Portál:Numizmatika
| Portál | Szócikkek | Műhely |
|---|
A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg főként a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed a modern pénzformák és pénzhelyettesítők valamint az értékpapírok kutatására is.
A numizmatikusok legfontosabb tevékenységei közé tartozik mindenekelőtt a pénzek és pénzhelyettesítők gyűjtése és rendszerezése, melyhez szükséges a régi feliratok tanulmányozása (paleográfia) és a címerek ismerete (heraldika). Az ásatásokon feltárt pénzleletek elemzését is numizmatikusok végzik, feladatuk a pénzek korának és származási helyének megállapítása, ez alapján pedig a lelet korának és eredetének (esetleg egykori tulajdonosának) becslése. Mivel a jelenkori pénzanyag már hatalmas mennyiségű és változatos, a numizmatika több részterületre oszlik, így vannak numizmatikusok, akik csak papírpénzek, csak verde-, illetve nyomdahibás pénzek, csak szükségpénzek, csak értékpapírok vagy éppen kizárólag korabeli hamisítványok gyűjtésével foglalkoznak.
A magyar forint pénzérméi Magyarországon 1946. augusztus 1. óta hivatalos fizetőeszközök. A XX. század második felének magyar történelmét jól tükröző forintérméket 1946 óta verik. A pénzérmék között vannak közforgalmi céllal vert érmék, forgalomba hozott emlékveretek és kifejezetten a gyűjtők számára vert, kereskedelmi forgalomban megvásárolható emlékérmék is. Ez utóbbiakat többnyire valamilyen évfordulóra (pl. híres személy születésnapja alkalmából) gyártják kis példányszámban, gyakran jó minőségű nemesfémből (ezüst, arany).
A pénzérméket az Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat, illetve annak jogutódja, a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. készíti. Forgalomba hozójuk – akárcsak a bankjegyeké – a Magyar Nemzeti Bank, amely az előállítás költségeit is fedezi. Az érméket forint (Ft) és fillér (f) címletekben verték (1 Ft = 100 f). A forint forgalomba hozatalakor a kétfilléres volt a legkisebb forgalmi címlet és az ötforintos a legnagyobb, a folyamatos értékvesztés miatt 2010-ben az ötforintos a legkisebb érmecímlet és a kétszázas a legnagyobb.
- ...hogy a Holland Antillákon is forintot használnak?
- ...hogy a világ első pénzérméit Lüdia területén öntötték az I. e. 7. században?
- ...hogy Campione d’Italiában, az egyik olasz enklávéban az euró mellett a svájci frankot is használják hivatalos pénznemként?
Az alábbiakban segíthetsz, szerkessz bátran!
- Készíthetsz új cikkeket
- Kibővítheted a csonkokat
- Kategorizálhatod a szócikkeket
- Illusztrálhatod a cikkeket
- Hagyhatsz nekünk üzenetet
- Képforrások
A Wikimédia Commons tartalmaz numizmatika témájú kategóriát.
Az athéni Numizmatikai Múzeum épülete
- Hiányzó fontos szócikkek
- Albert Pick
- Numismatic Society of London, Numizmatikai Múzeum (Athén)
- aranystandard, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzjegyei, pénzhamisítás, a pénz története
- Feljavítandó szócikkek
- Lásd még