“A megpróbáltatás olyan, mint az erős szél. Mindent letép rólunk, ami letéphető, tehát olyannak látjuk magunkat, amilyenek valójában vagyunk.”(Arthur Golden)
Hát lehet ennek nemet mondani?
“Használd az igazságot az üllődnek, az erőszakmentességet a kalapácsodnak, és utasíts el mindent, ami nem állja ki az igazság üllőjének, és az erőszakmentesség kalapácsának próbáját.”(Mahatma Gandhi)
Üdv néked idegen
Ez vagyok én
Köszöntelek halandó az univerzum emberének szerkesztői oldalán! Ezen az oldalon mindent megtudhatsz rólam, amit úgy érzek, hogy meg kell tudnod. Nagyon sok minden érdekel, többek között a természet és maga a bolygó. A Naprendszer is felűlmúlhatatlan a számomra, ugyanis gyönyörű és ugyanakkor félelmetes is az a végtelen messzeség és a bolygók sokasága. Nagy a rajongásom a biológia és a földrajz iránt: nem bírom csodálni a természet szépségét és visszataszíthatatlan gyönyörét. Szeretem a növényeket és az állatokat, de a természet formái és alakjai is magával ragadnak. Az élőhelyek közül legjobban a trópusi esőerdőket kedvelem, ugyanis olyan idegen és felfedezésre váró dolgok találhatók benne, ahogy egyre mélyebbre hatolunk az átláthatatlan dzsungelben. Az otthonomban rengeteg növény van, úgy mondanám, hogy egy komplett erdőséget varázsoltam össze egy helyre. A növények közül a trópusiakat és a vízieket szeretem a legjobban: ha mondanom kéne kedvenceket, akkor a különböző pálmafélék lennének azok, ugyanis mindennél jobban szeretem ezt a növényt. A számomra legkedvesebb állat a pusztai macsek vagy manul (szerkesztőnevem is az iránta táplált rajongást sugallja). A legnagyobb elképzelésem, hogy sikerüljön kitűntetetté szerkeszteni a róla szóló cikket. Van néhány házikedvencem is: egy kutya és három macska, a rengeteg akváriumi hal és egy teknős mellett. Nem mondom magam egy okostojásnak, sőt inkább a kisökör kategóriába illeszteném be magam, mert nem vagyok valami lángész, ezért inkább hallgatok a tapasztaltabb emberek tanácsaira (és azt is remélem, hogy ellátnak ilyennel). A wikiben a természettudományos cikkjeimmel szeretném learatni a babérokat mert ehhez értek a legjobban. Nyugodtan nézegesd a szerkesztői lapot ember, mert itt megtalálod azt a semmit, amire mindig is vágytál. Ha nem hiszed el, hogy semmi, akkor veszed észre a valamit.
“… a beszélgetés legfőbb célja mégis, hogy tudassunk vagy tudomást szerezzünk, továbbá hogy szórakoztassunk és meggyőzzünk. Ilyenformán óhajom az, bárha a jó szándékú, eszes emberek ne veszítenének jó szándékaik erejéből azáltal, hogy támadó határozottsággal formuláznak, mert csak utálatot gyűjtenek fejükre, ellenséget szereznek és tulajdon beszédük végső értelme ellen fordulnak, azaz sem szórakoztatók nem lesznek, sem új tudomásokkal nem szolgálnak.
Mert ha kioktatás volt is a cél, a kifejtés módjának feltétlensége viszályt szül, és gátlója a figyelmes meghallgattatásnak is. Ha pedig okulást kívánsz mások tudományán, mégis szilárd véleményedet hangoztatod, az olyan szerény és értelmes emberek, akik a vitáért nem lelkesülnek, meghagynak tévedésedben békével.”(Benjamin Franklin)
A pusztai macska vagy más néven manul (Otocolobus manul) a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj. Korábban a Felis nembe sorolták, jelenleg viszont az Otocolobus nem egyetlen képviselője.
A pusztai macska főleg Közép-Ázsia pusztáin él (Mongólia, Kína, Afganisztán, Tibeti-fennsík), de jelentették már 5 000 méteres magasságból, hegyi füves legelőkről is. Szórványosan előfordul a Kaukázustól és a Bajkál-tótól délre (jelenléte bizonytalan Nepálban és Bhutánban). Élőhelye az extrém száraz kontinentális puszta, ahol kevés a csapadék, száraz a levegő és néha szélsőséges a hőmérséklet. A 15-20 centiméteres, állandóan hóval fedett területek azok, melyek elterjedésének határt szabnak, Pallas megfigyelése idején még sziklás területeken is előfordult. Viszont nem fordul elő homokos, sivatagos és alföldi területeken.
Hozzávetőleg akkora, mint egy házimacska, 48 cm hosszú, a farka 21 cm körüli, átlagos súlya 3-3,5 kg. Bundája okkersárga színű függőleges csíkokkal, amik néha nem láthatóak a vastag szőrme miatt. Ennek a macskának több olyan jellegzetessége is van, ami megkülönbözteti más macskafélétől. Legfeltűnőbb az, hogy a pupillája köralakú. A lábai rövidek, a hátsója meglehetősen terjedelmes, szőrzete dús és vastag. Zömök alkata és vastag bundája miatt különösen erőteljesnek és bársonyosnak tűnik. Télen színezete szürkébb és kevésbé mintás, mint nyáron. Az alacsonyan álló fülek miatt kinézete némileg bagolyéhoz hasonló.
Életmódjáról keveset tudunk. Többnyire apró emlősökkel, továbbá madarakkal táplálkozik. Általában magányos állat, de kemény tél esetén egy család csapatba verődve vándorol melegebb területre. Alkonyatkor vagy kora reggel figyelhető meg, nappal kevésbé aktív.
