Tamil írás

A tamil írás (தமிழ் அரிச்சுவடி) a bráhmi írásrendszer ősi, déli formájából alakult ki, de hatással volt rá a grantha írás is. A jelenleg használt írás a tamil nyelvű indiai államokban használatos. A tamil nyelv a dravida nyelvcsalád déli ágába tartozik, mintegy 52 millió ember anyanyelve, főleg a dél-indiai Tamilnádu államban, valamint a Srí Lankán beszélik, de elterjedt Délkelet-Ázsia országaiban is. A tamil nyelv egyike a legrégebbi nyelveknek Dél-Indiában. A legkorábbi szövegeket a bráhmi déli változatában írták az 1. század körül, a 8. századig folyamatosan változott, ekkor nyerte el többé kevésbé mai alakját.

Tamil
Típus	abugida (bráhmi írásrendszer)
Nyelvek	tamil, szanszkrit
Időszak	700-
Felmenő írásrendszerek	Bráhmi
Rokon írásrendszerek	malajálam, szinhála, kalinga, vatteluzsu, grantha
Unicode-tartomány	U+0B80–U+0BFF
ISO 15924	Taml
A Wikimédia Commons tartalmaz Tamil témájú médiaállományokat.

Jellegzetességek

A tamil írás számtalan ponton eltér a bráhmi írásoktól. Egyik legfontosabb különbség, hogy nem különbözteti meg az azonos helyen képzett zöngés és zöngétlen hangokat, azaz ezek nem alkotnak külön fonémát. Ezért a க் karakter /k/ például a [k], és [ɡ] hangokat is jelöli. Ennek oka, hogy a tamil nyelvtan csak a zöngétlen zárthangokat kezeli úgy, mint valódi mássalhangzókat, a zöngéseket úgy, mintha azok a zöngétlen hangok néma hangzóval kiegészített változatai lennének. A hagyományos tamil nyelvtanok részletes szabályokat tartalmaznak a hivatalos beszédben a zárthangok ejtésére. Ezek a szabályok nem követik a köznyelvi vagy nyelvjárási beszédet, ahol a zárthangok zöngés és zöngétlen változatát nem különböztetik meg (allofónia), hanem ez helyett a szavak jelentését a szövegkörnyezet határozza meg. Ezek a hangzásváltozatok gyakran meghatározhatók a hang szón belüli elhelyezkedéséből, mint például a ப /pa/ a szó kezdetén vagy egy zöngétlen mássalhangzó után és a /ba/ egy mássalhangzó és ம /m/ között, míg máskor ezek véletlenszerűek.

A tamil írás balról jobbra halad, és brámi eredetű rokonaihoz hasonlóan szótagírás. A szótag törzse vagy egy magánhangzó, vagy egy mássalhangzó és egy alapértelmezett magánhangzó, a tamil nyelvben /a/. Amennyiben a mássalhangzó önállóan szerepel, azt az írásjegy fölötti pont (viráma) jelöli. Nem különbözteti meg a kis és nagybetűket, és az írott és nyomtatott formát, bár régebben volt írott változata is, a vatteluttu. A számok írására ma már az arab és római betűkészletet használják, régebben ezeknek is egyedi jelük volt. A tamil, annak ellenére, hogy az egyik legtisztább formában élő dravida nyelv, számtalan dialektussal rendelkezik, ezzel Dél-India közvetítő nyelvének is tekinthető. A dialektusok fonémarendszere is sokszor eltér egymástól, emellett létezik a nyelvnek egy irodalmi változata is. A magyar kiejtés szerinti /s/, /sz/, /cs/, /dzs/ hangokat a beszélt nyelvben nem különböztetik meg, nem kezelik ezeket önálló fonémaként. Jellemző az r hang kettőzésekor (pl. குறம் , kurram =hiba) létrejövő módosulás, kiejtve: kuttam vagy kutram.

A bráhmi írásoktól eltérően a tamil írás jóval kevesebb ligatúrát (összekapcsolt mássalhangzókat) használ, mint az írásrendszer többi tagja, amennyiben ezek előfordulnak, az első mássalhangzó fölé helyezik a kapcsolt, inherens magánhangzó elnyomására szolgáló viráma jelet, és melléírják a következő mássalhangzót. Vannak kivételek is, például a க்ஷ (KSA) és ஶ்ரீ (Sri). A néma hangzót /h/ a tamilban a ஃ jelöli (visarga).

Átírási alapelvek

A tamil nyelvben az írás és annak kiejtése eltérő. Ez különösen az ind eredetű szavak esetében jelentős, ugyanis az ind hehezetes mássalhangzók és a magánhangzó /r/ jelölése sem írásban, sem kiejtésben nem különül el. Ezért

A tamil nevek (és közszavak) átírására a magyar Wikipédiában – a helyesírási irányelvnek megfelelően és a keleti nyelvekre vonatkozó akadémiai helyesírással összhangban (illetve az OH. ajánlásai alapján) – a magyaros átírást használjuk. A tamil nyelv a bráhmi írástípust használja.

• népszerűsítő: mivel csak a magyar helyesírás szerinti betűket használja
• fonematikus: az átírt nyelvek fonemáit próbáljuk megfeleltetni a hangzást tekintve legmegfelelőbb magyar fonémáknak;
• kompromisszumos:
  • miként a nemzetközi átírások túlnyomó többsége, megtartjuk az ai és au kettőshangzók írását, jóllehet a nyelvterület nagyobb részén már egyszerű magánhangzónak ejtik őket;
  • a szó végén mindig rövid a-t és i-t írunk (hosszú á és í helyett) tükrözve a leginkább elterjedt kiejtést és az átírási hagyományt;
  • továbbra is megengedjük az /e/ és /o/ hangok hagyományban gyökerező rövid e, o átírását, annak ellenére, hogy újabban terjed a hanghosszt visszaadó é és ó átírás;
  • a magyar gyakorlatban már meghonosodott nevek hagyományos formáját megtartjuk akkor is, ha ezek nem felelnek meg az átírási gyakorlatnak, pl. a tamil az átírás szerint tamizs lenne, vagy a középkori vallásos himnuszköltő szenteket Álvaroknak írjuk át Ázsvarok helyett.

Mássalhangzók

A tamil mássalhangzókat az írásjegyek „törzsének” (Mei) nevezik. A mássalhangzók három kategóriába sorolhatók: vallinam (kemény mássalhangzók), mellinam (lágy mássalhangzók, beleértve az összes nazális hangot), és idayinam (közepes mássalhangzók). Van néhány lexikai szabály a szavak képzéséhez, például egy szó nem érhet véget bizonyos mássalhangzókkal, és nem kezdődhet akármilyen mássalhangzóval (/r/, /l/ /ll/).

Az ábécé sorrendje (szigorúan abugida) a tamil nyelvben is a közös eredetű bráhmi írások sajátja.

Mássalhangzó	ISO 15919	Típus	IPA	Magyaros, ejtésközelítő
க்	k	vallinam	[k], [ɡ], [x], [ɣ], [h]	k, g, h
ங்	ṅ	mellinam	[ŋ]	n
ச்	c	vallinam	[t͡ʃ], [d͡ʒ], [ʃ], [s], [ʒ]	cs, s, dzs
ஞ்	ñ	mellinam	[ɲ]	ny
ட்	ṭ	vallinam	[ʈ], [ɖ], [ɽ]	t,cs,d
ண்	ṇ	mellinam	[ɳ]	n
த்	t	vallinam	[t̪], [d̪], [ð]	t,cs,d
ந்	n	mellinam	[n]	n
ப்	p	vallinam	[p], [b], [β]	p,b
ம்	m	mellinam	[m]	m
ய்	y	idaiyinam	[j]	j
ர்	r	idaiyinam	[ɾ]	r
ல்	l	idaiyinam	[l]	l
வ்	v	idaiyinam	[ʋ]	v
ழ்	ḻ	idaiyinam	[ɻ]	zs
ள்	ḷ	idaiyinam	[ɭ]	l
ற்	ṟ	vallinam	[r], [t], [d]	r,tr, dr
ன்	ṉ	mellinam	[n]	n

Nem tamil eredetű szavakhoz használt mássalhangzók

A tamil íráshoz az idők folyamán néhány új írásjegy is társult, ezeket grantha jeleknek hívják, és ezekkel írják le a szanszkrit jövevényszavakat. Ma ezeket használják az angol eredetű szavak leírásához is.

Mássalhangzó	ISO 15919	IPA	Magyaros, ejtésközelítő
ஶ்	ś	[ɕ], [ʃ]	sz
ஜ்	j	[d͡ʒ]	dzs
ஷ்	ṣ	[ʂ]	s
ஸ்	s	[s]	sz
ஹ்	h	[h]	h
க்ஷ்	kṣ	[kʂ]	ks

Magánhangzók

A magánhangzókat 'élő' (uyir) vagy 'hangzó' írásjegyeknek nevezik. A mássalhangzókkal együtt alkotják a szótag törzsét, ez a bráhmi alapú írásokban a szótagírás alapja. A tamil magánhangzók írásjegyeiben megkülönböztetik a rövid és a hosszú hangzókat, illetve tartalmaz két diftongust (/au/, /ai/ is).

Önálló forma

Magánhangzó	ISO 15919	IPA	Magyaros, ejtésközelítő
அ	a	[ʌ]	a
ஆ	ā	[ɑː]	á
இ	i	[i]	i
ஈ	ī	[iː]	í
உ	u	[u], [ɯ]	u
ஊ	ū	[uː]	ú

Nem tamil eredetű szavaknál (grantha jelek)

Magánhangzó	ISO 15919	IPA	Magyaros, ejtésközelítő
எ	e	[e]	e
ஏ	ē	[eː]	é
ஐ	ai	[ʌj]	ai
ஒ	o	[o]	o
ஓ	ō	[oː]	ó
ஔ	au	[ʌʋ]	au

Kapcsolt forma

A க் /k/ példáján bemutatva (a jel fölötti pont a viráma, ennek hiányában a betű hangértéke /ka/)

Kapcsolat	Kapcsolt forma	ISO 15919	IPA	Magyaros, ejtésközelítő
க் + அ	க	ka	[kʌ]	ka
க் + ஆ	கா	kā	[kɑː]	ká
க் + இ	கி	ki	[ki]	ki
க் + ஈ	கீ	kī	[kiː]	kí
க் + உ	கு	ku	[ku], [kɯ]	ku
க் + ஊ	கூ	kū	[kuː]	kú
க் + எ	கெ	ke	[ke]	ke
க் + ஏ	கே	kē	[keː]	ké
க் + ஐ	கை	kai	[kʌj]	kai
க் + ஒ	கொ	ko	[ko]	ko
க் + ஓ	கோ	kō	[koː]	kó
க் + ஔ	கௌ	kau	[kʌʋ]	kau

Gyakori betűkapcsolatok (ligatúrák)

Magánhangzók→ Mássalhangzók↓	அ	ஆ	இ	ஈ	உ	ஊ	எ	ஏ	ஐ	ஒ	ஓ	ஔ
க்	க	கா	கி	கீ	கு	கூ	கெ	கே	கை	கொ	கோ	கௌ
ங்	ங	ஙா	ஙி	ஙீ	ஙு	ஙூ	ஙெ	ஙே	ஙை	ஙொ	ஙோ	ஙௌ
ச்	ச	சா	சி	சீ	சு	சூ	செ	சே	சை	சொ	சோ	சௌ
ஞ்	ஞ	ஞா	ஞி	ஞீ	ஞு	ஞூ	ஞெ	ஞே	ஞை	ஞொ	ஞோ	ஞௌ
ட்	ட	டா	டி	டீ	டு	டூ	டெ	டே	டை	டொ	டோ	டௌ
ண்	ண	ணா	ணி	ணீ	ணு	ணூ	ணெ	ணே	ணை	ணொ	ணோ	ணௌ
த்	த	தா	தி	தீ	து	தூ	தெ	தே	தை	தொ	தோ	தௌ
ந்	ந	நா	நி	நீ	நு	நூ	நெ	நே	நை	நொ	நோ	நௌ
ப்	ப	பா	பி	பீ	பு	பூ	பெ	பே	பை	பொ	போ	பௌ
ம்	ம	மா	மி	மீ	மு	மூ	மெ	மே	மை	மொ	மோ	மௌ
ய்	ய	யா	யி	யீ	யு	யூ	யெ	யே	யை	யொ	யோ	யௌ
ர்	ர	ரா	ரி	ரீ	ரு	ரூ	ரெ	ரே	ரை	ரொ	ரோ	ரௌ
ல்	ல	லா	லி	லீ	லு	லூ	லெ	லே	லை	லொ	லோ	லௌ
வ்	வ	வா	வி	வீ	வு	வூ	வெ	வே	வை	வொ	வோ	வௌ
ழ்	ழ	ழா	ழி	ழீ	ழு	ழூ	ழெ	ழே	ழை	ழொ	ழோ	ழௌ
ள்	ள	ளா	ளி	ளீ	ளு	ளூ	ளெ	ளே	ளை	ளொ	ளோ	ளௌ
ற்	ற	றா	றி	றீ	று	றூ	றெ	றே	றை	றொ	றோ	றௌ
ன்	ன	னா	னி	னீ	னு	னூ	னெ	னே	னை	னொ	னோ	னௌ

Grantha jelek

Magánhangzók→ Grantha mássalhangzók↓	அ	ஆ	இ	ஈ	உ	ஊ	எ	ஏ	ஐ	ஒ	ஓ	ஔ
ஶ்	ஶ	ஶா	ஶி	ஶீ	ஶு	ஶூ	ஶெ	ஶே	ஶை	ஶொ	ஶோ	ஶௌ
ஜ்	ஜ	ஜா	ஜி	ஜீ	ஜு	ஜூ	ஜெ	ஜே	ஜை	ஜொ	ஜோ	ஜௌ
ஷ்	ஷ	ஷா	ஷி	ஷீ	ஷு	ஷூ	ஷெ	ஷே	ஷை	ஷொ	ஷோ	ஷௌ
ஸ்	ஸ	ஸா	ஸி	ஸீ	ஸு	ஸூ	ஸெ	ஸே	ஸை	ஸொ	ஸோ	ஸௌ
ஹ்	ஹ	ஹா	ஹி	ஹீ	ஹு	ஹூ	ஹெ	ஹே	ஹை	ஹொ	ஹோ	ஹௌ
க்ஷ்	க்ஷ	க்ஷா	க்ஷி	க்ஷீ	க்ஷு	க்ஷூ	க்ஷெ	க்ஷே	க்ஷை	க்ஷொ	க்ஷோ	க்ஷௌ

Példa az átírásra

நவநீதம் பிள்ளை átírása a következő módon történik: ந+வ+நீ+த+ம் பி+ள்+ளை

• ந = na
• வ =va
• ந் + ஈ → நீ = ní /n/+/í/ ligatúra
• த = ta
• ம் = m (a tamil írásjegy felett a pont a viráma, amely elnyomja az utána alapértelmezett /a/ hangot)
• ப்+இ → யி =pi /p/+/i/ ligatúra
• ள் = l
• ள + ஐ → ளை = lai /l/+/ai/ ligatúra

azaz Navanítam Pillai, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2011 tavaszán.

Eltérések a KNMH-tól

Átírás szerint: சோழர் = „Csózsar” a.m. Csólák, azaz a Csóla-dinasztia, KNMH: Csola, Csola-dinasztia.

Források

• Lawrence Lo: Tamil. ancientscript.com. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
• Major István: VI. Dél-Ázsia nyelvei. In Ligeti Lajos (szerk.): Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2080-X  
• Somi Anna: Tamil. In Fodor István (szerk): A világ nyelvei. Budapest: Akadémia. 1999. 1377. o. ISBN 9630575973  
• Tamil script notes [Draft]. w3.org. [2021. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 24.)