Sziderit
A sziderit egy karbonátásvány, a vas-(II)-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa. Egyszerű romboéderes kristályok vagy vaskosan pátos, tömeges halmazokban, tömött mikrokristályosan tömeges csoportokban fordul elő. Sugaras változata a szferosziderit. Gyakori vasérc, elméleti vastartalma 48,0%.
Sziderit | |
Általános adatok | |
Névváltozatok | vaspát |
Kémiai név | vas-(II)-karbonát |
Képlet | FeCO3 |
Kristályrendszer | trigonális |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Karbonát- és rokon ásványok |
Alosztály | Pótanion nélküli vízmentes karbonátok |
Csoport | Kalcitcsoport |
Azonosítás | |
Megjelenés | romboéderes kristályalakban vagy mikrokristályos-tömeges formában |
Szín | sárgásfehér, világosbarna, szürke |
Porszín | színtelen, fehér |
Fény | üvegfényű |
Átlátszóság | átlátszatlan, néha áttetsző |
Keménység | 3,5–4,5 |
Hasadás | tökéletes a kristálylapok mentén |
Oldhatóság | forró sósavban pezsegve oldódik |
Sűrűség | 3,7–3,9 g/cm³ |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziderit témájú médiaállományokat. |
Neve a görög szideritisz (σιδηρῖτις = vasanyag, -eszköz) szóból ered.[1]
Keletkezése
szerkesztésPegmatikus kőzetalkotó, hidrotermás átitatódásként másodlagosan is keletkezik. Hidrotermás telérek járulékos ásványa. Metaszomatikusan mészkőben és dolomitban keletkezik. Gyakori az üledékes keletkezés, a telepszerű lerakódás. Közepes minőségű vasércek közé tartozik.
Előfordulása
szerkesztésGyakran előforduló vasércfajta. Telepszerű előfordulásai találhatók Ausztriában, Angliában Cornwallban, Oroszországban több helyen, Ukrajnában, az Egyesült Államokban Connecticutban és Pennsylvaniában, Kanadában a Sziklás-hegységben, Grönlandon, Brazíliában, Svájcban, Németországban, Franciaországban, Romániában, Algériában, Tunéziában, Ausztráliában. Jelentős bányászata volt a Szardínia szigetén.
Előfordulása Magyarországon
szerkesztésApró kristályokként Nagybörzsönyben, Nagyvisnyón, Perkupán, Recsken és általában minden ércelőfordulással együtt megtalálható. Tömeges előfordulása Rudabányán található. Itt a felpikkelyeződött dolomit tömbökben másodlagos hidrotermális átitatódás során pátvasércé alakult, melyben több helyen nemesfém feldúsulások jöttek létre. Ez az ércesedés évszázadokon át biztosította Rudabánya bányászatát. A pátvasérc előfordulás termelését földalatti bányászattal is folytatták. Sziderit-előfordulás található Pécs mellett Vasason és Bakonyán, nem bányászható mennyiségben.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 132. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
szerkesztés- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- J. Arem: Rocks and Minerals. Toronto. 1974.