Szerepjáték

olyan játék, ahol egy kitalált szereplő helyébe illeszkednek a játékosok
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 23. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

A szerepjáték olyan tevékenységek megnevezése, amelyben a résztvevők egyénként vagy csoportban különböző szerepeket játszanak el, a tevékenység időtartama alatt a játékok lényegét jelentő szerepvállalásoknak megfelelően viselkednek.

A magyar köznyelvben használt szerepjáték kifejezéssel több értelemben találkozhatunk:[1]

  • Gyermeki szerepjáték, papás-mamás, rabló-pandúros játékok
  • Dramatikus helyzetgyakorlatok
  • A rajongói irodalom (fanfiction) interaktív formái, online „szerepezés”, amelyben valamilyen népszerű alkotás szereplőit megszemélyesítve, az eredeti műveket kiegészítve vagy átírva a rajongók önálló történeteket alkotnak.
  • Erotikus jellegű, szexuális izgatást illetve a szexuális gátlások feloldását célzó tevékenységek
  • A hazánkban „szerepjáték” néven elterjedt hobbicsoport (RPG)

Szerepjátszás mint tevékenység

szerkesztés

Evolúciós és fejlődéslélektani vonatkozások

szerkesztés

A szerepjáték szót sokszor a színlelés szinonimájaként is használják. A szerepjátszás olyan, az állatvilágban is megtalálható evolúciós képesség, amely megelőzi az emberi kultúrát.[2]

A szerepjátéknak, mint a gyermekjátékok egy típusának, valamint az erre építő pedagógiai irányzatoknak jelentős irodalma van. A gyermeki szerepjáték az egyedül vagy csoportosan eljátszott, karakterformáló, kötetlen, szimbolikus játékból fejlődik ki. A gyerekek korai szerepjáték-megnyilvánulásai az egyéni környezetükből maguk által kiemelt tapasztalataik újraélése, visszatükröződése, később, a fejlettebb formáinál viszont már a szociális azonosulás is szerepet játszik, valamint megjelennek az elemi szabályok, amelyek a szabályjátékok alapjait jelentik. Számos antropológiai és etnográfiai anyag támasztja alá, hogy a szerepjátékok keletkezését a gyermek társadalomban elfoglalt helyének megváltozása határozza meg.[3][4][5]

Felnőtt funkciók

szerkesztés

A felnőtt szerepjáték általában rekreációs vagy fejlesztő céllal történik - utóbbit néha a szerepmunka (role-work) kifejezéssel is illetik.[6] Ennek alapját azt képezi, hogy a szerepfelvétel segítheti a társadalmi és szociális környezet (így a mindennapi élet bizonyos készségeinek, ismétlődő helyzeteinek, tevékenységei) elsajátítását, megismerését, a személyiség szerepkészletének bővülését.[7]

A hobbijellegű szerepjáték célja a szerep jelentette élethelyzet átélésén túl általában a közösségi-, flow- vagy katarzisélmény keresése, illetve a szerepjátékkal járó ráhangolófunkciók (jelmez- és kellékkészítés) nyújtotta öröm.[8]

Szerepjáték mint forma

szerkesztés

A különféle szerepjátékos formák és tevékenységtípusok csoportosíthatóak a célok jellege és az irányítottság mértéke szerint: így léteznek pszichológiai és pedagógiai célú szerepjátékok, amelyek lehetnek irányítottak és improvizáltak.[9]

Szituációs játékokkal való viszony

szerkesztés

A szituációs játékokban nem az eljátszott szerep vagy karakter, hanem maga a helyzet kerül a középpontba. Ezek komplex formái a különféle helyzetgyakorlatok vagy szimulációk. A szituációs és szerepjátékok általában nem válnak el élesen egymástól, hiszen a legtöbb ilyen tevékenységben található valamiféle helyzet és bizonyos mélységű szerepfelvétel is.[10]

Történelmi példák

szerkesztés

A szerepjátszás, lévén egyidős az emberiséggel, hosszú időre visszanyúló hagyományokkal rendelkezik. Jelenthet előadásra felépített karakterábrázolást vagy improvizatív szerepjátszást is, amelyek a színjátszás formái, szinonimái. Ilyenek például a különböző misztériumjátékok[11] vagy hagyományőrző kezdeményezések, történelmi újrajátszások[12] is. De ide sorolhatóak az elsősorban gyakorló-tanító célú próbaperek, katonai gyakorlatok, egészségügyi vagy vészhelyzet-szimulációk, stb. is.[13]

A szerepjátékok vagy RPG-k (role-playing game) olyan több résztvevős szabályjátékok (game), amelyek kereteiben a játékosok egy közösen elképzelt fantáziavilág képzeletbeli személyeit alakítják. Eredeti formája az asztali szerepjáték, amelyből később számos eltérő forma alakult ki és különült el jelentősen egymástól. Az írásos (fórumos vagy chatalapú) RPG strukturálatlan formái ("szerepezés") a rajongói irodalom (fanfiction) interaktív formájának is tekinthetőek.[14]

Határterületek

szerkesztés

A szerepjáték, mint dramatikus, de nem előadásközpontú eszköz, sokféle célú lehet, a tanítástól kezdve az önismereten át a terápiáig. A szerepjáték határterületei a szociodráma, tanítási dráma, pszichodráma stb.

Számos reformpedagógiai hátterű (gyermektáboroztatási) mozgalom használ szerepjátékos formákat, kerettörténeteket. Ilyenek például a cserkészet, az eredeti úttörő mozgalom, több katakomba-cserkészet, de ide sorolhatóak a Cseh Tamás féle Indián táborok és Leveleki Eszter elindította bánki "nyaraltatások" és utódtáboraik is.

  1. Hartyándi Mátyás
  2. Johan Huizinga: Homo ludens. Universum, 1990.
  3. D. B. Elkonyin: A gyermekkori pszichikus fejlődés periodizációjának problémája, Pszichológiai Szemle 29. 3-4. szám - 1972. (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. Játéktípusok. A játékok rendje, Magyar néprajz: Folklór 2. - Népzene, néptánc, népi játék; szerkbiz. Paládi-Kovács Attila, Akadémiai K., mek.niif.hu - 1988- ISBN 963 05 4922 0
  5. 3.4 A játék szerepe, 4.4. Szerepjáték, Fáyné dr. Dombi Alice és Dr. Sztanáné dr. Babics Edit: Játékpedagógia TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 projekt, jgypk.hu - 2015/2019.
  6. So You Want to Use Role Play?: A New Approach in How to Plan [1999] 
  7. Zeintlinger. A pszichodráma-terápia tételeinek elemzése, pontosítása és újrafogalmazása J. L. Moreno után.. Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány (2017. december 26.) 
  8. Biena, R. (2012). Why Do They Larp? Motivations for Larping in Germany. In Bowman, S.L., Vanek, A. (szerk.), WyrdCon Companion Book, 3, 99–105. 
  9. R. SCHALLER: Das große Rollenspielbuch. Grundtechniken, Anwendungsformen, Praxisbeispiele, Beltz Verlag, Weinheim und Basel, 2001, 62.
  10. Ments, M. van (1998). Rollenspiel effektiv. Ein Leitfaden für Lehrer, Erzieher, Ausbilder und Gruppenleiter. München: Oldenburg Verlag GmbH.
  11. Lőrincz Katalin: A szerepjáték szerepe és helye a hitoktatásban Archiválva 2020. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben; Keresztény szó 23. évf. 1. sz., keresztenyszo.verbumkiado.ro - 2012.
  12. Gadó Flóra: Játszd újra…! Kísérlet a művészi újrajátszás fogalmának meghatározására, Korunk (III. folyam 29.) 2018/9. szám Kép/szöveg átjárások - 2018. szeptember (online: adtplus.arcanum.hu)
  13. Kot, Y.I. (2012). Educational Larp: Topics for Consideration. In Bowman, S.L., Vanek, A. (szerk.), WyrdCon Companion Book, 3, 118–127.
  14. Role-Playing Game Studies: Transmedia Foundations (2018)

További információk

szerkesztés
  NODES
chat 1