Vészi Endre

(1916–1987) magyar költő, író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 18.

Vészi Endre (Budapest, 1916. október 19. – Budapest, 1987. július 9.) Kossuth-díjas magyar költő, író.

Vészi Endre
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Született1916. október 19.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1987. július 9. (70 évesen)[3][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaDlabola Margit
GyermekeiÁgnes (1951–2018)
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (21/4(A)-1-57)
Írói pályafutása
Jellemző műfajokvers, próza, színmű

A Wikimédia Commons tartalmaz Vészi Endre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Vészi Endre a Könyvhéten dedikál (Budapest, 1987. június 2.)

Életpályája

szerkesztés

Apja, Weisz Henrik szappanfőző, anyja Kramberg Nechume volt.[4][5] A polgári iskola elvégzése után a vésnökmesterséget tanulta ki, a Geduldiger cégnél dolgozott 1932–1938 között. 1934-től jelentek meg versei a következő újságokban: Népszava, Nyugat, Szép Szó, Pesti Napló, Magyar Csillag, Munka, Válasz. Első verseskötete 1935-ben jelent meg. 1937-től közéleti cikkei, szociográfiai riportjai. Első regénye, a Felszabadultál 1937-ben elnyerte a Pantheon könyvkiadó Mikszáth-díját. 1942-től munkaszolgálatos, koncentrációs táborok foglya. 1945-ben tért haza, és még ugyanebben az évben a Népszava munkatársa lett 1951-ig. 1948-tól folyamatosan jelentkezett kötetekkel, hangjátékokkal, színdarabokkal, filmekkel, tévéjátékokkal.

1950-ben feleségül vette Dlabola Margitot. Az Írószövetség titkára 1955–1956 között. 1956-ban lemondott tisztségéről.

  • Végy oltalmadba (1935)
  • Ünneprontó (1936)
  • A fekete rév (1944)
  • Boldog grafikon (1949)
  • Csillagtérkép (1956)
  • Fohász szigorúságért (1961)
  • Arckép ezer tükörben (1964)
  • A varázsló kalapjában (1967)
  • Visszapillantás a jelenbe (1969)
  • Jövő teleim emléke (1972)
  • A teljesség igézetében (1974)
  • Titokzatos párhuzamok (1977)
  • Farsangi király (1979)
  • Értünk is fussatok paripák (1981)
  • Folytatólagos vallomás (1981)
  • Hattyú az udvar fölött (1983)
  • Hány perc a nyár? (1986)
  • Az ittmaradó város (1989)
  • A magyar költészet kincsestára 70. kötet, V. E. válogatott versei (1998)
  • Felszabadultál (1937)
  • Gyerekkel a karján (1938)
  • Elsüllyedt Budapest (1946)
  • Muszka Pista, egy lopott ló története (1946)
  • Mire tavasz lesz (1947)
  • A két vöröshajú (1948)
  • Lakoma hajnalban (1960)
  • Darazsak támadása (1964)
  • Aranyszoba (1966)
  • Vendég az esküvőn (1968)
  • Kőzene (1969)
  • A hosszú előszoba (1970)
  • A túsz zavarbaejtő halála (1972)
  • Tériszony (1973)
  • Ember és árnyék (1975)
  • Bukósisak (1973)
  • Inkognitóban Budapesten (1976)
  • Nyitott ház (1977)
  • Angi Vera (1977)
  • Angi Vera és a többiek (1979)
  • A tranzitutas (1979)
  • Estély az Izabellán (1980)
  • A messziről jött ember (1982)
  • Tűréshatár (1982)
  • Ember a retikülben (1984)
  • A gyökérember és a sziréntulajdonos (1984)
  • Kéz a levegőben (1985)
  • Le az öregekkel (1985)
  • Árvai bolyongásai (1987)
  • Forró drót (1989)
  • Az ezüst kehely (1995)

Színművek

szerkesztés
  • Az utolsó kör (1968, rendező: Gertler Viktor)
  • Tiltott terület (1969, rendező: Gábor Pál)
  • Angi Vera (1978, rendező: Gábor Pál)
  • Nyitott ház (1981, rendező: Gábor Pál)
  • Kettévált mennyezet (1982, rendező: Gábor Pál)
  • A sárga telefon (1986, rendező: Berényi Gábor)

Összegyűjtött hangjátékai

szerkesztés
  • A piros oroszlán (1962)
  • Hangok és sorsok (1966)
  • A piros oroszlán (1971)
  • Félhomályos zóna (1976)
  • Jóisten farmerben (1985)
 
Sírja a Farkasréti temetőben (21/A-1-57). Alkotó: Búza Barna

Díjai, elismerései

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  NODES