Viktor Hambarcumján

örmény születésű szovjet-orosz csillagász
(Viktor Ambarcumjan szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 3.

Viktor Hambarcumján (örményül: Վիկտոր Համբարձումյան, oroszul: Виктор Амазаспович Амбарцумян / Viktor Amazaszpovics Ambarcumjan) (Grúzia, Tbiliszi, 1908. szeptember 18.Örményország, Bjurakan, 1996. augusztus 12.) örmény születésű szovjet-orosz csillagász.

Viktor Hambarcumján
Született1908. szeptember 5.[1][2][3]
Tbiliszi[2][3]
Elhunyt1996. augusztus 12. (87 évesen)[1][4][5][6][7]
Byurakan[8][3]
Állampolgársága
Gyermekeinégy gyermek:
  • Rafael Hambardzumyan
  • Ruben Hambardzumján
SzüleiHamazasp Hambardzumyan
Foglalkozása
Tisztsége
  • igazgató (1946–)
  • elnök (1947–1993, Örmény Tudományos Akadémia)
  • a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja (1950–1990)
  • elnök (1961–1964, Nemzetközi Csillagászati Unió)
  • elnök (1968–1972, International Council for Science)
Iskolái
  • Herzen Állami Pedagógiai Egyetem (1924–1925)
  • Szentpétervári Egyetem Fizika és Matematika Kar (1925–1928)
  • Pulkovói Obszervatórium (1928–1931)
Kitüntetései
SírhelyeByurakan[3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Hambarcumján témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tbilisziben született, alsó- és középiskoláit itt végezte. A leningrádi egyetemen szerzett diplomát 1928-ban, 1934-től az egyetem professzora lett, majd 1935-ben a fizikai-matematikai tudományok doktora.[18] A Leningrádhoz közeli pulkovói obszervatórium munkatársaként is dolgozott, majd 1939-ben az egyetemen megalapította az asztrofizikai tanszéket. 1939-től a Szovjet Tudományos Akadémia levelező-, 1943-tól rendes tagja lett. 1943-ban megalapította az Örmény Tudományos Akadémiát, melynek évtizedekig elnöke volt. Több ország akadémiájának – így az MTA-nak is – tagja volt. 1946-ban az örményországi Bjurakanban megalapította a Bjurakani Asztrofizikai Obszervatóriumot, amelynek első igazgatója lett. Csillagászati eredményeit nemzetközileg is elismerték, így 1948-1955 között alelnöke, 1961–1964 között elnöke a Nemzetközi Csillagászati Uniónak. Politikai szinten is magas tisztségeket töltött be: a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, az Örmény SzSzK Legfelső tanácsának elnöke volt. Magas állami kitüntetéseket kapott, egyebek mellett a Lenin-rendet is elnyerte. Tudományos munkásságáért több külföldi kitüntetés mellett 1960-ban az Angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérmét és a Bruce-érmet is megkapta.

Munkássága

szerkesztés

Hambarcumján a 20. század szovjet csillagászatának meghatározó személyisége, de asztrofizikai eredményei nemzetközileg is elismertek. Az 1930-as években a gázködök, planetáris ködök, szupernóvák körüli ködök sugárzási elméletét dolgozta ki. Később a kettőscsillagok és csillaghalmazok dinamikai problémái foglalkoztatták, majd a csillagkeletkezés és -fejlődés elméletében alkotott maradandót. 1947-ben felfedezte a csillagtársulások két csoportját: az O és T asszociációkat. Életműve a szupersűrű presztelláris anyag létének megállapításában csúcsosodott ki. Ennek az instabil anyagnak szétrobbanásakor csillagok keletkeznek (ezek a fiatal csillagok alkotják az asszociációkat), de sűrűsége folytán a galaxisok magjaként a tömeget is biztosíthatja. Az extragalaxisok fejlődése és a Földön kívüli civilizációk kutatása is fokozottan érdekelte. Több kiváló tankönyvet írt. Szerkesztésével 1939-ben jelent meg az Elméleti asztrofizika c. könyv. 1960-ban két kötetben kiadták az addig megjelent összes publikációit.[18] Róla nevezték el az 1905-ös számú kisbolygót.

  NODES
Intern 2
os 16
web 1