Tritikálé

keresztezett átmeneti takarmány és kenyérnövény
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 1.

A tritikálé a búza és a rozs keresztezésével létrehozott szemes gabonaféle takarmánynövény. Neve a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered.

Tritikálé
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Perjeformák (Pooideae)
Nemzetség-
csoport
:
Triticeae
Nemzetség: × Triticosecale
Wittm. ex A. Camus.
Szinonimák

× Triticale Tscherm.-Seys. ex Müntzing

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tritikálé témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tritikálé témájú kategóriát.

Eredetileg a 19. század vége felé kezdték el Svédországban és Skóciában termeszteni a búzához hasonló minőségű, azonban hidegtűrő növényt.

2004-ben 13,7 millió tonna tritikálé termett a világon. (Forrás: FAO)

A tritikálé a búza és rozs keresztezéséből származó, állandósult jellegű köztes típusú hibrid, amelynek a jelentősége világviszonylatban egyre jobban növekszik; jelenleg több mint 400 ezer hektáron termesztik. Jelentősége nemcsak átmeneti jellegében van, hanem beltartalma miatt is jelentős gabonaféle. Egyébként a tritikálé egyformán értékes takarmánygabona és kenyérgabona-növény. De ha sokoldalúan értékeljük, akkor elsősorban mint takarmánygabona jön számításba. A beltartalmi értékét tekintve első helyen a tritikálé fehérjetartalma említhető meg. A szem fehérjetartalma a környezettől, évjárattól és a talajtól is függ, általában 14-18% között ingadozik.

Vetésterülete a termesztésbe vonása idején növekvő tendenciát mutatott, az 1970-es évek végén erősen lecsökkent; az utóbbi években újból növekszik.

Származása és biológiai jellemzése

szerkesztés

A tritikálé céltudatos nemesítés útján jött létre, a búza és a rozs keresztezésének a terméke. A búzát és a rozsot már nagyon régóta keresztezték egymással, de fertilis és állandósult hexaploid tritikálé csak az 1950-es években (1950-1955 között) jött létre. A korábban megvalósult elsődleges tritikálék – a hexaploid búza x diploid rozs keresztezésével (42 + 14 = 56) oktaploid tritikálék voltak – vagy – a tetraploid búza x diploid rozs keresztezésével – (28+14=42) hexaploidok és meddők voltak. A sterilitás leküzdése az oktaploid tritikálék és a primer hexaploid tritikálé hibridek keresztezéséből származó F1 nemzedékek hexaploid tritikáléval végzett többszöri visszakeresztezésével valósult meg és így jött létre a másodlagos (secunder) hexaploid tritikálé.

A tritikálé alaktanilag a búza és a rozs között átmenetet képez (állandósult búza-rozs hibrid). Szára a rozshoz hasonlóan magas. Az alacsonyabb szárú fajták (50–100 cm) előállítása folyamatban van. Kalásza hosszú, elkeskenyedő, oldalról nézve a rozshoz, elölről nézve pedig a búzához hasonlít. A külső pelyva hosszú szálkát hord, mint a rozs és öntermékenyülő, mint a búza. Szemtermés. Nagy, kissé ráncos, töppedt, fakó színű és a rozshoz hasonlít. Fehérjetartalma átlagosan 18% körül van.

Termesztése

szerkesztés
Legnagyobb tritikálétermelők
2021
(Számok millió tonnában)
1.   Lengyelország 5,3
2.   Németország 1,9
3.   Franciaország 1,7
4.   Fehéroroszország 1,6
5.   Spanyolország 0,78
6.   Kína 0,36
7.   Ukrajna 0,30
8.   Oroszország 0,28
9.   Magyarország 0,27
10.   Ausztria 0,26
..
Föld összesen 15
Forrás: FAO[1]

A tritikálé az egyik jelentős gabonanövény a világon. 2021-ben a tritikálét több mint 40 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 15 millió tonnát.

A világ legnagyobb tritikálé termelői közé tartozik Lengyelország, Németország, Franciaország, Fehéroroszország és Spanyolország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Lengyelország, Németország és Franciaország az éves termés több mint felét (59%) adták a világ tritikálé termelésének.

Az utóbbi években a tritikálé termesztése világszerte nőtt, mivel az élelmiszeriparban számos felhasználási lehetősége van. A tritikálé például az egészséges élelmiszerek és a gluténmentes termékek előállításában is használatos. Emellett a tritikálé a takarmány- és az etanoliparban is jelentős szerepet játszik.

Éghajlat és talajigény

szerkesztés

A tritikálé éghajlatigénye nagyobbrészt a rozséhoz hasonló. Ezért elsősorban a rozstermelő körzetekben termeszthető, de csak a jobb homoktalajokon és a közepes búzatalajokon termeszthető gazdaságosan. Gyenge talajokon a rozs többet terem, jobb talajokon pedig a búza terem többet. (Ez is gátolta a tritikálé nagyobb arányú elterjedését Magyarországon.) A tritikálé, mint átmeneti növény, igényeit tekintve általában a rozshoz áll közelebb, nem pedig a búzához.

Agrotechnika

szerkesztés

A tritikálé-termesztés agrotechnika irányelvei lényegében azonosak a búza és a rozs termesztésével – főleg a rozstermesztés agrotechnikai irányelvei szerint kell termeszteni.

Tápanyagigény és trágyázás

szerkesztés

Mindenben azonos irányelveket kell követnünk, mint a búzánál, vagy a rozsnál. Ha nem rendelkezünk talajvizsgálati eredményekkel, célszerű a fajlagos tápanyag-igényének megfelelő NPK hatóanyagot adni a tritikálé alá. A fajlagos tápanyag-igény 100 kg termés és a hozzátartozó melléktermékek biztosításához: 2,53 kg N, 1,25 kg P2O5 és 1,40 kg K2O, amely 5,18 kg vegyes – NPK – hatóanyagnak felel meg. A gyakorlati trágyázás során – mivel többet terem a rozsnál – több tápanyagot igényel, mint a rozs és kevesebbet, mint a búza. (Ezek a megállapítások főleg a hosszúszalmájú fajtákra érvényesek.)

Talajelőkészítés

szerkesztés

Mindenben azonos a búza és a rozs talaj-előkészítésével, csak a magágy minőségére igényesebb azoknál.

A tritikálé-vetőmag előkészítésére és vetésére is nagy gondot kell fordítani a vetőmag gyenge csírázóképessége (85-88%) miatt. Nagyon fontos a korai vetés, általában a rozzsal egy időben vethető. Kenyér- és takarmánygabona céljára szeptember közepétől szeptember végéig vessük; ha zöldtakarmányozásra vetjük, már szeptember elején is elvethető.

Gabona-sortávolságra, 4–5 cm mélyre vessük. A szükséges vetőmagmennyiség: 4,9-5,1 millió csíra/ha. Ez a csíraszám – a gyenge csírázás, vagyis a több vetőmag miatt – kb. 230–260 kg/ha körüli vetőmagnak felel meg. Ezerszemtömeg: 43-45 g.

Különösebb ápolást nem igényel, illetve azonos a búza és főleg a rozs ápolásával. Betegségei a lisztharmat, rozsszárüszög, fuzárium és az anyarozs, amelyek ellen gombaölő szerekkel védekezhetünk. A kártevők közül a drótféreg, a kendermagbogár, a gabonalegyek és a gabonapoloskák fordulnak elő. Ezek ellen talajfertőtlenítéssel védekezhetünk.

Betakarítás és tárolás

szerkesztés

A rozs és a búza után érik. Aratása – hosszú szalmája miatt – inkább a rozséhoz hasonlít. Egyébként nem pereg, de cséplése nehézkesebb, mint a többi gabonaféléé, mert a kalászorsó erősen töredezik. Tárolása mindenben azonos a többi kalászos gabonaféle tárolásával.

  1. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
  NODES
Idea 1
idea 1