Roy Orbison

Roy Kelton Orbison (Vernon, Texas, 1936. április 23. – Madison, Tennessee 1988. december 6.) többszörös Grammy-díjas amerikai énekes, zeneszerző, gitáros.

Roy Orbison
Életrajzi adatok
Születési név	Roy Kelton Orbison
Született	1936. április 23. Vernon, Texas
Elhunyt	1988. december 6. (52 évesen) Madison, Tennessee
Sírhely	Westwood Village Memorial Park temető
Házastársa	Claudette 1957-1966, Barbara 1969-1988
Gyermekei	3 gyermek az 1. feleségtől, 2 gyermek a 2. feleségtől
Iskolái	Észak-texasi Egyetem Paxon School for Advanced Studies
Pályafutás
Műfajok	rock, pop
Aktív évek	1954–1988
Híres dal	Only the Lonely; Oh, Pretty Woman
Kapcsolódó előadó(k)	Traveling Wilburys, Teen Kings, The Wink Westerners, Class of '55
Hangszer	ének, gitár
Hang	bariton
Díjak	Grammy Lifetime Achievement Award (1998) Rock and Roll Hall of Fame (1987) csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
Tevékenység	énekes gitáros zeneszerző dalszerző énekes-dalszerző
Kiadók	Sun Records, Monument Records, MGM Records, London Records, Mercury Records, Asylum Records, PolyGram Records, Virgin Records
IPI-névazonosító	00022974973
Roy Orbison weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Roy Orbison témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása

Roy Orbison a texasi Vernonban született 1936. április 23-án. Már tizennégy éves korában saját zenekara volt. Húszéves korában országos sikert aratott Ooby Dooby és Rock House című dalaival – előbbit sokan feldolgozták.

Első rock and roll-sikerei közül a Mean Little Woman, a You’re Gonna Cry, a You’re My Baby és a This Kind of Love felkerültek a slágerlistákra. Belekóstolt a countryzenébe és a rockabillybe is. Első helyezett lett az Only the Lonely és a Running Scared, majd Angliában és Amerikában is listavezető lett az Oh, Pretty Woman. A lányok megkönnyezték It’s Over, Blue Bayou, In Dreams című dalait. (Ez utóbbi elhangzott a Kék bársony című, nálunk is vetített filmben, s bekerült minden idők 500 legjobb dala közé.)

Pályatársai szerint Roy Orbison szerzőként megelőzte korát. Az 1960-as évek közepén tragédiák sora sújtotta: felesége, Claudette, akihez egyik legszebb dalát írta, motorkerékpár-baleset áldozata lett. Háza leégett, fiai a tűzben lelték halálukat.

A fekete szemüveges Orbison az 1970-es években elszürkült, de régi dalait szívesen fogadta a közönség.

1988-ban Bob Dylannel, Jeff Lynne-nel, George Harrisonnal és Tom Pettyvel együtt tagja volt a Traveling Wilburys nevű szupergroupnak. A nyolcvanas évek végén ismét reflektorfénybe került, Mystery Girl című utolsó lemezét csak az 1988. december 6-án bekövetkezett, szívroham okozta halála után kapta szárnyra a világhír. Az album egyik száma, a You Got It listavezető volt, és kitűnően sikerült a California Blue is.

Elsők között került a rock and roll halhatatlanjai közé. Összesen négy Grammy-díjat gyűjtött a nyolcvanas évektől, halála után az életműdíjat is megkapta.

Diszkográfia

• At the Rock House (1961)
• In Dreams (1963)
• Oh Pretty Woman (1964)
• Orbisongs (1966)
• The Very Best of Roy Orbison (1966)
• The Many Moods of Roy Orbison (1969)
• Big O (1970)
• Sings (1972)
• The All-Time Greatest Hits of Roy Orbison vol 1&2 (1976)
• Big O Country (1983)
• The Legendary Roy Orbison (1988)
• Mystery Girl (1989)
• The Sun Years (1989)
• The Black and White Night Live 1989 (1999)
• The Complete Sun Sessions (2001)
• The Essential Roy Orbison (2006)

Források

• Roy Orbison hivatalos honlapja
• Roy Orbison előadás módjának, stílusának méltatása Helen Gent – Marie Claire által, 2009

További információk

• Hivatalos oldal
• Roy Orbison a Facebookon
• Roy Orbison a PORT.hu-n (magyarul)
• Roy Orbison az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Roy Orbison a Rotten Tomatoeson (angolul)