Varga Zoltán (labdarúgó, 1945)
Varga Zoltán (Vál, 1945. január 1.[2] – Budapest, 2010. április 9.) magyar olimpiai bajnok labdarúgó, csatár, labdarúgóedző, a Ferencvárosi TC örökös bajnoka. 1977-ben elvégezte a kölni labdarúgó edzőképző főiskolát; a Győri ETO FC szakmai igazgatója volt, majd Aszódon edző.
| Varga Zoltán | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 1973-ban | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1945. január 1. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Vál, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 2010. április 9. (65 évesen) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sírhely | Szent István-bazilika[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magasság | 185 cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poszt | csatár | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Zoltán témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Játékos-pályafutása
szerkesztés
A Ferencvárosban
szerkesztésA Ferencvárosban kezdte profi karrierjét. A nagycsapatban 1961-1968 között játszott, amely időszak a klub második világháború utáni történelmében az egyik legsikeresebb volt. Varga 135 mérkőzésen lépett pályára, 53 gólt lőve. A klub bajnok lett az 1962-63-as, 1964-es, 1967-es és 1968-as NB I-es idényben is.
Ezekben az években a Fradi, mint Európa egyik legjobb klubcsapata, sorozatban bejutott a Vásárvárosok kupája nevű, nagy európai klubcsapatoknak rendezett nemzetközi tornára is. Mai utódja az Európa-liga.
Az 1962–63-as idényben az elődöntőig jutottak Vargával a sorban, majd két évre rá, 1964-65-ben megnyerték azt. A siker nem szakadt meg, 1967–68-ban a másodikok lettek. Mivel a mexikói olimpián Varga elhagyta az országot, így lezárult sikeres korszaka a Ferencvárosnál. Többé játékosként magyar klubban nem játszott.
A Herthában
szerkesztésDisszidálását követően a nemzetközi futballszövetség automatikusan két év eltiltással sújtotta, mely idő alatt előbb a belga Standard Liège (1968-1969), majd később az akkor német elsőosztályú Hertha BSC keretével edzett, utóbbi csapat színeiben tért vissza a pályára is 1970-ben. Első aktívan végigfutballozott idényében meghatározó tagja volt csapatának, a berliniek a harmadik helyig jutottak végül. Az utolsó meccsen már "tét nélkül" léptek pályára a bundabotrányban főszerepet játszó, több másik meccset is megvásároló Arminia Bielefeld ellen, akik megpróbálták megvesztegetni a Hertha több játékosát is.
Vargát a csapat több másik tagjához hasonlóan emiatt az 1-0 arányban elveszített meccs miatt tiltották el fél évvel később 1974. június 20-ig. A német labdarúgó-szövetség 1972 nyarán engedélyezte számára – és hozzá hasonlóan több másik eltiltott játékos számára – a külföldre igazolást. Varga a skót FC Aberdeenben folytatta pályafutását. Herthás korszakában akadt össze először későbbi edzőjével, Otto Rehhagellel, aki akkoriban a Kaiserslautern hátvédje volt. Rehhagel több ízben is mind verbálisan, mind durva szabálytalanságokkal provokálta Vargát, Varga Bocsák Miklós 1997-es könyvében olvasható elbeszélése szerint amikor emiatt utólag kérdőre vonta Rehhagelt, az Lóránt Gyulára, a Kaiserslautern akkori magyar edzőjére, az Aranycsapat korábbi tagjára hivatkozott, aki erre a viselkedésre biztatta, mondván Varga gyenge idegzetű karakter, és biztosan sikerült tönkretenni a játékát, ha ilyen nyomás alá helyezik.
Az Aberdeen FC-ben
szerkesztésAz 1972–1973-as idényben 31 meccsen 15 gólt szerzett.
Az Ajaxban
szerkesztésA csapatban 13 válogatott játékos volt, akik készültek az 1974-es világbajnokságra, így mindössze 12 meccsen szerepelt és 2 gólt rúgott. Ennek ellenére a holland vezetők nagyon elégedettek voltak vele. Vargát lenyűgözte az akkori holland közeg, amit mi sem igazol jobban, hogy Johnny Rep és mások amiben tudtak, segítettek Vargának, hogy be tudjon illeszkedni a csapatba. Többek közt ezért is sajnálta végül, hogy Németországba távozott.
A Borussia Dortmundban
szerkesztésVarga az 1971-es bundabotrányhoz kapcsolódó eltiltása[3] után 1974-ben térhetett vissza Nyugat-Németországba, ahol a 9 évvel korábban még KEK-győztes, ám 1972 óta csak a másodosztályban szereplő Borussia Dortmund szerződtette. Első dortmundi idényében 25 bajnoki mérkőzésén négy gólt szerzett, a csapat pedig a hatodik helyen végzett. Egy évvel később már sikerült a feljutás, a csapat a második helyen zárta az idényt, és osztályozóval visszakerült a Bundesligába. Varga ebben az idényben 26 mérkőzésen hatszor volt eredményes, és játszott a Nürnberg ellen sikerrel megvívott osztályozó második, 3-2-re megnyert mérkőzésén is.[4]
Mindeközben azonban folyamatosak voltak a nézeteltérések a csapat és edzői között, elsőosztályú működését így új szakvezető, Otto Rehhagel irányításával kezdte meg a csapat, aki nem adott lehetőséget Vargának, egyrészt a korábbi edzők elmozdításában játszott szerepe, másfelől Varga játékstílusáról alkotott véleménye miatt. Varga maradni szeretett volna, de lehetőséget egyszer sem kapott, így fél év múltán az FC Augsburg másodosztályú együtteséhez távozott. Dortmundi időszakának emlékezetes pillanata volt a "Zoltán galambfogásaként" az utókorra maradt esemény, mikor is egy a pályán repkedő galambot Varga puszta kézzel fogott meg, és vitt ki a pályáról.[5]
A KAA Gentben
szerkesztés1977
A válogatottban
szerkesztés1964 és 1968 között 12 alkalommal szerepelt a válogatottban és 2 gólt szerzett. Az 1964-es spanyolországi Európa-bajnokságon bronzérmet szerző csapat tagjaként debütált a válogatottban. 1966-ban részt vett az angliai világbajnokságon, de sérülése miatt nem léphetett pályára.
1964-ben a tokiói olimpián aranyérmet szerzett csapat tagja. Négyszeres olimpiai válogatott. Az 1968-as mexikóvárosi olimpián is a keret tagja volt, de a mérkőzések megkezdése előtt elhagyta az olimpiai tábort és nem tért vissza Magyarországra.
Sokan mondták nekem, hogy hiányzik belőlem a kompromisszumra való hajlandóság. Én belátom, hogy bennem nincs elég kompromisszumkészség, pedig kellene. De amikor ezen gondolkodom, mindig eszembe jut, hogy nem is lesz. Gyerekkoromban elromlott bennem valami. Van egy részem, ami nem működik, és ez vesztemre van. Soha nem tudtam hazudni. Nem tennék olyat, amivel nem értek egyet, mert nem tudnék aludni: egy perc nyugalmam nem lenne azután. Én a rosszra soha nem fogom azt mondani, hogy jó. És azt sem hiszem, hogy a távolabbi célokhoz hazugságokon és jellemtelenségen keresztül vezetne az út. Én ezért maradtam fiatal, ahogyan sokan mondják: olyan, mint egy kisgyerek. Ez egyfajta naivitással is együtt jár. Életem során sokan becsaptak emiatt, de nem bántam meg semmit. Lehetett volna könnyebb az életem, de ha tükörbe nézek, azt látom: az én szemem mindig nevet...[6]
Edzői pályafutása
szerkesztés- 1978-1980 BV Brambauer (játékos-edző)
- 1981 Preußen Münster
- 1983 MTV Ingolstadt
- 1991-1993 MSV München
- 1996-1997 Ferencváros
- 1997 Kispest-Honvéd
- 1998-1999 Dunaferr (NB II)
- 2000 Diósgyőr FC
- 2001-2002 Győr
- 2003 Szakmai igazgató (Győri ETO)
- Rövid ideig Aszód FC
Halála
szerkesztés
2010. április 9-én este a Danuvia-pályán megrendezett öregfiúk-meccsen, játék közben esett össze. A mérkőzést az old boys-bajnokság másodosztályának keleti csoportjában játszották, Varga Zoltán a Merkapt SE labdarúgócsapatában futballozott. Rosszulléte miatt megszakadt a mérkőzés, és a helyszínre kiérkező mentők már nem tudtak rajta segíteni.[7][8]
Sikerei, díjai
szerkesztésKlubcsapatokkal
szerkesztés
Ferencváros:
- Magyar bajnok (4): 1962–1963, 1964, 1967, 1968
- Magyar bajnoki ezüstérmes (2): 1965, 1966
- Magyar bajnoki bronzérmes (2): 1961–1962, 1963 ősz
- Magyar Népköztársaság-kupa-döntős (1): 1966
- Vásárvárosok kupája-győztes (1): 1964–1965
- Vásárvárosok kupája-döntős (1): 1967–1968
Hertha BSC:
- Német bajnoki bronzérmes (1): 1970–1971
AFC Ajax:
- Holland bajnoki bronzérmes (1): 1973–1974
Válogatottal
szerkesztés- Magyarország:
- Olimpiai bajnok (1): 1964
- Európa-bajnoki-bronzérmes (1): 1964
Vezetőedzőként
szerkesztésEgyéb
szerkesztés- Budapest díszpolgára (2015) /posztumusz/[9]
Statisztika
szerkesztésMérkőzései a válogatottban
szerkesztés
Kötetei
szerkesztés- Valahogy mindig félúton; Apriori International, Bp., 2008
- Valahogy mindig félúton; szerk. Bugya István; Püski, Bp., 2008
Emlékezete
szerkesztés2013 októberében azt a sportpályát, ahol a halál érte, Varga Zoltán Sportpályának nevezték el.[10]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=30&layout=s
- ↑ Vál község polgári születési anyakönyvének tanúsága szerint a születés napja 1945. január 1., a bejegyzés kelte 1945. április 12., folyószáma: 7. Más források 1944. december 31-ére teszik a születésének napját.
- ↑ Barotányi Zoltán: A bunda fenomenológiája - Kifordítom. Magyar Narancs. (Hozzáférés: 2019. április 20.)
- ↑ http://www.fussballdaten.de/bundesliga/relegation/1976/dortmund-nuernberg/
- ↑ http://www.bvb.de/?%81%9C%5E%1B%E7%F4%9D#Mai%201976
- ↑ Bartus László: Varga Zoli disszidál: volt egyszer egy Ferencváros
- ↑ Origo: Elhunyt Varga Zoltán, 2010. április 9. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
- ↑ Index: Rossz címre ment a rohamkocsi Varga Zoltánért, 2010. április 10. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
- ↑ Díjazás: Varga Zoltán posztumusz díszpolgár lett. www.nemzetisport.hu (2015. április 29.) (Hozzáférés: 2015. április 29.)
- ↑ nemzetisport.hu: Labdarúgás: felavatták a Varga Zoltán Sportpályát, 2013. október 3. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: III. kötet (S–Z). Szekszárd: Babits. 1995. 276. o. ISBN 963-495-014-0
További információk
szerkesztés- Varga Zoltán hivatalos honlapja (magyarul)
- Varga Zoltán adatlapja a FIFA.com-on Archiválva 2009. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Profil a footballdatabase.eu-n (angolul)
- Pályafutása statisztikái a fussballdaten.de-n (németül)
- Profil a worldfootball.net-en (angolul)
- Varga Zoltán-emlékvideó Hunvista.net, 2010. április 10.
- Varga Zoltán Németországban
- NELA – Varga Zoltán [1]
- A labdarúgócsapat összetételét operatív úton irányítottuk, index.hu, 2017. május 2.
- Bocsák Miklós: A császár és utána a sötétség; Sport, Bp., 1984
- Koltay Gábor: A meztelen valóság. Mi történt a színfalak mögött? Varga Zoltán rehabilitálása; Szabad Tér, Bp., 1988
- Bocsák Miklós: Vargazoli; Paginarum, Bp., 1997
- Végh Antal: Miért nem szeretem Varga Zoltánt?; szerzői, Bp., 1997
- Bartus László: Varga Zoli disszidál. Volt egyszer egy Ferencváros; szerzői, Bp., 2000
- Lakat T. Károly: Requiem a nagy 8-asért. A fradisták vargazolija; Kossuth, Bp., 2010
