Nyikolaj Gennagyijevics Baszov
Nyikolaj Gennagyijevics Baszov (oroszul Николай Геннадиевич Басов) (Uszmany (ma Lipecki terület), 1922. december 14. – Moszkva, 2001. július 1.) Nobel-díjas orosz fizikus, a kvantumelektronika egyik megalapítója.
Nyikolaj Gennagyijevics Baszov | |
Született | 1922. december 14.[1][2][3][4][5] Uszmany |
Elhunyt | 2001. július 1. (78 évesen)[2][3][5][6] Moszkva |
Állampolgársága | |
Házastársa | Ksenia Tikhonovna Basova |
Gyermekei | Dmitri N. Basov |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | Nemzeti Nukleáris Kutató Egyetem (–1950) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Novogyevicsi temető[6] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Gennagyijevics Baszov témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pályafutása
szerkesztésA középiskolát Voronyezsben végezte. 1941-ben behívták katonának, és a kujbisevi katonai orvosi akadémiára irányították. 1943-ban orvosi asszisztensként végzett és a Vörös Hadseregben az 1. Ukrán Fronthoz került. 1945 decemberében szerelt le, és a Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézetben kezdett tanulni elméleti és kísérleti fizikát.
1950-ben átkerült a Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyev Fizikai Intézetébe. Alekszandr Mihajlovics Prohorov és Mihail Alekszandrovics Leontovics professzorok irányítása mellett dolgozott disszertációján a kvantummechanikai laboratóriumban. 1952-től Prohorovval oszcillátorok építésével kísérletezett. 1954-ben ammónium-mézert állítottak elő ammónia-molekula-sugárral. 1956-ban Baszov doktori disszertációját a molekuláris oszcillátorról írta.
Bencion Vul, Jurij Popov és Baszov elhatározták, hogy különböző típusú félvezető-lézereket állítanak elő. 1962-ben készült el az első lézerdióda, majd elektron sugárnyalábbal hoztak létre lézert. Baszov kísérleteket folytatott erős gáz- és vegyi lézer, ibolyántúli sugárzást kibocsátó lézer előállításával. Kollégáival excimerlézert is kifejlesztett.
Baszov, Prohorov és az amerikai Charles Hard Townes tanulmányai alapozták meg a kvantumelektronikát. 1964-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el alapvető munkájukat a kvantumelektronika területén, amely mézer-lézer-elvű oszcillátorok és erősítők készítéséhez vezetett.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Басов Николай Геннадиевич, 2015. szeptember 27.
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 29.)
- ↑ The Nobel Prize in Physics 1964 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ https://www.upm.es/UPM/Historia/HonorisCausa
- ↑ Kalinga Prize for the Popularization of Science. Kalinga Prize
- ↑ Большая золотая медаль РАН имени М.В.Ломоносова. Orosz Tudományos Akadémia
- ↑ APS Fellow Archive. Amerikai Fizikai Társaság
- ↑ APS Council Announces 1998 APS Fellows. Amerikai Fizikai Társaság, 1999
Források
szerkesztés- Nicolay G. Basov (angol nyelven). nobelprize.org. (Hozzáférés: 2019. április 2.)