Szent Rókus-templom (Lisszabon)

A lisszaboni Szent Rókus-templom (portugálul: Igreja de São Roque) a város legfontosabb látványosságainak egyike a Bairro Alto nevű magaslati negyedben. A mánuel stílusú, szerény külsejű épületet az egyik középkori pestisjárvány után emelték az ugyancsak Szent Rókusról elnevezett dombon. Falait a tenger ihlette egzotikus elemek díszítik mudéjar és platereszk stílushatásokkal.

Szent Rókus-templom
portugál nemzeti emlék
A templom belseje
Vallás	katolicizmus
Egyházmegye	Lisszaboni patriarkátus
Stílus	barokk építészet
Tervezője	Filippo Terzi
Település	Santa Maria Maior
Elhelyezkedése
Szent Rókus-templom Pozíció Lisszabon térképén
é. sz. 38° 42′ 49″, ny. h. 9° 08′ 36″38.713555, -9.143371
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Rókus-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A templom az ország egyik leglátogatottabb látványossága, egyike Portugália hét csodájának. 1983 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján.

Története

A templomot I. Mánuel portugál király parancsára 1506-ban kezdték építeni egy korábbi kápolna helyén. Később a jezsuiták használták. 1566 és 1596 között Filippo Terzi neves olasz származású portugáliai építész dolgozott rajta. Az 1755-ös katasztrofális földrengés csak kisebb károkat okozott benne.

Belső képe

Az épület és főleg a kétszintes kerengő gazdag barokk díszítésének jellegzetes elemei a oszlopokba és falakba vésett állatok, zöldségek, füzérek. Belső terét a késő gótikus boltozat, az ólomüveg ablakok és a karcsú oszlopok teszik látványossá. Számos kápolna falait nem festményekkel, hanem féldrágakövekből és drágakövekből (lapis lazuli, ametiszt) kirakott mozaikokkal, csempeképekkel, nemes, különleges márványfajtákkal ékítették, hogy a templomi gyertyák, mécsesek ne károsíthassák a díszítéseket. Egyik fő nevezetessége a Keresztelő Szent János-kápolna, amit Luigi Vanvitelli és Nicola Salvi, a Trevi-kút alkotója épített fel Rómában márványból és alabástromból. 1744-ben XIV. Benedek pápa a portugálok római Szent Antal-templomában megáldotta, majd szétszedték és hajón szállították Lisszabonba.

A csempék nagy része 16. századi – az 1755 előtti azulejók nagy többségét elpusztította a nagy földrengés, de a Szent Rókus-templom képei épen megmaradtak. A többnyire vallásos témájú képek között látható a névadó Szent Rókus, a pestisből gyógyulók védőszentjének ábrázolása is. A sekrestye falait is csempeképek borítják.

• 
  Oltáriszentség-kápolna
• 
  A Keresztelő Szent János-kápolna részlete
• 
• 
  Szent Anna tanítja a gyermek Szűz Máriát

Források

• Muharay Katalin: Csempébe öltöztetett Portugália. Népszabadság, 2008. december 22.
• Bokor József (szerk.). Lissabon, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 30. 
• ↑ Verzár: Verzár István: Portugália (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1984. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963 243 272 X  
• ↑ Portugal: Martin Symington: Portugal met Madeira en de Azoren. Houten: Van Reemst. 2004. = Capitol Reisgidsen, ISBN 90 410 3342 4