Ráckevei járás

A Ráckevei járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Ráckeve. Területe 417,05 km², népessége 36 120 fő, népsűrűsége pedig 87 fő/km² volt 2013. elején. 2022. december 28-án két város (Kiskunlacháza, Ráckeve) és kilenc község tartozott hozzá.

Ráckevei járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Pest vármegye
Járási székhely	Ráckeve
Települések száma	11
városok	1
Népesség
Teljes népesség	38 690 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	417,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A Ráckevei járás elhelyezkedése Magyarországon

A Ráckevei járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1898-tól. Korábbi neve Pesti alsó járás volt, melynek székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindig Ráckeve volt. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozott.

Települései

Település	Rang (2013. július 15.)	Közös hivatal	Kistérség (2013. január 1.)	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)
Ráckeve	járásszékhely város		Ráckevei	9 965	64,09
Dömsöd	nagyközség		Ráckevei	5 795	72,42
Kiskunlacháza	város		Ráckevei	8 855	93,5
Apaj	község	Áporka	Ráckevei	1 224	71,04
Áporka	község	Áporka	Ráckevei	1 121	17,47
Lórév	község	Szigetbecse	Ráckevei	292	9,88
Makád	község	Szigetbecse	Ráckevei	1 192	31,77
Szigetbecse	község	Szigetbecse	Ráckevei	1 304	17,12
Szigetcsép	község		Ráckevei	2 282	18,2
Szigetszentmárton	község		Ráckevei	2 133	10,73
Szigetújfalu	község		Ráckevei	1 957	10,83

Története

A Ráckevei járás elődje a 19. század végén az addigi (Alsódabas székhelyű) Pesti alsó és (Ráckeve székhelyű) Pilisi alsó járás egyes részeiből létrejött Pesti alsó járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Ráckeve volt a székhelye.

A 20. század elején a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt több járás népessége megközelítette vagy el is érte a százezer főt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, az 1911-ben létrejött Kispesti járáshoz csatolták át a Ráckevei járás négy községét. Ezután a járás területe még egyszer változott jelentősen, amikor 1924-ben idecsatolták a Dunavecsei járástól Dabot és Dömsödöt.

Az 1950-es megyerendezés során a Ráckevei járás Pest megyéhez került. Az ezzel egyidőben megszűnő Központi járás egyetlen megmaradt községét, Dunaharasztit visszacsatolták ide. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. Ráckeve és Szigetszentmiklós városi jogú nagyközség lett, és a megszűnt Ráckevei járás helyét a Ráckevei és a Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyék vette át.

Községei 1898 és 1983 között

Az alábbi táblázat felsorolja a Ráckevei járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Áporka	1898	Pesti alsó járásból	1983	Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Csepel	1898	Pesti alsó járásból	1911	Kispesti járáshoz
Dab	1924	Dunavecsei járásból	1938	Dömsödhöz csatolták
Délegyháza	1950	Bugyi, Dabas és Kiskunlacháza határából	1983	Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Dömsöd	1924	Dunavecsei járásból	1983	Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Dunaharaszti	1898	Pesti alsó járásból	1911	Kispesti járáshoz
Dunaharaszti	1950	Központi járásból	1983	Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Dunavarsány	1947	Taksony határából	1983	Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Erzsébetfalva	1898	Pesti alsó járásból	1911	Kispesti járáshoz
Halásztelek	1950	Tököl határából	1983	Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Kiskunlacháza	1898	Pesti alsó járásból	1983	Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Lórév	1898	Pesti alsó járásból	1983	Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Majosháza	1898	Pesti alsó járásból	1983	Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Makád	1898	Pesti alsó járásból	1983	Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Pereg	1898	Pesti alsó járásból	1950	Kiskunlacházához csatolták
Ráckeve	1898	Pesti alsó járásból	1983	városi jogú nagyközséggé alakult
Soroksár	1898	Pesti alsó járásból	1911	Kispesti járáshoz
Szigetbecse	1898	Pesti alsó járásból	1983	Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Szigetcsép	1898	Pesti alsó járásból	1983	Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Szigethalom	1950	Tököl határából	1983	Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Szigetszentmárton	1898	Pesti alsó járásból	1983	Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Szigetszentmiklós	1898	Pesti alsó járásból	1983	városi jogú nagyközséggé alakult
Szigetújfalu	1898	Pesti alsó járásból	1983	Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Taksony	1898	Pesti alsó járásból	1983	Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Tököl	1898	Pesti alsó járásból	1983	Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhez

Történeti adatai

Az alábbi táblázat a Ráckevei járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutatják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Területi beosztás	Terület	1890-ben	1900-ban	1910-ben	1920-ban	1930-ban	1941-ben	1960-ban	1970-ben	1980-ban	2001-ben
1898–1911 között	551 km²	43	62	93	113	160	207	nincs adat			298
1911–1924 között	447 km²	27	30	35	36	39	43	55	67	80	95
1924–1950 között	593 km²	31	35	40	42	45	49	67	74	87	102
1950–1983 között	628 km²	33	38	44	48	53	59	74	90	104	118

Források

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
• Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH