Uhu

Uhu
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Bagolyalakúak (Strigiformes);
Család:	Bagolyfélék (Strigidae);
Alcsalád:	Striginae;
Nem:	Bubo;
Faj:	B. bubo;
Tudományos név
	Bubo bubo; (Duméril, 1806)
Szinonimák
	Nagy fülesbagoly
Elterjedés
	Az uhu elterjedési területe egész éves
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Uhu témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Uhu témájú médiaállományokat és Uhu témájú kategóriát.

Ez a szócikk a madárról szól. Az azonos nevű magyar Linux disztribúcióhoz lásd az UHU-Linux oldalt.

Az uhu vagy nagy fülesbagoly (Bubo bubo) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Eurázsiában él. Kerüli az embert, hiszen a nehezen megközelíthető, sziklás, szakadékokkal szabdalt területeket kedveli, amelyeket elszórtan fák borítanak.

Alfajai

európai uhu (Bubo bubo bubo) – Észak- és Közép-Európa
spanyol uhu (Bubo bubo hispanus) – Spanyolország és Portugália
orosz uhu (Bubo bubo ruthenus) – Nyugat-Oroszország (az Ural hegységtől nyugatra)
közel-keleti uhu (Bubo bubo interpositus) – Ukrajna déli részétől Szíriáig
szibériai uhu (Bubo bubo sibiricus) – Nyugat-Szibéria, az Ural hegységtől az Ob folyóig
közép-szibériai uhu (Bubo bubo yenisseensis) – Közép-Szibéria, az Ob folyótól a Bajkál-tóig
jakut uhu (Bubo bubo jakutensis) – Északkelet-Szibéria, a Bajkál-tótól a Csendes-óceánig
usszuri uhu (Bubo bubo ussuriensis) – Usszuri-föld és Észak-Kína
közép-ázsiai uhu (Bubo bubo turcomanus) – Kazahsztántól Nyugat-Mongóliáig
türkmén uhu (Bubo bubo omissus) – Irán északkeleti része, Türkmenisztán és Nyugat-Kína
iráni uhu (Bubo bubo nikolskii) – Irán déli része, Afganisztán és Pakisztán
bengál uhu (Bubo bubo bengalensis) – India, Nepál, Banglades és Burma nyugati része, egyes rendszerek Bubo bengalensis önálló fajként sorolják be
himalájai uhu (Bubo bubo hemachalana – Himalája, Tien-san és a Pamír hegységek
tibeti uhu (Bubo bubo tibetanus) – Tibet
Bubo bubo tarimensis – Mongólia és Észak-Kína
kínai uhu (Bubo bubo kiautschensis) – Kína keleti része
koreai uhu (Bubo bubo tenuipes) – Észak-Korea és Dél-Korea
délkelet-kínai uhu (Bubo bubo swinhoei) – Délkelet-Kína
Kuril-szigeteki uhu Bubo bubo borissowi – Szahalin és a Kuril-szigetek
Bubo bubo auspicabilis
Bubo bubo dauricus
Bubo bubo gladkovi
Bubo bubo inexpectatus
Bubo bubo jarlandi
Bubo bubo meridionalis
Bubo bubo ognevi
Bubo bubo zaissanensis

Megjelenése

A legnagyobb bagolyfajok egyike, magassága 60-75 centiméter, szárnyfesztávolsága 160-188 centiméter. A tojó nagyobb és nehezebb, mint a hím, tömege 1750-4200 gramm között van, míg a hím tömege 1500-2800 gramm közötti. Háta rozsdabarna, feketés vonalkákkal, hasi része sárgás, hullámos barna rajzokkal. Tollfülei jól láthatók. Lábai tollasak, szárnyai nem érnek a farka végéig. Horgas csőre van, amivel könnyen tudja tépni a zsákmányát.

Életmódja

Éjjeli ragadozó, nappal sziklarésekben, fák üregében pihen. Madarakon és kisebb emlősökön kívül a nyulakat is zsákmányul ejti. Nagy termete lehetővé teszi akár más baglyok, őzgidák és rókák elejtését is. Éjjeli állat, de megfigyeltek olyan példányokat is, amelyek nappal jártak zsákmány után. Rendkívül kifinomult látása és hallása segíti vadászatában.

Szaporodása

Magányosan élnek, csak a költési időszakban állnak össze az állandó, egymás mellett élethosszig kitartó párok. Az egyedek hevesen védelmezik territóriumukat. A költési időszaka február és augusztus közé esik. Gyakran más fajok fészkét foglalja el, vagy saját maga rakja egy-egy védett sziklakiszögellésre, barlang bejáratához, a tajgán a talajra. A fészket a pár több éven keresztül is használhatja. A költésben a tojó egyedül vesz részt, a fiókák felnevelésében azonban a hím is szerepet vállal. A fészkét hevesen védelmezi a betolakodókkal szemben. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 34 napig kotlik, a fiókák fészeklakók, és nagyjából 7 hetesen válnak röpképessé. A fiatalok 2-3 évesen költenek először. A megfigyelések szerint 31 éves korukban még szaporodóképesek. A természetben többnyire 20 évnél nem élnek tovább, fogságban azonban 60 évig is elélhetnek.

Védettsége

Rendkívül érzékenyek élőhelyük, környezetük változásaira. Ha kevesebb a táplálék, egyből csökken a párzási kedvük, így a költési időszak is késik.

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft, hazai állománya 40 párra tehető. Elsősorban középhegységeink sziklafalain, elhagyatott kőbányáiban fészkel. Kizárólag éjszakai aktivitású bagolyfaj, a nappalt sziklaüregekben és sziklapárkányokon tölti. Zsákmányállatai rágcsálók, nyúlfiak és sünök. Állománya a sikeres természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően növekvőben van.

Állatkertekben gyakori fajnak számít, Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Debreceni Állatkertben, a Jászberényi Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben és a Pécsi Állatkertben mutatnak be uhut (általában nem a hazai, hanem a koreai alfaját).

Vadászat uhuval

A repülő vadász

Uhut használnak vadászatra. E célból az uhut még fiatalon befogják, röptetőkben tartják. Amint kitollasodott, egyik lábára erős bőrből készült béklyót tesznek. Melegvérű állatokkal – hetente legalább kétszer – etetik. Veleszületett ösztönénél fogva csakhamar megismerkedik ellenségeivel, melyeket azután minden tanítás nélkül különbözőképpen jelez. Így a varjút, szarkát, vércsét ide-oda tipegéssel, tollainak borzolgatásával jelenti; hasonlóan a karvalyt, sólymot és az ölyvet is, csakhogy fejét vállai közé húzva, csőrével pedig kelepelve; a nagy sast pedig ülőkéjéről leugorva a földön várja, sőt még hátára is fekszik, hatalmas karmaival védve testét. Ha azután az uhuval vadászni akarnak, akkor az erdő kiszögellésein, a nyílt mezőn bagolykunyhót építenek a vadásznak. A gödröt azután befedik kilövőrésekkel ellátott fatetővel és földdel úgy, hogy az egésznek kívülről földhányás alakja legyen. A kunyhó előtt 20-30 méternyire erősen oldalt hajló ágat ásnak a földbe ülőkének az uhu számára, s végül ettől mintegy 10 méternyire leszállásra alkalmas fát raknak az uhura lecsapó madarak számára. A vadászatnál az uhut egyszerűen az ülőkéhez kötik, a vadász pedig a kunyhóba húzódva várja a ragadozó madarak érkezését. A vadászatra különösen a kora tavasz és az ősz, a ragadozó madarak vándorlási ideje alkalmas.

Fontos megjegyezni, hogy egy uhu karmolása életveszélyes az emberre nézve. A madár karmai alatt a zsákmány elfogyasztása során kisebb húscafatok és szőr maradhat, amely hamar bomlásnak indul. Az uhukarmolás fertőző baktériumokat juttathat a véráramba, igen nagy emiatt a vérmérgezés kockázata. A karmolást követően azonnal orvoshoz kell fordulni.

Érdekességek

A népszerű magyar rajzfilmsorozat, a Dr. Bubó főszereplője is egy uhu bagoly, erre utal a latinból kölcsönzött neve is.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2024. november 23.)
Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2011. június 26.)
Bioport
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Fekete, István. Hú. Móra Ferenc Könyvkiadó (1995)
http://www.pecszoo.hu/uhu/^{[halott link]}

Képek

szunnyadó uhu
figyelő uhu
fészkelő uhu
Uhu portré a Budakeszi Vadasparkban

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap