, a Szalatna-patak partján található.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZALATNA. Kis Szalatna. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, Nagy Szalatnának filiája; földgyei középszerűek, mint vagyonnyai.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Szalatna, tót falu, Zólyom vmegyében, 9 kath., 225 evang. lak. Szép réteket bir. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. N.-Szalatna.”[3]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1880-ban 2162 lakosából 2004 szlovák és 60 magyar anyanyelvű, Kisszalatnán 309 szlovák és 1 magyar anyanyelvű élt.
1890-ben 2505-en lakták, ebből 2376 szlovák és 70 magyar anyanyelvű, Kisszalatnán 318 szlovák és 4 magyar anyanyelvű.
1900-ban 2501 lakosából 2323 szlovák és 125 magyar anyanyelvű, Kisszalatnán 314 szlovák és 3 magyar anyanyelvű élt.
1910-ben 2492-en lakták: 2260 szlovák és 190 magyar anyanyelvű, Kisszalatnán 310 szlovák és 7 magyar anyanyelvű.
1921-ben 2586 lakosából 2553, Kisszalatnán 348 csehszlovák élt.
1930-ban 2224 lakosából 2211, Kisszalatnán 335 csehszlovák élt.
1991-ben 2567-en lakták, ebből 2479 szlovák és 5 magyar.
2001-ben 2570 lakosából 2543 szlovák, 82 cigány és 3 magyar volt.
2011-ben 2803-an lakták: 2546 szlovák, 92 cigány és 4 magyar.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született Bahily János (1856-1916) szlovák származású mérnök, tervező és feltaláló. Repüléstechnikai úttörő, a helikopter egyik korai feltalálója.
- Itt született 1893. február 9-én Bittera Gyula gyógynövénytermesztő
- Itt született 1904. október 23-án Szalatnai Rezső író, irodalomtörténész, műfordító[4]
- Itt született 1919-ben Mária Ďuríčková szlovák meseíró.
- Itt szolgált Hadik János (1631–1681) evangélikus lelkész.
- Itt szolgált Matunák Mihály (1866-1932) római katolikus pap, tanár, történész, turkológus, levéltáros.
- Itt szolgált Balassa Géza (1914-1994) régész, történetíró.
- Itt hunyt el 1897-ben Leustach Lajos Zólyom vármegyei főszolgabíró, amatőr régészeti kutató.
Nevezetességei
szerkesztés- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére emelt római katolikus temploma 1787-ben épült barokk stílusban.
- Evangélikus temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban, neogótikus homlokzattal.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka (SZMIT, 2009)
Források
szerkesztés- Václav Mencl 1938: Středověká města na Slovensku. Bratislava
