Struccfélék
A struccfélék (Struthionidae) a madarak (Aves) osztályának egy röpképtelen családja, amely a struccokat és kihalt rokonaikat foglalja magába. A család két máig fennmaradt faja a közönséges strucc (Struthio camelus) és a szomáliai strucc (Struthio molybdophanes), melyek mind a Struthio genushoz tartoznak számos fosszilis fajjal együtt, mint amilyen pl. az ázsiai strucc (Struthio asiaticus). A közönséges strucc a két ma élő faj közül a legelterjedtebb, illetve ez a legnagyobb ma élő madárfaj. Más kihalt fajok is a valaha élt legnagyobb madarak közé tartoznak.
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Miocén-Holocén 53–0 Ma | ||||||||||||
 A közönséges strucc (Struthio camelus) déli alfajának a hímje és tojója.
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Struccfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Struccfélék témájú médiaállományokat és Struccfélék témájú kategóriát. |
Evolúciójuk
szerkesztés
A struccszerű madarak legkorábbi fosszíliái a paleocén idején Európában élt taxonok.[1] A Palaeotis és Remiornis a középső eocénból, addig különböző nem specifikus futómadarak az eocén és oligocén korokból ismertek, Afrika és Európa területéről. Lehet, hogy ezek a madarak a Struthio genus korai rokonai voltak, de taxonómiai állapotuk megkérdőjelezhető, mivel talán a futómadár-szabásúaknak több kihalt vonalát képviselhették.[1][2] Az Afrikában talált Eremopezus nevű ősmadarat, ha nem tekintik a kígyászkeselyű és a papucscsőrű madár bazális alakjának, akkor néha strucc-vagy elefántmadár-szerű taxonnak tekintik.[2] Ezen rejtélyes madarat eltekintve a struccfélék eddig megtalált kövületei a kora miocénból ismertek, melyek a ma is élő Struthio nemtől származtathatók.
A kihalt afrikai fajok kapcsolata viszonylag egyszerű, addig sok ázsiai fajt csupán töredékes maradványokból írtak le és emiatt az egymás közötti, illetve az afrikai fajokkal való kapcsolatuk bizonytalan. A struccok Kínából a utolsó jégkorszak végén vagy ezután pusztultak ki, ráadásul ismertek onnan a futómadár ábrázolásai a kerámiákon és a sziklarajzokon.[3][4] A struccfélék hajdan együtt éltek a röpképtelen futómadaraknak egy másik csoportjával, az Eogruidokkal. Bár Olson 1985-ben ezen kihalt madárcsoportot "proto-struccoknak" nevezte, a közelmúltig általánosan úgy tartották, hogy a darvakkal állnak legközelebb, addig a struccokkal való minden hasonlóság csupán a konvergens evolúció eredménye. Egy újabb elemzés viszont kimutatta, hogy az Eogruidok mégis a struccokkal álltak rokonságban.[5] Feltehetőleg a struccokkal való versengés miatt pusztulhattak ki,[6][7] bár eddig még sose mutatták ki, hogy a két taxon együtt élt volna egy helyen.[8]
Úgy gondolják, hogy más futómadarakhoz hasonlóan a struccok ősei a 66 millió évvel ezelőtti K-T kihalási esemény idején veszíthették el röpképességüket.[9][10] A nem-madár dinoszauruszok hirtelen eltűnése megnyitotta az ökológiai rést a nagy testű növényevő állatok számára és korlátozta a ragadozók miatti fenyegetettséget, ami arra kényszerítette a déli féltekén szétszórtan élt ősi futómadarakat, hogy konvergens úton veszítsék el röpképességüket.[10][11][12]
Nemek
szerkesztés- ?†Remiornis Lemoine 1881
- ?†Eremopezus Andrews 1904
- †Palaeotis Lambrecht 1928 (kora eocén)
- †Orientornis Wang 2008
- †Pachystruthio (Kretzoi 1954) (késő pliocén-pleisztocén)
- Struthio Linnaeus 1758 (kora miocén-)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b (2014) „Stratigraphic distribution of large flightless birds in the Palaeogene of Europe and its palaeobiological and palaeogeographical implications”. Earth-Science Reviews 138, 394–408. o. DOI:10.1016/j.earscirev.2014.07.001.
- ↑ a b Agnolin et al, Unexpected diversity of ratites (Aves, Palaeognathae) in the early Cenozoic of South America: palaeobiogeographical implications. Alcheringa An Australasian Journal of Palaeontology · July 2016 DOI: 10.1080/03115518.2016.1184898
- ↑ Doar, B.G. (2007) "Genitalia, Totems and Painted Pottery: New Ceramic Discoveries in Gansu and Surrounding Areas". China Heritage Quarterly
- ↑ Andersson, J. G. (1923). „Essays on the cenozoic of northern China”. Memoirs of the Geological Survey of China (Peking), Series A 3, 1–152 (53–77). o.
- ↑ Mayr, G. & Zelenkov, N. (2021) Extinct crane-like birds (Eogruidae and Ergilornithidae) from the Cenozoic of Central Asia are indeed ostrich precursors. Ornithology, https://doi.org/10.1093/ornithology/ukab048
- ↑ Kurochkin, E.N. (1976). „A survey of the Paleogene birds of Asia”. Smithsonian Contributions to Paleobiology 27, 75–86. o.
- ↑ Kurochkin, E.N. (1981). „New representatives and evolution of two archaic gruiform families in Eurasia”. Transactions of the Soviet-Mongolian Paleontological Expedition 15, 59–85. o.
- ↑ (2015) „A large ergilornithine (Aves, Gruiformes) from the Late Miocene of the Balkan Peninsula”. Paläontologische Zeitschrift 90, 145–151. o. DOI:10.1007/s12542-015-0279-z.
- ↑ Feduccia, A. (1995. február 3.). „Explosive Evolution in Tertiary Birds and Mammals”. Science 267 (5198), 637–638. o. DOI:10.1126/science.267.5198.637. ISSN 0036-8075.
- ↑ a b Mitchell, K. J. (2014. május 22.). „Ancient DNA reveals elephant birds and kiwi are sister taxa and clarifies ratite bird evolution”. Science 344 (6186), 898–900. o. DOI:10.1126/science.1251981. ISSN 0036-8075.
- ↑ Yonezawa, Takahiro (2017. január 1.). „Phylogenomics and Morphology of Extinct Paleognaths Reveal the Origin and Evolution of the Ratites”. Current Biology 27 (1), 68–77. o. DOI:10.1016/j.cub.2016.10.029. ISSN 0960-9822. PMID 27989673.
- ↑ Phillips, Matthew J. (2009. november 13.). „Tinamous and Moa Flock Together: Mitochondrial Genome Sequence Analysis Reveals Independent Losses of Flight among Ratites”. Systematic Biology 59 (1), 90–107. o. DOI:10.1093/sysbio/syp079. ISSN 1076-836X. PMID 20525622.