Sota Rusztaveli
Sota Rusztaveli (grúzul შოთა რუსთაველი), (1172 – 1216)[1] grúz költő, a középkori grúz irodalom kiemelkedő alakja. A grúz nemzeti eposznak is tekintett mű, A párducbőrös lovag (más fordításban: A tigrisbőrös lovag, (grúzul: ვეფხისტყაოსანი Vephisztkaoszani) szerzője.
Sota Rusztaveli | |
Sota Rusztaveli, a jeruzsálemi Kereszt kolostor freskóján | |
Született | 1172 Rusztavi, mai nevén Aspindza (Grúzul: ასპინძა) |
Elhunyt | 1216 (56 évesen) Jeruzsálem |
Művészneve | meszh költő |
Állampolgársága | Grúz Királyság |
Nemzetisége | grúz |
Foglalkozása | költő, államférfi, kincstárnok |
Iskolái | Gelati kolostor |
Sírhelye | jeruzsálemi Kereszt kolostor (nem föltárt) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sota Rusztaveli témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésSzületésének és elhunytának pontos ideje nem ismert. Rusztaveli grúz nemes volt, talán I. Tamar grúz királynő kincstárnoka (Mecsurcsletuhuceszi), aki megrendelte a jeruzsálemi grúz Kereszt kolostor freskóit. A kolostor egyik oszlopán ma is látható egy portré, ami egyesek szerint Rusztavelit ábrázolja, sőt van olyan történészi vélemény, hogy ott is temették el a költőt. A freskót 2004-ben ismeretlen elkövetők megrongálták, megpróbálták az arcképét eltüntetni.[2]
Életéről szinte semmit nem lehet tudni. Neve azt jelenti: „Rusztavi ura”, vagy „rusztavi férfi”. Rusztavi Grúzia déli, Meszhéti tartományában fekvő település (ma kisváros, ami nem azonos a mai kelet-grúziai Alsó-Kartli régió székhelyével, Rusztavi várossal). Személye hiteles módon a jeruzsálemi grúz egyházhoz köthető, ahol védő vagy esetleg zarándok lehetett és az említett Kereszt kolostorban található freskókhoz is köze van.[1]
Műve
szerkesztésRusztaveli műve, mely személyét irodalmi nagysággá tette A párducbőrös lovag számtalan nyelven olvasható a világban. Eredeti kézirata nem maradt fenn, csak jóval későbbi másolatok formájában. A másolatokban az eredeti szöveget bővítették, néhol át is alakították. Először 1712-ben nyomtatták ki a grúz fővárosban, Tbilisziben. A költő az archaikus és a ma is beszélt grúzt ötvöző nyelven írta (amit „párducbőrös grúz”-nak is neveznek), és stílusában egyedi, az azonban bizton állítható, hogy szerzője korának magasan kiművelt fője, és a keresztény vallása iránt is elkötelezett hívő ember volt.
A mű tükrözi korának reneszánsz szellemiségét.
A tbiliszi Grúz Kézirat Központban a mű két 16. századi kéziratát őrzik. A legkorábbi néhány fennmaradt sor 14. századi eredetű, a teljes mű máig fennmaradt legkorábbi másolatai 17. századiak.[1][3]
Emlékezete
szerkesztésGrúzia legrangosabb művészeti kitüntetése a Rusztaveli-díj.[4] Tbiliszi főutcája, a főváros egy utcája és metró állomása Rusztaveli nevét viselik.[5]
Zviad Csumburidze grúz nagykövet 2010. februári kérése nyomán a Kecskeméten felállított Rusztaveli szobrot (Merab Merabisvili alkotása) áthelyezték Budapestre a XII. kerületbe, a Kútvölgyi út és Virányos út kereszteződésébe. A kereszteződés kis zöldterületét Rusztaveliről nevezték el. A szobor 2010 júniusában már a helyén volt, 2011. május 23-án Schmitt Pál köztársasági elnök és Miheil Szaakasvili Grúzia elnöke avatta fel. A szobor és környékének gondozásában a közeli Grúz Nagykövetség is részt vesz.[6]
2016. március 11-én Zichy Mihály halálának 110. évfordulóján Tbilisziben a Magyar Nagykövetség a Parlamenti Könyvtárral együtt képkiállítást szervezett. A kiállításon megtekinthetőek voltak a Rustaveli „Tigrisbőrös Lovag” című nemzeti eposzához készített Zichy-illusztrációk.[7]
A grúzok „nemzeti festőjükként” tisztelik a magyar Zichy Mihályt, mert ő készítette azokat az illusztrációkat, amelyeket a Rusztaveli-mű grúziai és nemzetközi kiadásaiban máig leggyakrabban használnak. Tbilisziben Zichynek szobrot állítottak, és utcát is neveztek el róla. Művének első magyar kiadása 1917-ben jelent meg, Vikár Béla fordításában (grúzból), Zichy Mihály 26 rajzával az Athenaeum Kiadó gondozásában.[8] Második magyar fordítója Weöres Sándor volt. Az oroszból készült fordítást szintén Zichy Mihály 26 fekete-fehér és egy színes, egész oldalas illusztrációja díszíti. (Európa Könyvkiadó, 1954)[3][9]
A nevét viseli az 1171-es számú Rusthawelia kisbolygó.
Filatélia
szerkesztésA szovjet posta 1938-ban, 1956-ban bélyegkiadással és 1966-ban bélyegsorral tisztelgett emléke előtt.[10][11][12]
-
1938-as szovjet bélyegkiadás
-
1956-os szovjet bélyegen
-
1966-os 3 kopejkás szovjet bélyeg
-
1966-os 4 kopejkás szovjet bélyeg
-
1966-os 6 kopejkás szovjet bélyeg
Magyarul megjelent művei
szerkesztés- Tariel, a párducbőrös lovag; ford. Vikár Béla, ill. Zichy Mihály; Athenaeum, Bp., 1917
- A tigrisbőrös lovag; ford. Weöres Sándor, ill. Zichy Mihály, utószó Csatlós János; Európa, Bp., 1954, pp. 319
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c A Deutschen Nationalbibliothek katalógus rekordja. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- ↑ Precious Jerusalem fresco defaced (angol nyelven). news.bbc.co.uk, 2004. július 5. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ a b Sota Rusztaveli: Tariel, a párducbőrös lovag. nemzetikonyvtar, 2016. augusztus 3. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ Rusztaveli-díj. academickids.com. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ Rustaveli Avenue in Tbilisi, Georgia. youtube.com. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ Megrongálták Rusztaveli szobrát. index.hu, 2012. június 18. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ ZICHY MIHÁLY KIÁLLÍTÁS. tbiliszi.mfa.gov.hu, 2016. március 11. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ Sota Rusztaveli: Tariel, a párducbőrös lovag. Athenaeum Kiadó 1917, internet: moly.hu. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ Sota Rusztaveli: Tariel, a párducbőrös lovag. Európa Könyvkiadó 1954, internet: moly.hu. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ Stamp › Portrait of Shota Rustaveli (A. Roinishvili, 1873) (angol nyelven). colnect.com. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ Stock Photo - RUSSIA - CIRCA 1956: stamp printed by Russia, shows Shota Rustaveli, circa 1956 (angol nyelven). 123rf.com. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ Stamp › Bas-relief of Shota Rustaveli (Ya. Nikoladze) (angol nyelven). colnect.com. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
További információk
szerkesztésMagyarul
szerkesztés- "Sota Rustaveli grúz költő szobra"
- Sota Rusztaveli: A tigrisbőrös lovag. Együtt 14. évfolyam 2012. 2. kiadás. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
Grúz nyelven
szerkesztés- შოთა რუსთაველი (XII საუკუნე). ner.ge, 2010. március 27. [2018. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- შოთა რუსთაველი – Shota Rustaveli. burusi.wordpress.com. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
Angol nyelven
szerkesztés- The Man in the Panther's Skin: full text of M. Wardrop's English translation.
- Shota Rustaveli. "The Knight in the Panther's Skin" (Fragments in English).
- Shota Rustaveli Institute of Georgian Literature of the Georgian Academy of Sciences.