Parádsasvár
Parádsasvár község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
| Parádsasvár | |||
 | |||
| A Károlyi-kastély, ma Kastélyhotel Sasvár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Pétervásárai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Holló Henrik (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3242 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 325 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 20,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″47.917000°N 19.983000°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″47.917000°N 19.983000°E | |||
 Parádsasvár
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Parádsasvár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Parádsasvár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztés
Parádsasvár a 24-es főútból kiágazó 24 117-es úton megközelíthető zsáktelepülés. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló, 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el, ahonnan szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a környező hegycsúcsokra, a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, a Galyatetőre, a Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár-hegyekre.
Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta, határszélét érinti még a 2408-as út is.
Története
szerkesztésA környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket. Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona. A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta. 1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez II. Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia.
II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.
A 19. században egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma ötcsillagos luxusszállóként üzemel.
Parádsasvár 1947-ben alakult önálló községgé, területe ezt megelőzően Bodonyhoz és Parádhoz tartozott. Elnevezése kezdetben a Sasvár kastélyról Mátrasasvár volt, amit a következő évben változtattak a maira.[3]
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Holló Henrik (független)[4]
- 1994–1998: Holló Henrik (független)[5]
- 1998–2002: Holló Henrik (független)[6]
- 2002–2006: Holló Henrik (független)[7]
- 2006–2010: Holló Henrik (független)[8]
- 2010–2014: Holló Henrik (független)[9]
- 2014–2019: Holló Henrik (független)[10]
- 2019–2024: Holló Henrik (független)[11]
- 2024– : Holló Henrik (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 393 | 378 | 371 | 307 | 357 | 331 | 325 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 12%-a román és 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,8%, református 6,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 2,7%, felekezeten kívüli 12,3% (30,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,3-0,3% szlováknak, cigánynak, németnek és románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,4% volt római katolikus, 4,2% református, 1,1% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,3% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 14% felekezeten kívüli (46,2% nem válaszolt).[14]
Gazdaság
szerkesztés- Gyógyvízfeldolgozó üzem (ÉLPAK Zrt.)
Turizmus
szerkesztés- Kastélyhotel Sasvár (Károlyi-kastély)
- Parádsasvári üvegmanufaktúra[15]
- Ősjuhar (Acer acuminatilobum), a világon egyedül a Mátrában megtalálható, nem szaporítható juharfaj.
Ismert személyek
szerkesztés- A község temetőjében helyezték végső nyugovóra Szokup Lajos egykori építésügyi miniszterhelyettest, az orosházi Üvegipari Művek korábbi vezérigazgatóját (1920–2017)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Parádsasvár története a KSH online helységnévtárában[halott link]
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Parádsasvár Helységnévtár
- ↑ Parádsasvár Helységnévtár
- ↑ a b Az üveg varázslata (magyar nyelven). Art Glass Parád Kft.. [2018. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 8.)
További információk
szerkesztés- Parádsasvár a szeporszag.hu -n[halott link]
- Ősjuhar leírás
- Kirándulás a Mátrában. Történelmi kastélyok és üdülőhelyek a palócok földjén.PARÁD-PARÁDSASVÁR film
| Szuha | Nádújfalu | Bodony |
| Galyatető |
|
Parád |
| Gyöngyösoroszi | Gyöngyös (Mátraháza) | Kékestető |
