Az Ottó[1] a német Otto névből származik, ami az Ot- kezdetű germán eredetű nevek beceneve, a jelentése birtok, vagyon.[2]


Rokon nevek

szerkesztés
  • Odiló:[1] német eredetű név, az Odó beceneve.[3]
  • Odó:[1] a germán eredetű Odo névből származik, a jelentése birtok, gazdagság. A németben az Ot- kezdetű nevek (Otmár, Ottokár beceneve illetve az Ottó) alakváltozata.[3]
  • Otelló:[1] germán eredetű olasz név, az Odó eredeti alakjából származik.[3]
  • Otmár:[1] germán eredetű német név, a jelentése birtok, gazdagság + híres.[2]
  • Ottokár:[1] germán eredetű német név, amely az Odowakar névből ered.[4] Jelentése birtok, vagyon + éber.[2]
  • Údó:[1] német eredetű név, az Ottó és az Ulrik becenevéből önállósult.[5]

Gyakorisága

szerkesztés

Az 1990-es években az Ottó igen ritka, az Odó, Odiló, Otelló, Otmár, Ottokár és az Údó szórványos név, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][6][7]

Ottó

Odiló

  • január 1.
  • január 22.
  • július 4.
  • július 7.
  • november 18.

Odó

  • július 4.
  • július 7.
  • november 18.

Otelló

  • január 16.

Otmár

  • november 16.

Ottokár

  • február 26., szökőévekben február 27.;
  • április 2.
  • május 8.
  • július 2.

Údó

  • március 23.
  • július 4.

Híres Ottók, Odilók, Odók, Otellók, Otmárok, Ottokárok és Údók

szerkesztés

Uralkodók

szerkesztés
  1. a b c d e f g A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. a b c d e f g h i j Ladó-Bíró, 99. old.
  3. a b c Ladó-Bíró, 97. old.
  4. Mackensen, Lutz: Das große Buch der Vornamen. Unter Mitarbeit v. Dr. Gesine Schwarz-Mackensen. 7., völlig neu-bearb. Aufl. Wiesbaden, 1990. VMA-Verlag S. 154
  5. Ladó-Bíró, 121. old.
  6. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  7. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források

További információk

  NODES