Vita:Az ember tragédiája (dráma)

Ez a lap egykor a kiemelkedő minőségű szócikkek közé tartozott.
A kiemelt státuszának megvonásáról szóló szavazást archiváltuk.

---

Ez a szócikk 2006. február 27. és 2006. március 6. között
szerepelt a kezdőlapon.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2005. november 24. – 2005. december 8. (változások)	Referálás	Referálva
2005. december 8. – 2006. február 27. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
Megjegyzések: A jelölés idejében a kiemelési eljárás egyet jelentett a kezdőlapra történő kikerüléssel. Lásd: [1]
2008. január 15. – 2008. április 29. (változások)	Jelölték kiemelt státusz megvonására	Elvesztette a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: korábbi kiemelt szócikk

---

Vitaarchívum
	1. 2005. október 26. – 2008. április 29. (kiemelt státusz megvonásáig)

E szócikk témája irodalom tantárgyból a középiskolai tananyag része.

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Színvonalas Ez a szócikk színvonalas besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Jávori István (vita), értékelés dátuma: 2013. december 27.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

"A Tragédia kéziratának egy lapja. Madách és Arany írása megkülönböztethetetlen." Miert megkülönböztethetetlen ? Kellen valami forras, valami kedves grafologustol, hogy mindket emberkenek tök ugyan az volt a irasa... ami szerintem elkepzelhetetlen..

"Jobboldali támadások"

A következő félrevezető mondatot töröltem:

"Bár a Tragédiát az idők folyamán jobb oldalról is érték támadások (Prohászka Ottokár püspök például 1923-ban "cinikus káromkodásnak" (Katholikus Szemle; idézi Nyerges András: A szelektív memória tragédiája. In: Rendes ország, kétféle történelem. Bp. 2005. 137. oldal) nevezte)"

Valójában Prohászka sokkal finomabban fogalmazott, a pontos idézet így hangzik:

"igazán bensőséges vallásos lelkekre Madách tragédiája kínos benyomást tesz, mint akik imádás helyett káromkodást, isteni tervek helyett inkább cinizmust s az ördög tűrhetetlen fölényeskedő pökhendiségét érzik ki, s elzarándokolnak az ilyen földről Dante poklába, hogy áhítátot s kegyeletet tanuljanak."

Ez nem azt jelenti, hogy Prohásuka szerint Madách szándéka a Tragédiával az lett volna, hogy cinikusan káromkodjon egyet, hanem hogy számára kínos benyomást tesz a mű, mert Lucifer túlságosan emberi módon (azaz rokonszenvesen) van ábrázolva. Azonkívül micsoda hülyeség az, hogy "jobboldalról is érték támadások"? Mintha Prohászka kritikája mögött az Egyház olyan szervezett módon sorokozott volna fel, mint a kommunista Párt propagandagépezete. Ez hamis beállítás. Prohászka idézett kritikája vallási ill. esztétikai és nem ideológiai alapú. ♥♥♥ Gubb ✍ 2009. december 17., 09:08 (CET)

Jobb oldali elhajló

Betiltása(i) fejezet: „A korabeli közvélemény és az utókor azonban leginkább Lukács György kritikáját vette zokon, aki, noha a pártvezetés szemében "jobboldali elhajló volt...”

Itt van egy forráshiány sablon, és keresgélés közben találtam ezt a forrást: [2] (A Blum-vita fejezet), és eszerint nem Lukács volt jobboldali elhajló, mert ő volt az, aki elítélte a jobboldali elhajlókat. Szóval ez itt némi átnézést igényelne. - RepliCarter ^Wormhole 2009. december 30., 20:41 (CET)

(Én nem látok ellentmondást. Természetesen minden kommunista elítélte a jobboldali elhajlókat, egyesek azonban jobboldalibb elhajlónak számítottak másoknál. A dolog akár hónapról hónapra is változhatott. Jellegzetes példa mondjuk az eszerek megítélése a bolsevikok által, de ez az állandó jobboldali elhajlókereseés permanens jellemzője volt a kommunizmusnak fennállása kezdetétől egészen napjainkig, sőt, a posztkommunizmusra is igaz.) ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 26., 14:52 (CEST)