Rém
Rém (horvátul: Rim[3]) község Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.
| Rém | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Alföld |
| Vármegye | Bács-Kiskun |
| Járás | Jánoshalmai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Papp Imréné (független)[1] |
| Irányítószám | 6446 |
| Körzethívószám | 79 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1155 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 32,01 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 39,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 15′, k. h. 19° 09′46.250000°N 19.150000°EKoordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 19° 09′46.250000°N 19.150000°E | |
 Rém
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |
| Rém weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rém témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBajától mintegy 22 kilométerre keletre helyezkedik el.
A szomszédos települések: észak felől Érsekhalma, kelet felől Borota, délkelet felől Felsőszentiván, dél felől Csávoly, nyugat felől Sükösd, északnyugat felől pedig Nemesnádudvar.
Megközelítése
szerkesztésA község közúton Kiskunhalas és Baja térsége felől is az 5412-es úton közelíthető meg, bár a lakott területeit az az út elkerüli: központján csak az 54 117-es számú mellékút vezet keresztül. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az 55-ös főút felől érhető el, csávolyi letéréssel, vagy az 53-as főút felől, Kiskunhalas déli részénél letérve, Jánoshalmán keresztül.
Vasútvonal nem érinti.
Története
szerkesztésA korabeli feljegyzésekben már az 1400-as évek elején szerepel Rym néven a település mint puszta.
A török megszállásig a környék egyik legnagyobb falva volt, ahol az itt lakó jobbágyság állattenyésztéssel és gabonatermesztéssel foglalkozott. Az 1590-91-es adódefter Rémen 13 házat tartott nyilván. Ez idő tájt Baja is csak 22 házból állott.
Az 1828-as összeírás idején községknek 169 lakosa volt, a település fejlődése ez időben igen gyors volt, így 1872-ben önálló községi rangot kapott. Ebben az időben Borota és Dzsida puszta is a településhez tartozott, így 21.000 hold határa volt Rémnek.
1876-ban épült az iskola, 1900-ban pedig templomot épített a település, mindkettőt a Kalocsai Érseki Hivatal támogatásával.
1905-ben Borota önálló lett, így 14.000 hold terület Borotához került, azóta a község területe 7.000 hold, mintegy 4.000 hektár.
Az 1920-as évek végéig a termelőszövetkezeti gazdálkodás volt a jellemző. Jelenleg 2 számottevő termelési értéket előállító Kft. foglalkozik tápgyártással, baromfikeltetéssel és tenyésztéssel. Az utóbbi időben az egyéni gazdaságokban is jelentős az állattenyésztés és a növénytermesztés.
Ma a község 546 házában 1437 lakos él.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Valter József (MDF)[4]
- 1994–1998: Vető Zoltán (független)[5]
- 1998–2002: Vető Zoltán (független)[6]
- 2002–2006: Vető Zoltán (független)[7]
- 2006–2010: Szente János (független)[8]
- 2010–2014: Vető Zoltán (független)[9]
- 2014–2019: Papp Imréné (független)[10]
- 2019–2024: Papp Imréné (független)[11]
- 2024– : Papp Imréné (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 1306 | 1287 | 1233 | 1184 | 1145 | 1149 | 1155 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,6%, református 3,9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 14,7% (11,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,9% volt római katolikus, 3% református, 0,3% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 15% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztésA községtől körülbelül 6 km-re északnyugara van az Alföld legmagasabb pontja, az Ólom-hegy. (174 m)
Ismert emberek
szerkesztés- Itt született 1952-ben Vancsura Miklós mérnök–közgazdász, a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház (Hévíz) főigazgatója
- Brúszel László (sz. 1951) jogász, ügyvéd, orszgyűlési képviselő 1994-1998 között.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
- ↑ Rém Helységnévtár
- ↑ Rém Helységnévtár
Külső hivatkozások
szerkesztés
