Umbriel (hold)

a harmadik legnagyobb Uránusz-hold
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 18.

Az Umbriel az Uránusz harmadik legnagyobb holdja, távolsági sorrendben pedig a tizenhatodik. Az Umbrielt William Lassell fedezte fel 1851 októberében és tőle származik a hold neve is.

Umbriel
A Voyager–2 1986-os felvételén
A Voyager–2 1986-os felvételén
Felfedezése
FelfedezőWilliam Lassell
Felfedezés ideje1851. október 24.
NévadóUmbriel
Alternatív névUránusz II
Pályaadatok
Fél nagytengely266 300 km
Pálya excentricitása0,0039
Orbitális periódus4,144 nap
Keringési periódus4,14 nap
Inklináció0,205° (az Uránusz egyenlítőjéhez)
AnyabolygóUránusz
Központi égitestUránusz
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő1170 km
Tömeg1,1717 jottagramm
Átlagos sűrűség1,39 gramm/köbcentiméter
Forgási periódusmegegyezik a keringési periódussal
Albedó0,26
Felszíni hőmérséklet≈75 K
Látszólagos fényesség15,1[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Umbriel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Umbriel felszínének nagy részét kráterek borítják. Az égitestről való jelenlegi tudásunk nagy része egyetlen űrszondától, a Voyager–2-től származik, mely 1986-ban repült el az Uránusz mellett, és az Umbriel felszínének körülbelül 40%-át feltérképezte.

Felfedezés és elnevezés

szerkesztés

Az Umbrielt William Lassell fedezte fel 1851 október 24-én és egy karakterről nevezte el Alexander Pope A fürtrablás című művéből. Umbriel egy szellem volt a vígeposzban; neve a latin umbra (árnyék) szóból származik.[2]

Az Umbriel kb. 266 000 km-re kering anyabolygójától. A bolygó egy kis excentricitású pályán kering az Uránusz körül. Keringési ideje 4,1 földi nap.

Mivel az Uránusz az oldalán kering a Nap körül, az Umbriel mellett a többi hold is különleges ciklusoknak van kitéve. A hold 42 évet tölt teljes sötétségben, hogy aztán 42 évet folyamatos világosságban töltsön.

Fizikai tulajdonságai

szerkesztés
 
A Föld, a Hold és az Umbriel méretének összehasonlítása

Az Umbriel mind átmérőjét, mind tömegét tekintve az Uránusz harmadik legnagyobb holdja. A Naprendszer tizenharmadik legnagyobb holdja.

A hold felszíne a legsötétebb az Uránusz holdjai közül.

Az egyetlen közeli felvétel az Umbrielről a Voyager-2 űrszonda által készült 1986 januárjában. Az elrepülés idején az Umbriel déli féltekéje a Nap felé mutatott, így a hold északi, sötétségben lévő részét nem lehetett tanulmányozni.

  1. Andy Wilson: Observer's Challenge – The Moons of Uranus. British Astronomical Association, 2021. december 1. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  2. Paul, Richard: The Shakespearean Moons of Uranus. folger.edu . Folger Shakespeare Library, 2014 (Hozzáférés: 2024. február 25.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Umbriel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Umbriel (hold) témájú médiaállományokat.

  NODES
Association 1