Szombathelyi Ferenc

Vitéz Szombathelyi Ferenc (1934-ig Knausz Ferenc, egyes források szerint Knauz Ferenc, Moson, 1887. május 17. – Pétervárad, 1946. november 4.) magyar katonatiszt, vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (HVKF). A honvédkari vezetősége alatt, a Délvidék magyar megszállása során történt újvidéki vérengzés (1942) miatt a népbíróság 1946-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, ennek ellenére kiadták Jugoszláviának, ahol háborús bűnösként megkínozták, majd a péterváradi erőd falánál agyonlőtték. Sokáig elterjedt az a tévhit, hogy a kivégzés módja karóba húzás volt, ez azonban nem felel meg a valóságnak. Szemtanúk beszámolója alapján Lakatos Géza vezérezredes emlékirataiba is bekerült. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1994. március 16-án bűncselekmény hiányában hatályon kívül helyezte az ellene hozott népbírósági ítéletet.

Szombathelyi Ferenc
Született	Knausz Ferenc 1887. május 17. Győr
Elhunyt	1946. november 4. (59 évesen) Pétervárad
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	fegyveres erők tagja
Kitüntetései	Vaskereszt Osztrák Császári Vaskorona-rend Vitézi Rend
Halál oka	akasztás
A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathelyi Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Apja a sváb cipész,^[forrás?] Knauz Ferenc, mosoni lakos, édesanyja Szombathelyi Anna volt.

• 1902 őszétől a Pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola növendéke lett.
• 1906. augusztus 18-án avatták hadapród őrmesterré, beosztották a nyitrai 14. honvéd gyalogezredhez.
• 1907. november 1-jén előléptették hadnaggyá, az ezred műszaki tisztje lett.
• 1910. október 1-jén Budapestre vezényelték, felsőbb tiszti tanfolyamra.
• 1911. augusztus 31-én „igen jó” minősítéssel befejezte tanulmányait.
• 1911 októberétől Bécsben tanult a Császári és Királyi Hadiiskolán.
• 1912. november 1-jétől főhadnagy. Bécsi tanulmányai után, 1914-ben elkezdte szolgálatát a temesvári VII. hadtestnél
• 1915. július 1-jétől vezérkari százados volt.
• 1916-ban és 1917-ben az erdélyi arcvonalon harcolt a 39. honvéd hadosztály vezérkari tisztjeként, majd a Honvédelmi Minisztériumba vezényelték. Szolgálati munkája elismeréseként megkapta a III. osztályú Katonai Érdemkeresztet (Verdienstkreuz) a hadidíszítményekkel és kardokkal, az Ezüst és Bronz Koronás Katonai Érdemérmet (Signum Laudis) a kardokkal, illetve a III. osztályú Vaskorona Rendet a hadidiszítményekkel és kardokkal.
• 1919-ben a Vörös Hadsereg főparancsnokságának hírszerző és kémelhárító osztályán a délszláv nyilvántartást vezette.
• 1919 és 1921 között a szombathelyi katonai körletparancsnokságon, illetve a 3. vegyesdandár parancsnokságon szolgált.
• 1921 után a vezérkari főnökség hadműveleti osztályára került.
• 1922. szeptember 1-jén vezérkari őrnaggyá, majd 1926. május 1-jén alezredessé léptették elő.
• 1926. szeptember 15-én a Hadiakadémia történelemtanára lett.
• 1929. november 1-jén vezérkari ezredes lett.
• 1931. szeptember 1-jétől 1933. május 1-jéig a szombathelyi 3. vegyesdandár vezérkari főnöke.
• 1933. május 1-jétől Budapestre vezényleték a honvédség főparancsnokának szárnysegédjének.
• 1934-ben felvette édesanyja vezetéknevét (Szombathelyi), mert a vitézi rang feltétele egy magyaros hangzású név is volt.
• 1936. augusztus 1-jétől a Honvéd Ludovika Akadémia I. főcsoport parancsnoka.
• 1937. május 1-jén tábornokká léptették elő.
• 1938 októberétől a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese.
• A Felvidék visszacsatolása után, az új VII. hadtest élére 1939. január 15-étől Szombathelyit nevezték ki.

Emléktáblája a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban

• 1939. november 1-jén altábornaggyá léptették elő.
• A Szovjetunió ellen bevetett Kárpát-csoport vezetőjévé nevezték ki, majd a megszállt szovjet területek katonai közigazgatásának vezetője lett.
• 1941. szeptember 6-án a kormányzó kinevezte a honvéd vezérkar élére. Szombathelyi új politikája az erők megőrzését részesítette előnyben. Véleménye szerint minél kisebb haderőt kell a német szövetséges részére biztosítani, hogy a háború után a Közép-Európában kialakuló politikai vákuumban a magyar haderő döntő tényező legyen.
• A jobboldali vezérkarban erős visszatetszést keltett, hogy Szombathelyi szigorú vizsgálatot, majd hadbírósági eljárást indított Feketehalmy-Czeidner altábornagy, Grassy vezérőrnagy, Deák ezredes, Zöldi főhadnagy ellen az „1942-es újvidéki vérengzés” miatt.
• 1941. november 1-jétől vezérezredes, illetve október 23-ától magyar királyi titkos tanácsos volt.
• 1943-1944-ben igyekezett kapcsolatot teremteni az angolszász hatalmakkal, ami gyakorlati eredménnyel nem járt.
• 1944. március 18-án, ismerve a magyar hadsereg pontos összetételét, illetve létszámát, az ellenállást eredménytelennek minősítve, a kormányzót a német megszállás jóváhagyására buzdította.
• 1944. április 19-én, német nyomásra felmentették beosztásából, majd nyugállományba vonult.
• 1944 nyarán a szélsőjobboldali sajtóban támadások indultak ellene, melyeket az új vezérkari főnök, Vörös János állíttatott le.
• Szombathelyit társaival együtt 1944. október 11. és 12-én a Honvéd Vezérkar főnökének bírósága elé állították, ahol felmentették, de a nyilas hatalomátvétel miatt a megerősítésre nem került sor.
• Az új kormányzat lefogatta, majd Sopronkőhidára, utána Németországba szállíttatta, ahonnan az amerikai csapatok szabadították ki.
• Az új magyar kormány kommunista nyomásra az amerikaiaktól mint háborús bűnöst kikérte.
• 1945. június 19-én az új vezérkar lefokozta, és kizárta a honvédségből.
• 1945. október 23-ától előzetes letartóztatásba került.
• A budapesti Népbíróság 1946. május 22-én Szombathelyit bűnösnek találta népellenes bűntettben, és hivatali hatalommal való visszaélés bűntettében, ezért életfogytiglani tartó fegyházbüntetésre ítélte.
• Ries István igazságügy-miniszter törvénytelenül kiadta a titói Jugoszláviának, ahol egy látszatper keretében halálra ítélték és kivégezték.
• 1994. március 16-án hozott ítéletében a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága bűncselekmény hiányában hatályon kívül helyezte a Népbíróság 1946-os elmarasztaló ítéletét.

Kötetei

• Szombathelyi Ferenc visszaemlékezései; bev. Gosztonyi Péter, Csicsery-Rónay István; Occidental Press, Washington, 1980
• Szombathelyi Ferenc visszaemlékezései; előszó Csicsery-Rónay István, bev. Gosztonyi Péter; Occidental Press, New Brunswick, 1980
• Szombathelyi Ferenc visszaemlékezése, 1945; sajtó alá rend., bev., jegyz. Gosztonyi Péter; Zrínyi, Bp., 1990 (Sisak és cilinder sorozat)

További információk

• Dombrády, Lóránd. Szombathelyi Ferenc a népbíróság előtt (magyar nyelven). HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Line Design (2007) 
• Dombrády, Lóránd. Szombathelyi Ferenc vezérezredes (magyar nyelven). HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (2012) 
• Györkei, Jenő. Idegen bírák előtt. Szombathelyi Ferenc újvidéki pere és kivégzése (magyar nyelven). Budapest: Zrínyi Kiadó (2002) 
• Burány, Nándor. A vezérezredes utolsó levele (magyar nyelven) (2002)  (regény)
• Rövid életrajza (holt link)
• Lakatos Géza: Ahogyan én láttam (Visszaemlékezések), München, 1981, Aurora Könyvek
• Kaló József: Szombathelyi Ferenc a Magyar Királyi Honvédség élén PDF – PhD értekezés (Debrecen, 2010) (holt link)
• Szombathelyi Ferenc; szerk. Csicsery-Rónay István; Occidental Press–Századvég, Bp., 2002 (Csillagos órák, sorsfordító magyarok)
• Dombrády Lóránd: Szombathelyi Ferenc a népbíróság előtt; HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum–Line Design, Bp., 2007
• Bokodi-Oláh Gergely: Egy vezérkari főnök, két év alatt, négy bíróság előtt. Szombathelyi Ferenc vezérezredes elleni perek, 1944–1946; 2. jav. kiad. szerzői, Bp., 2009
• Dombrády Lóránd: Szombathelyi Ferenc vezérezredes; HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp., 2012 (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára)