Tongai ásótyúk
A tongai ásótyúk vagy polinéz ásótyúk (Megapodius pritchardii) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és az ásótyúkfélék (Megapodiidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Tongai ásótyúk | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Megapodius pritchardii G. R. Gray, 1864 | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tongai ásótyúk témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tongai ásótyúk témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt George Robert Gray angol zoológus írta le 1864-ben.[3] Tudományos faji neve William Thomas Pritchard brit konzulnak állít emléket.
Előfordulása
szerkesztésA Csendes-óceánon fekvő Tonga-szigeteken honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, valamint homokos partok és geotermikus vizes élőhelyek.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 35 centiméter.[5] A tollazata barna és szürke.
Életmódja
szerkesztésTápláléka rovarok, férgek és gyíkok, valamint magvak és kisebb gyümölcsök.
Szaporodása
szerkesztésMonogám faj. Lyukba készíti fészkét, oda rakja le a tojó 12-16 tojását, a vulkanikus szigetek, ahol él a faj ott kotlás nélkül kelnek ki a tojások. A csibék 50-80 nap alatt kelnek ki.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe kicsi, egyedszáma 250-999 példány közötti, viszont növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4] A vadászata és a betelepített állatfajok fenyegetik.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. november 3.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve