Türkmén kulán

emlősalfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. augusztus 19.

A türkmén kulán (Equus hemionus kulan) egyike az ázsiai vadszamár öt alfajának. Veszélyeztetett faj, Türkmenisztánban már csak egyes védett területeken fordul elő, de Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Ukrajnában sikerült újra elterjeszteni.

Türkmén kulán
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család: Lófélék (Equidae)
Nem: Equus
Alnem: Asinus
Faj: E. hemionus
Alfaj: E. h. kulan
Tudományos név
Equus hemionus kulan
(Groves és Mazák, 1967)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Türkmén kulán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Türkmén kulán témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés
 

A türkmén kulán az egyik legnagyobb alfaja az ázsiai vadszamárnak. Hossza 200–250 cm, marmagassága 100–140 cm, súlya 200–240 kg. A hím nagyobb a nősténynél. Világos szőre van, gerince mentén sötétebb csík húzódik végig, csípőjénél, hasán és fenekén fehér foltok találhatóak. Sörénye és farokbojtja fekete. Hideg teleken sörénye sűrűbbé és szürkébbé válik.

Életmódja

szerkesztés

Étrendje különféle füvekből, bokrok hajtásaiból és más növényekből áll. Folyadékot is nagyrészt a növényekből vesz fel, bár gyakran megy vízhez is inni, különösen, amikor a kicsinyét szoptatja. A sivatag forrósága miatt inkább hajnalban és alkonyatkor aktív, amikor alacsonyabb a hőmérséklet. Ha veszélyben érzi magát, 70 km/h sebességgel képes futni.

Ragadozói a perzsa leopárd, a csíkos hiéna és legfőképp a szürke farkas. Régebben az olyan élőhelyéről kipusztult ragadozók, mint a kaszpi tigris és az ázsiai gepárd is vadásztak a türkmén kulánra.

A nőstények és kicsinyeik kis csordákban élnek. A domináns hím a vízhez közeli területeket védi és minden inni érkező nősténnyel párosodni próbál. A nőstény kb. egy évnyi vemhesség után egyetlen utódot ellik, aki aztán élete első két évében anyjával marad.

Annak ellenére, hogy az egykori Szovjetunióban már 1919-ben védett állattá nyilvánították, a mai Kazahsztán területén nem sikerült megóvni a kipusztulástól, és 1935–36 körül teljesen eltűnt. Türkmenisztánban jelenleg 1300 példánya él (ebből 850–900 a Badkhyz természetvédelmi területen, valamint további 445 példány hét másik területen, ahol sikerült újra meghonosítani). Az elmúlt években óriási csökkenés következett be a türkmenisztáni állományban: Badkhyz területén 1993-ban még 6000, 1998-ban 2400, 2000-ben 646 kulán élt. Kazahsztánban négy területen sikerült újra meghonosítani (itt kb. 900 példány él jelenleg), Üzbegisztánban pedig egy területen (itt 34-et számoltak).

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Equus hemionus kulan című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
  NODES