Tárolt Programú Analizátor
A TPA – a Tárolt Programú Analizátor rövidítése – egy számítógépcsalád jelölése, amit a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) fejlesztettek ki 1966-tól és gyártottak az 1968-tól kezdve. A különböző továbbfejlesztett modellek gyártása egészen az 1990-es évek elejéig folytatódott.[1][2]
Az 1960-as évek Magyarországa a Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) tagja volt, és a központi irányítás befolyásolta a kutatási és gazdasági döntéseket. A Központi Bizottság döntései szerint az országban a számítástechnikai igényeket szovjet termékekkel kellett kielégíteni, emellett be kellett szüntetni a folyamatban lévő és jövőbeli számítógépes fejlesztéseket, így pl. az M–3 gép és utódjának fejlesztését is. A szovjet számítógépek nem mindig váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és a korabeli magyarországi technológiai színvonal gyakran meghaladta a szovjet technika szintjét, pl. az elektroncsövek gyártásában. Egyes területeken fölmerült az igény egyszerűbb, olcsóbb számítógépekre. Ezt az igényt igyekezett kielégíteni a TPA, ám nem lehetett számítógépnek nevezni, ezért kapta az „Analizátor” elnevezést, noha a „Tárolt Programú” kifejezés önmagában Neumann-elvű gépet jelent.
A KFKI ebben az időben rendelkezett a szükséges kapacitással számítógépek fejlesztéséhez, adott volt a kísérletező-kutató környezet, a gyártási és technológiai tapasztalat, a fizikus- és mérnökcsapat és a széles látókörű vezetés. A gép fejlesztését a PDP–8 kisszámítógép megjelenése indította el; ennek a gépnek az utasításkészletét a fejlesztő (DEC) részletesen leírta a Small Computer Handbook c. kiadványában és ingyenesen osztogatta. A KFKI Elektronikus Főosztályának (EFO) két munkatársa javasolta a gép szerkezetének rekonstruálását az utasításkészlet ill. egy később megszerzett tesztprogram alapján. A fejlesztést, azaz a gép logikai áramköri felépítésének újraalkotását 1966-ban kezdték meg a KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutatóintézetében (MSZKI), és azt 1968-ban fejezték be. A hardver vezető tervezője Iványi Gyula volt.[3] A fejlesztés alapján gyártott TPA–1001 jelű miniszámítógépet, a TPA család első tagját a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szimpóziumán mutatták be Esztergomban, 1968 nyarán.[1][2][3][4][5]
A TPA–1001-es típus teljes mértékben szoftver-kompatibilis volt a mintául szolgáló PDP–8-assal, amit az is demonstrált, hogy egy későbbi bemutatón a jugoszláviai Ljubljanában egy DEC felhasználó a TPA gépet az eredeti DEC lyukszalagokkal bootolta és programokat futtatott rajta.[6]
TPA Modellek
szerkesztés| Modell | Célgép v. processzor | Bithossz | Dátum | Megjegyzés | Források |
|---|---|---|---|---|---|
| TPA1001 | PDP–8 | 12 | 1968 | DTL (dióda-tranzisztor logika) | [2] |
| TPA1001/i | PDP–8 | 12 | 1971 | integrált áramkörös | [6] |
| TPA/i | PDP–8 | 12 | 1971 | integrált áramkörös, átnevezett 1001/i | [2][6] |
| TPA/l | PDP–8 | 12 | 197? | javított TPA/i | [6] |
| TPAl/128H | PDP–8 | 12 | 197? | 128 K memóriával | [6] |
| TPA/s | PDP–8 | 12 | 197? | Intersil CPU-val | [6] |
| TPA70 | - | 16 | 1970-1972 | integrált áramkörös | [2][7] |
| TPA–1140 | PDP–11/40 | 16 | 1976-1977 | . | [2] |
| TPA–1148 | PDP–11/70 | 16 | 1981 | a TPA–1140 javított változata | [2] |
| TPA–11/440 | PDP–11, VAX | 32 | 1982 | . | [2] |
| TPA–11/420 | Digital J-11 proc. | 32 | . | . | [2] |
| EMU–11 | - | 16 | . | mikroprogramozott, Intel 3000 + LSI | [2] |
| TPA–Janus | PDP–11, Z80 | 16, 8 | . | dual processzoros | [2] |
| TPA–11/170 | PDP–11, DCJ11 proc. | 16 | . | . | [2] |
| TPA Quadro | DECmate | 12 | 198? | Amd 2900 csipekkel | [2][6] |
| TPA–11/580 | VAX-11/780 | 32 | 1983-1988 | . | [2] |
| TPA–11/540 | VAX-11/730 | 32 | 1983-1988 | . | [2] |
| TPA–11/510 | MicroVAX II | 32 | 1985 kb. | átcímkézett gép | [2] |
| TPA–11/520 | VAXstation II | 32 | 1985 kb. | átcímkézett gép | [2] |
| TPA–11/530 | MicroVAX 3500 | 32 | 1988-1989 | [3] | |
| TPA–11/532 | MicroVAX 3500 | 32 | 1985 kb. | átcímkézett gép | [2] |
| TPA–11/535 | MicroVAX 3500 | 32 | 1989 | [3] | |
| TPA–11/540 | VAX-11/730 | 32 | 1985-1986 | [3] | |
| TPA–11/560 | VAX–11 | 32 | 1987 | többprocesszoros | [2] |
| TPA–11/580 | VAX-11/780 | 32 | 1983-1987 | [3] | |
| TPA–11/582 | VAX-11/780 | 32 | 1987 | [3] | |
| TPA–11/585 | VAX-11/785 | 32 | 1988-1989 | [3] | |
| TPA–11/587 | VAX-11/785 | 32 | 1989 | [3] | |
| TPA–XP1 | MIPS R3000 | 32 | 1992 | 2-32 processzor | [2] |
Jellemzők
szerkesztésTPA–1001
szerkesztésA TPA–1001 megfelel a PDP–8 számítógépnek, azzal szoftveresen teljesen kompatibilis.[6] A hardver teljes mértékben saját fejlesztés. A fejlesztők: Iványi Gyula, Bogdány János, Nyitrai Zoltán, Bánki Ferenc, Szabó Pál, Schmidt Rudolf, Lukács József, Lőcs Gyula, Iványi Gyuláné.[8]
Jellemzők:
- Szoftverompatibilitás: DEC PDP–8
- Fejlesztés ideje: 1966–1969
- Szóhossz: 12 bit
- Technológia: DTL (dióda-tranzisztor logika)
- Sebesség: kb. 0,01 MIPS
- CPU
- Regiszterek: 1 akkumulátor, 1 programszámláló, 2 belső regiszter (MBR, MAR) – mind 12 bites
- Címzési módok: direkt címzés azonos lapon, indirekt címzés, autoindex
- Utasításkészlet: egycímes gép, 8 utasítás (PDP–8 utasításkészlet)
- Megszakítási rendszer: egyszintű (a PDP–8 I/O buszán egyetlen megszakítási vonal)
- Memória: ferritgyűrűs memória, 10 μs ciklusidő, max. 32K szó
- Sínrendszer: külön memória és periféria sín
- Háttértár: NC 245 KFKI fóliás diszk, 32K szó kapacitás
- Konzol: ASR 33 Teletype, 10 karakter/s
- Perifériák:
- FS-1500 lyukszalag-olvasó, 1500 karakter/s
- Facit 4060 szalaglyukasztó, 150 karakter/s
- Méretek: 150 × 140 × 70 cm
- Programozási nyelvek: SLANG assembler, Focal, Fortran
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b B. Klári: Tárolt Programú Analizátor vagy TPA gépek története. Informatika- és Médiatörténeti Klub, 2010. (Hozzáférés: 2014)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Varga Ákos Endre: A TPA-évtizedek – Tárolt Programú Analizátor. Hamster / Varga Ákos Endre, 2009. szeptember 17. (Hozzáférés: 2014)
- ↑ a b c d e f g h i Lukács József. 3, TPA történet – Lyukszalagtól az informatikáig (pdf), 1, Budapest: KFKI Számítástechnikai Rt., 31-36. o. (2009. október 13.). ISBN 9639276324. Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 1.
- ↑ Lukács József: Lyukszalagtól az informatikáig – TPA történet 1968 - 1990 (ppt) pp. 8. NJSZT, 2009. december 1. [2014. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014)
- ↑ Varga Ákos Endre: KFKI TPA 1001. Hamster / Varga Ákos Endre, 2003. május 29. (Hozzáférés: 2014)
- ↑ a b c d e f g h Douglas Jones et al.: PDP-8 Frequently Asked Questions – Section - What different PDP-8 models were made? (angol nyelven) (text). faqs.org, 1990. április 30. (Hozzáférés: 2014)
- ↑ Képes Gábor: Hungary: Computers behind the Iron Curtain (angol nyelven) (pdf) pp. 11. MMKM, 2012. augusztus 31. [2013. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014)
- ↑ Lukács József. TPA-1001, TPA történet – Lyukszalagtól az informatikáig (pdf), 1, Budapest: KFKI Számítástechnikai Rt., 106. o. (2009. október 13.). ISBN 9639276324. Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 1.
Források
szerkesztés- Lukács József. TPA történet – Lyukszalagtól az informatikáig (pdf), 1, Budapest: KFKI Számítástechnikai Rt. (2009. október 13.). ISBN 9639276324. Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 1.
