Wikipédia

Telkibánya

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 28.

Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt.

Telkibánya
Telkibánya a levegőből
Telkibánya a levegőből
Telkibánya címere
Telkibánya címere		 Telkibánya zászlaja
Telkibánya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Zoltán (független)[1]
Irányítószám3896
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség565 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség11,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,82 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′ 58″, k. h. 21° 21′ 24″48.482861°N 21.356589°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 58″, k. h. 21° 21′ 24″48.482861°N 21.356589°E
Telkibánya (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Telkibánya
Telkibánya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Telkibánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Telkibánya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés
 
A település környékének térképe

Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék (Eperjes–Tokaji-hegység) középső részében, a Hegyközben fekszik, a szlovák határ közelében. Tengerszint feletti magassága 403 méter.

A közvetlenül határos települések: észak felől Pányok, északkelet felől Füzér, kelet felől Nyíri, délkelet felől Regéc, délnyugat felől Fony, nyugat felől Gönc, északnyugat felől pedig Zsujta és Abaújvár.

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton érhető el, Hidasnémeti-Gönc vagy Pálháza-Bózsva érintésével, a 3708-as úton.

Címere

szerkesztés

A címer alakzata lekerekített pajzs, amely két mezőre oszlik. A pajzs alsó ívelt, zöld részén háromtornyú vár, melynek tornyai a pajzs többi részét betöltő kék mezőbe nyúlnak. A vár mindkét oldalán egy-egy díszegyenruhás bányász látható kalapáccsal, ékkel. A kék mező felső harmadában, jobb és bal oldalon negyvenöt fokos szögben döntött pajzs alakú címer, amelyek hosszában osztottak. A mező jobb oldala Árpád-sávos, bal oldala kék alapon öt stilizált arany Anjou-liliomot ábrázol.

Története

szerkesztés

1270-ben említik először mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja. 1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a termelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin-lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Mester Lászlóné (független)[4]
  • 1994–1998: Mester Lászlóné (független)[5]
  • 1998–2002: Mester Lászlóné (független)[6]
  • 2002–2006: Mester Lászlóné (független)[7]
  • 2006–2010: Mester Lászlóné (független)[8]
  • 2010–2014: Mester Lászlóné (független)[9]
  • 2014–2019: Kassai Zoltán (független)[10]
  • 2019–2024: Szabó Zoltán (független)[11]
  • 2024– : Szabó Zoltán (független)[1]

Látnivalók Telkibányán és környékén

szerkesztés


Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
567
553
549
549
537
575
565
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,9%, református 50,3%, görögkatolikus 2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,5% (25,8% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% szlováknak, 0,9% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,2% németnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,8% volt római katolikus, 47,7% református, 2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 3,5% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).[15]

Irodalom

szerkesztés

Galéria

szerkesztés
  • Képek Telkibányáról
  •  
    Kopjafás temető a református templom alatt
  •  
    Vártemplom
  •  
    Szent Katalin ispotály és kápolna romjai
  •  
    Kopjafás temető a református templom mögött
  •  
    Református templom a Bizsókáról
  •  
    A Károlyi-kastély
  •  
    Régi kép a Nagy utcáról

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  11. ↑ Telkibánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  12. ↑ [1], [2] Archiválva 2019. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  14. ↑ Telkibánya Helységnévtár
  15. ↑ Telkibánya Helységnévtár

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Telkibánya&oldid=27479800”
  NODES