Puncshong
A puncshong ( ) (hangul: 분청사기, puncshong szagi, handzsa: 粉靑沙器, RR: buncheong sagi ) jellegzetes koreai kőcserépedény, mely a 15. és 16. században volt jellemző a Csoszon ( )-korra. A puncshong ( ) folyékony fehéragyag-bevonattal (szlip) készül és fantáziadús mintái különböztetik meg más cserépmunkáktól. Egy időben létezett a koreai porcelánnal, ami végül a 16. század végére kiszorította. A tradíció átkerült a japán kerámiaművészetbe, köszönhetően a japán megszállásnak, amikor koreai fazekasokat hurcoltak el Japánba.[1][2]
A szó maga összevonás, a pundzsang höcshong szagi ( ) (분장회청사기, szürkés-zöld kőcserépedény fehér mázzal) nevet még az 1930-as években Ko Juszop (고유섭, ) művészettörténész adta ennek a típusú kerámiának.[3]
Jellemzői
szerkesztésMíg a Korjóra ( ) jellemző kifinomult szeladon a nemesség által preferált kerámia volt, a puncshong ( ) testesebb, földközelibb megjelenésű, az egyszerű emberek igényeinek és praktikus életének megfelelő. Az udvari szemléletváltást is tükrözi: a szeladon megmunkálásában a buddhizmus hatása érvényesült (túlvilággal foglalkozó motívumok), míg itt a már konfuciánus társadalom jegyei mutatkoznak meg: a konfuciánusokat nem érdekelte a vallás, a túlvilág, a jelenben, a valóságban kívántak élni. Ezt tükrözi a puncshong ( ) motívumvilága is.[2]
A puncshong ( ) alapvetően a szeladon továbbgondolt változata, ugyanabból a típusú agyagból készül, de durvább hatású és fehér szlippel van bevonva. A dekoráció tekintetében regionális különbségek alakultak ki. Kjongszang ( ) tartományban a nyomásos (inhva ( )) technikát használták, amikor a mintát rányomták a felületre, majd szlippel bevonták. Cshungcshong ( ) tartományban a máz alatti vas-oxid díszítést (csholhva ( )) használták, Csollában ( ) pedig a sgraffito technikát (csohva ( )) részesítették előnyben. A puncshong ( ) egyik jellegzetessége, hogy nem a királyi fazekasműhelyekben, égetőkemencékben készítették őket, hanem fazekasok az ország minden táján foglalkoztak a készítésével.[2][3]
Legnépszerűbb motívumok
szerkesztésA koreaiak számára a hal a szerencsét, a gazdagságot, a sok utódot szimbolizálta, így a kerámiák díszítésénél is gyakori elem a hal. Emellett különféle virágmintákat és absztraktnak tekinthető motívumokat is használtak.[3]
Források
szerkesztés- ↑ Buncheong Ware. The Metropltan Museum of Art. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- ↑ a b c Robert Koehler. Korean Ceramics: The Beauty of Natural Forms. Seoul Selection (2015). ISBN 9781624120466
- ↑ a b c Joseon Buncheong Ware: Between Celadon and Porcelain. The Metropolitan Museum of Art. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
További információk
szerkesztés- A Wikimédia Commons tartalmaz Puncshong témájú kategóriát.